Holisztika

Arkangyalok, archetípusok

A külső és belső végtelenség az emberi lélekben összetalálkozik, egybefonódik


 

Lehet, hogy volt idő, amikor az angyalok léte és az evilág/túlvilág filozófiája, világképe magától értetődő volt, de ma ez nem így van. A relativitás elmélet, a kvantum fizika, az űrrepülés, a tudattalannal való foglalkozás, a maghasadás energetikája alapjaiban rengette meg világképünket. Csaknem minden megkérdőjeleződött, bizonyosság, biztonság és kapaszkodó nélküli lett életünk. Pedig csupán az történt, hogy átléptünk a harmadik dimenzióból a negyedikbe. Egy ilyen dimenzió váltás évszázadokig tart az emberiség történetében, amíg kikerekedik, összeáll. Bízvást mondhatjuk, hogy Einstein relativitás elméletének mintegy előfutára volt az angol órásmester, aki a pontos időmérést biztosító szerkezet folytán lehetővé tette a Föld hosszúsági körökre, azaz időzónákra való felosztását. A tér és idő eme közös nevezőre hozása jelenti a harmadik dimenzióból a negyedikbe való átlépést, illetve ezen rezgő rendszerek kapcsolatának a megértését. Egyéni életünk vonatkozásában pedig az emberöltő megélése, lelki fejlődési folyamata adja meg a dimenzió váltások sorozatát, amit modern kifejezéssel élve az egyén beavatási útjának nevezünk.

 

Beavatás… de mibe, hogyan, mikor?

 

Az ember helye a világban. Ez a nagy kérdés, amely annyi meghasonláson át sem látszik biztonsággal kirajzolódni. A természet „leigázásából” fakadó tönkretétel, a társadalmi ellehetetlenülés és a testi lelki megbetegedések fontos figyelmeztetések lehetnének, hogy rossz úton jár az emberiség, ám a lépés, amelynek eme felismerés után kellene következnie, még várat magára. Helyünk a világban, a beilleszkedett, működőképes helyünk megtalálása, amely nem hagy maga után kívánni valót.

 

De a társadalom szempontjából sem jobb a helyzet, mint a természetben való életünk. Sem a rabszolgatartó, sem a feudális, sem a kapitalista „rendszer” nem képes az emberi méltóságot tiszteletben tartani. Az uralom, a hatalom, az irányítás, a kormányzás töredékes tudatú, feldarabolódott én részekkel küszködő emberek hazardírozása, öntehetetlen áradatnak tűnő pusztítás.

 

Nagy igény van hát valamiféle átfogó szemléletre, amely ezt az értékválságot és irányvesztettséget átfordítaná, de ki adhatna ilyen átfogó képet? A filozófus, a teológus, a politikus, a művész, a szociológus, netán a pszichológus? Mindez a jelenkor kapitalista „demokráciájában”, amely a kereskedők értékrendje alapján próbál szerveződni. Hol van a lélek gravitációs pontja, amely kirajzolja a koordinátákat? Hol vannak a lélek égtájai, hierarchiái, teljessége?

 

A rész és egész holisztikai elve alapján vizsgáljuk az embert, mint mikrokozmoszt a makrokozmoszban.

 

Arra keressük meg a választ, valóban megvan-e a lélek ama teljessége, amely felfoghatja a végtelen világegyetemet? És ha igen, akkor hogyan?

 

Ma már egy óvodás gyerek is multidimenzionális világról beszél. Sőt, a mostani gyerekek sokkal nyitottabbak a láthatatlan és megfoghatatlan lények és események iránt, mint bármely más korszakban. Ugyancsak hatalmas nyitottság mutatkozik az asztrológiai jelképrendszer irányában. Ily módon adott az a mandala-kvartett, amely szemléletesen áttekinti a negyedik dimenzióból a világot és a lelket: a négy égtáj analógiájára rímel a négy elem, a négy tengely: Asc-Desc, Mc-Ic, a négy kardinális jel, uralkodó bolygóikkal, valamint négy archetípus a lélek mélyből, és négy arkangyal a „túlvilágból”, amely persze bennünk van.

 

Kissé zavaró, hogy a túlvilágleírásokban az angyalok szerepei keverednek a személynevekkel. A mindenféle őrző-, segítő, védő-, bosszúálló és halálangyalok között alig lehet eligazodni. Ezek a leírások az emberfeletti világ teremtett lényeinek tartják az angyalokat, akik az idő és tér által nem korlátozódnak, örökéletűek, de nem mindentudók, noha kiemelkedő szellemi képességek birtokában vannak. Sőt, bukott angyalokról is tudunk, amely mintha átjárást sejtene az angyalok és emberek világa között. Szerepük, tisztük, hivatásuk Isten akaratának közvetítése, képviselete. Hierarchiába szerveződött világukban az arkangyalok magasabb rendbe tartoznak, mint az erők erőinek, a fény fényeinek lényei. A láng pallossal ábrázolt Michael a harcos, a hős. A szárnyakkal, liliomos jogarral, keresztes bottal ábrázolt hírnök Gábriel tanító, duálpárunk keresésében segít bennünket. Vadászkürttel az oldalán ő az egyszarvút üldöző vadász, az egyszarv a harmadik szem egybelátását is kifejezi. Rafael a gyógyító, a vándorok segítője, a bennünk élő mágus, mester, mentor. Őseredeti, önszántunk gyökere, az anyával való kapcsolat mintája is. Uriel az isteni fény, az akasha krónika őrzője, spirituális feladatunk megfogalmazója. Archetipálisan az apa, az uralkodó, a hatalmat gyakorló személy megfelelője.

 

A földi embernek lelkiségében a férfi- és női erőket integráltan kell működtetnie, egyensúlyban kell tartania, különben hasadás, elidegenedés, részekre hullás következik be. A neurotikus kórképek kialakulásában is kirajzolódnak egyoldalúságok, lehatárolódások. A harcost a szeretet ellensúlyozza, a szeretetet a harciasság teszi tevőlegessé.

 

Miként a négy elem örökös körforgása tartja fenn az életet, de eredendően minden fényből van, úgy a négy archetípus egymást kölcsönös egyensúlyban tartván rajzolja ki a sorsunk koordinátáit. Hiszen minden ember az egész emberiséget hordozza lelkében, tudattalanjában, kozmikus emlékezetében, önlelke végtelenjében.

László Ruth
XI. évfolyam 3. szám

Címkék: holisztika

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.