Holisztika

Az ember energiarendszere

A természetgyógyászati állapotfelmérési módszerekkel több évvel a fizikai szervek károsodása előtt felismerhetők az energiahiányok

A betegség a kör nyezettel való harmónia megbomlását jelenti. A magasabb szintű energiatestekben keletkezett energiahiány betegségként jelenik meg a fizikai testben. Ha ebbe a folyamatba idejében beavatkozunk, akkor a betegség létre sem jön.


 

Az emberek a betegségeket többnyire úgy fogják fel, mint derült égből a villámcsapást. Azt gondolják, hogy a betegséget „kapják”, rajtuk kívül álló okok miatt! A legtöbb betegségért azonban „meg kell dolgozni”. A hosszú éveken keresztül tartó rendetlen életvitel negatív, azaz energiacsökkentő hatással van az emberre. A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a káros gondolatok, a kellemetlen szavak és a helytelen cselekedetek információi tárolódnak, asztrológiailag meghatározható időszakokban aktivizálódnak, létrehozva a betegséget vagy egyéb összeütközést a környezettel. (A külvilág így reagál arra az energiára, amit a belső világ vetített ki.) A harmóniából kiesett ember szervei éveken keresztül elviselik (kibírják) az energiahiányt okozó említett tényezőket. A stresszes városi ember szervei, szervrendszerei átlagosan 20-40 százalékos energiaszinten működnek a lehetséges jó állapothoz képest. Ez a helytelen életmód következménye, amit csak vegetálásnak nevezhetünk. Majdnem azt mondhatjuk, hogy „élő halottak” járkálnak az utcán, olyan alacsony az emberek életenergiája. Ne gondolja azt a kedves olvasó, hogy ez azért túlzás! Az észak-amerikai indiánok az európai bevándorlókat úgy nevezték, hogy „nem élők”. Nyilván az általuk megszokott természetben előforduló energiákhoz képest érzékelték ezt. Továbbá egy híres buddhista tanító az 1970-es évekbeli európai utazásán állapította meg ugyanezt. Az életenergia nagyságát és minőségét az ún. étertest energiaszintjén érzékelhetjük. (Lásd később.) Utóbbi energiája a száz évvel ezelőtti embereknek átlagosan 50–100-szor nagyobb volt.

 

Egy szerv fizikailag akkor jelez fájdalommal betegséggel, ha a saját energiaszintje 20-25 százalék alá csökken. A vese már 30 százaléknál jelez. A technika fejlődésével előtérbe kerültek olyan eljárások, amelyek lehetővé tették az évekkel korábbi betegség felismerését. Ezek közül legismertebb az infra-fényképezéses eljárás, melynél a szervek eltérő hőmérséklete diagnosztikai értékű. Újabb eljárást képvisel az a készülék, mely az infravörös elektromágneses tartomány és a mm-nél kisebb hullámhosszúságú mikrohullámú tartomány közötti sugárzásokat érzékeli a testen. Ennek a fő érdekessége, hogy a vizualizációs látókhoz hasonló eredményt ad. Így az is elképzelhető, hogy az említett érzékeny személyek is ebben a tartományban „látnak”!

 

 

A természetgyógyászat energetikai vonatkozásai

A természetgyógyászati gyakorlatban feloszthatjuk a kezelési eljárásokat segédeszközös és segédeszköz nélküli módszerekre. A segédeszközös módszerek alkalmazása esetén a szervezetbe bevitt anyagok által hordozott energetikai információ hozza létre, illetve segíti a gyógyulás folyamatát. (Étkezési szabályok betartása, gyógyteák, ásványi anyagok, vitaminok, homeopátiás szerek stb.) Ebből a megközelítésből kiderül, hogy a természetgyógyászatban alkalmazott terápiák többsége valamilyen energetikai információt közöl a kliens energetikai rendszerével.

 

Energetikai fejlesztő gyakorlatok alkalmazásával (csi-kung, tai-csi, aikido, jóga stb.) az étertest jelentősen növelhető

 

A terápiák, függetlenül attól, hogy hatóanyagelvűek vagy homeopátiás hatásmechanizmusúak (ahol, mint tudjuk, „csak” a szükséges információt viszi át a hordozóanyag), mindig az energiarendszer hiányának rezonanciáján lévő energiatöbbletet szolgáltatják.

 

Az összes természetgyógyászati eljárásnál az energiavesztett szervezet öngyógyító erőit addig lehet újraindítani, ameddig a szervezet alapregulációs képessége működik. Ez meghatározott energiaszintet is jelent a szervezetben, és ha ez alá süllyed az életerő, akkor az energetikai eljárások csődöt mondanak. Az állapotfelmérési módszerekkel több évvel a fizikai szervek károsodása előtt felismerhetők az energiahiányok.

 

Állapotfelmérési módszerek az emberi energiarendszerben

A természetgyógyász terapeutának célszerű rendelkeznie valamilyen állapotfelmérési módszerrel, hogy már a beavatkozás előtt ismeretei legyenek a kliens állapotáról, hol kell energetikai tisztítást, harmonizálást, kiegyenlítést végeznie. Az energetikai beavatkozás után pedig képes legyen a változás érzékelésére és esetleg a még szükséges korrekciók felismerésére.

 

Az állapotfelmérés módszere a legkülönbözőbb lehet: például a segédeszközt használó radiesztéziás eljárások (pálca, inga), a segédeszköz nélküli, tiszta érzékszervi tudattal történő ráhangolódás, az izomteszt stb.

 

Bizonyos információs szinteken az idő fogalma is megváltozik, és időben előre-hátra lehet közlekedni, információkat felvenni, például gyermekkorból.

 

Az Extra Sensorial Perception (ESP), „az érzékeken kívüli érzékelés” eljárásai által a fizikai világ feletti energia- és információs mezőkkel léphetünk kapcsolatba. Az érzékeken kívüli érzékelés elnevezés azt akarná kifejezni, hogy az öt érzékszerven kívüli, egy feltételezett hatodik érzék működését felhasználva veszünk fel információkat a környezetből. Ez az elnevezés félrevezető, mert nincs hatodik érzék.

 

Az öt érzékszervi tudat, azaz a látástudat, ízérzéktudat, szaglástudat, hallástudat és testérzettudat vagy tapintásérzék alkotja az ember mandaláját. Az érzékszervi tudatok felérzékenyülésével, tisztulásával képes az érzékelő személy a környezetből információkat felvenni, értelmezni.

 

Az egyre tisztább tudatállapotot a legjobban működő csakra színe is mutatja. Ez megjelenik a mentáltest jellemző színeként

 

Azért terjedhetett el a hatodik érzék kifejezés, mert az utóbbi 200 évben az érzékenységét elvesztett materiális ember öt érzékszerve eltompult az egyre erősebb környezeti hatások miatt. A középkori ember még jobban benne volt a mandalájában, azaz még valamennyire közelebb volt az egységállapothoz. Állandóan alfában lehetett, így láthatta a szentek auráját.

 

Az emberi energiarendszer alapismeretei

Az emberi energiamező kölcsönhatásba kerülhet más emberekkel, állatokkal, a környezettel. Az energiamező tisztaságától, erősségétől függ, hogy a személy tölti-e a környezetét, vagy ellenkezőleg, energiát von-e ki abból. Utóbbi eset a harmóniától való eltávolodást, vagyis a betegségállapotot jellemzi.

 

Ahhoz, hogy hatékony állapotfelmérést végezhessen a természetgyógyász, célszerű ismernie az emberi energiarendszer felépítését, az azt alkotó öt energiatest tulajdonságait.

 

Az emberi testet körülvevő egyre finomabb és finomabb energiamezők elnevezése kortól és kultúrkörtől függ. A természetgyógyászati eljárások mindegyike valamelyik energiatestben fejti ki a hatását, harmonizál, energetizál, ezáltal gyógyít. Az indiai mesterek öt energiatestből álló modellje áll legközelebb az európai gondolkodáshoz.

 

Ezek fölülről lefelé a következők: kauzális test, mentális test, asztrális test, éterikus test, fizikai test. Az éter-, asztrál- és mentáltestekben végzünk legtöbbször állapotfelmérést. A kauzális (oksági) testnek nevezett finomtest befolyásolja az összes alatta elhelyezkedő energiatest állapotát. Ok-okozat alapján korábbi életek információit tartalmazza. A kauzális test és a fizikai test közötti összeköttetést alapvetően az asztrális testen áthatoló asztrálcsatorna valósítja meg. A mentális test a további finomabb vezérlést biztosítja.

 

A fizikai testünk az energiarendszer legalsó jelzésrendszere. Minden testrésznek, szervnek van mérhető, érzékelhető kapcsolata a magasabb energiatestekben. Az említett asztrálcsatorna töltése által, annak nyitottsága függvényében a fizika test töltődik, és így utóbbi létrehozza, mintegy átengedi magán az étertest energiáit.

 

A szeretet, az öröm, az optimizmus, a pozitív életfelfogás gyógyító hatású

 

Az energiahiány először mindig a magasabb finomtestekben jelenik meg, és évek (életek) alatt szivárog az alsóbb finomtestekbe, ahol akadályt okoz. Ez figyelmeztet a változtatás szükségességére.

 

A gyakorlatban először a fizikai problémát okozó energiablokádokat érdemes felmérni és kitisztítani. Például a Bach-virágterápia mentáltestre ható finom rezgései akkor képesek hatékony harmonizálásra, ha az étertestben lévő erős blokádok már feloldódtak. Ezzel magyarázható, hogy a mentálból indított beavatkozások azért nem egyformán hatékonyak mindenkire, ha például egy erős földsugárzási sávban fekszik a kezelt.

 

Az étertestben a szervi energiahiányokat és a meridiánblokádokat érzékelhetjük. Az utóbbiak mentális programok (mentálüzenetek) és a földsugárzások hatására keletkezhetnek.

 

Van olyan tanítás, ahol csak négy energiatestről beszélnek, itt a fizikai testet és az étertestet összevonják. Működés szempontjából össze is tartoznak, mert az étertestben történik a szervi meridiánok áramlása. A halál bekövetkeztekor az asztráltest auraburkai eltávoznak, azaz a szellemtest leválik az öt elemből álló anyagi testről, ugyanakkor a fizikai és étertest együtt marad. A mai átlagember órák alatt eloszló kis étertestére vonatkoztatják a hullamerevség bekövetkeztének az idejét. A nagy jógamesterek fizikai teste sokszor hetekig meleg, életszerű marad. Nem kezd bomlani a meleg éghajlat alatt sem, az esetleg sok száz méteres (!) étertestük miatt. Utóbbi több milliószoros energiaszintet jelent az átlaghoz képest.

A generációk alatt begyűjtött káros cselekedetek, szavak és gondolatok által közölt információk mentális üzenetként mennek át az utódokba

 

A szerző a 90-es évek elején az étertest belső magjának méretét néhány cm-re határozta meg a bőrfelszíntől. A gyakorlatban jól használható egy másik étertestjellemző, melyet határfelületként érzékelhetünk. Ettől a határfelülettől kifelé az étertest gyorsan ritkul, a test irányába pedig rohamosan sűrűsödik. A mostani átlagembernél a hátnál 20-30 cm nagyságú az étertest kiterjedése, a hasnál pedig ennek a kétharmada. Ezt a felületet kézzel (tenyérrel és/vagy ujjbegyekkel) lehet érzékelni, vagy természetes fényben egy kissé vibráló, hullámzó felületként, ahogy a meleg levegőt látjuk egy nyári napon az út felett. Egy mai európai jó vegetáriánusnál az étertest mérete eléri az 1,5-2 m-t, ami a száz évvel ezelőtti átlagra volt jellemző. A 20 cm és a 2 m közötti tízszeres méret kb. négyzetesen számít, a belső mag százszoros sűrűségét jelenti.

 

Manapság az a mondat, hogy „három lépés távolságot tartani valakitől”, azt jelenti, hogy nem kedveljük az illetőt. Ezzel szemben az 1800-as években ez a tiszteletteljes távolság megtartását-betartását mutatta! És azt is, hogy nem hatolunk be a másik személy belső terébe, ami csak a bizalmas barátoknak, családtagoknak volt megengedve. Ez rámutat az akkori emberek nyitottságára: képesek voltak érzékelni az étertesteik kapcsolatát!

 

Az étertest a fizikai testet függőlegesen tojásformaként veszi körül, és az előbbiek szerint vízszintesen is, a háti oldal felé megnövekedve. Az embernél és az állatvilágban szintén a gerincvonalból kiáramló energia jó és kívánatos esetben több méterre sugárzik ki. Ez a természetben életmentő jelzésrendszert adott. Ugyanis a hátulról támadó másik ember vagy állat energiáját megérezhette a megtámadott, amint az étertestük kapcsolatba került egymással.

 

A fizikai és lelki környezetszennyezés számlájára írható az említett nagymértékű étertestcsökkenés. A fizikai test egészségi állapotával, életerejével szoros összefüggésben van az étertest energiatartalma. Így a csökkent életerő a szervek/szervrendszerek egyre gyengébb működését okozza, illetve az olyan betegségek általánossá válását, melyek száz éve még igencsak ritkák voltak. A legfőbb cél ezek szerint az étertest növelése, olyan módszerek alkalmazásával, melyekkel többméteres méret lenne elérhető. Energetikai fejlesztő gyakorlatok alkalmazásával (csi-kung, taj-csi, aikido, jóga stb.) az étertest külső rétegének távolsága 0,6–2 m vagy még nagyobb lesz a bőrfelszíntől. Ezek a gyakorlatok származási helyük szerint a kínai csi-, a japán ki- vagy az indiai elnevezésű pránanyerést célozzák.

 

Egy jó energetikai terapeutának 4-5 m-es étertesttel (vagy nagyobbal) kellene rendelkeznie, ami néhány százszoros erősséget jelent a kezeltjéhez képest. Azonban az a tapasztalat, hogy a legtöbb terapeuta legfeljebb 60-80-100 cm-es étertesttel rendelkezik, ami 10-20-szoros energiaszintet jelenthet.

 

Az étertest nagysága pontosan jellemzi a személy megvalósítási képességét, vagyis azt, hogy a mentálból indított segítő információt az asztráltesten keresztül bocsátva hogyan képes lehozni az étertest-fizikai test együttesbe. Ez vonatkozik saját magára, önmaga tisztítása, harmonizálása esetére, illetve arra az esetre is, ha másokon kíván segíteni.

 

Az étertest felülete követi az adott szervek előtt azok energiaszintjét. A betegség, illetve a hiányállapot kezdetekor a szervezet öngyógyító erőit az adott szervre/szervrendszerre összpontosítja. Így annak energiaszintje rövid időre, napokra, esetleg hetekre megnő, azaz túlműködik, hogy megnövekedett feladatát elláthassa. Például a keletkezett gyulladás legyőzi a fertőzést. Ekkor az étertestben egy meleg, kitüremkedő területet találunk. Ez az állapot csak addig tart, amíg a szervezet energiatartaléka el nem fogy. Ilyenkor az adott terület energiája lényegesen lecsökken, azaz egy hideg érzést adó lyuk, bemélyedés keletkezik az étertestben. Ez az állapot több hónapig, évig is fennmaradhat, a krónikus betegségeket jellemezve. Az energiavesztett személynél egymás után éveken keresztül újabb és újabb szervek károsodhatnak, míg a régebben keletkezettek sem javulnak. Míg akkora nem lesz az energiavesztés, azaz az étertest energiaszintje annyira lecsökken, hogy a fizikai test az asztráltesttel való kapcsolatát nem képes fenntartani. Így utóbbi kilép a rendszerből, bekövetkezik a halál állapota.

 

Az asztrális test (szellemtest) tulajdonképpen az auraburkok és csakrák rendszeréből áll. Régebben hét, most tizenhat auraréteget különböztetünk meg feladatuk szerint. A négy alsó auraburok ez életi információkat tartalmaz. Az ötödik auraburoktól felfelé karmikus információk találhatók. Az 5-6-7. burkok néhány száz év, a 8-9-10. burkok néhány ezer év, míg a 11-12-13. burkok és a továbbiak néhány tízezer év információit tartalmazzák. Az asztrális test alsó négy burka közötti csatorna átbocsátóképessége, nyitottsága összefügg az érzelmi állapottal és az illetőre ható elemi szintű földsugárzásokkal.

 

Az asztrálcsatorna nyitottsága meghatározza az egészségi állapotot. Az asztrálcsatorna megnyitásához azonban minden új fizikai életben hiteles személy általi beavatásra van szükség.

 

A káros érzelmek gyűjtése (düh, mohóság, féltés, féltékenység, gőg, irigység stb.) és a pesszimista életfelfogás negatív visszacsatolásként hat, betegíti a testet. A szeretet, az öröm, az optimizmus, pozitív életfelfogás gyógyító hatású. Utóbbiak a mentáltest vezérlő hatásai.

 

A sokat emlegetett kundalini erő helyzete, magassága a gerincben mutatja a személy tudati fejtettségét, továbbá az asztrális és mentális tisztasági fokát. A legtöbb ember, aki lelki témákban képzetlen, az alsó 1-2. csakrában „tartózkodik” a tudatállapota jellemzőjeként. Ebben az esetben az asztrálérzelmeket jellemző harag, irigység, mohóság, gőg és nem tudás ellenőrizetlenül uralja a személyt. Ezek a káros érzelmek nem tudatosak, csak bizonyos helyzetekben törnek elő az illető tudatalattijából. Lehetséges, hogy akár 80 százalékban befolyásolják viselkedését. Így tulajdonképpen csak 20 százalékban önmaga. Az előbbiekben jelzett 80 százaléknyi meghatározottság nem túlzás. Ez a káli-júga (vaskorszak) jellemzője, az egyre fokozottabb alásüllyedés állapota, mely katasztrófa felé vezeti az egyént és az ilyen egyénekből álló társadalmat! A nem spirituális személyek nem ismernek módszereket az említett káros érzelmek tisztítására. A generációk alatt begyűjtött káros cselekedetek, szavak és gondolatok által közölt információk egyrészt mentális üzenetként mennek át az utódokba, másrészt a genetikus kódban is letárolódik a viselkedésminta.

 

Az asztrálsíkon az említett élő vagy nem élő rokonokkal létrehozott kötődés hozza létre az adott negatív érzelmeknek megfelelő szervekhez csatlakozó ún. „od-kapcsolatokat”, melyeken mint láthatatlan csatornácskákon elfolyik az illető életenergiája. Minél több ilyen kötődése van a személynek, annál kisebb a szabadságfoka, vagyis a választási lehetősége a feltételekhez szabott világban.

 

A kundalini erő helyzete, magassága a gerincben mutatja a személy tudati fejlettségét, továbbá az asztrális és mentális tisztasági fokát

 

A kívánatos esetben a spirituális gyakorló az élő mester beavatásai által lehetőséget kap arra, hogy egyáltalán beindulhasson a testi-lelki tisztulási folyamata. Amikor a gyakorló elengedi az élőlényekhez és a tárgyakhoz való ragaszkodásait, akkor egyre szabadabbá válik a fizikai világban. A fejlettségi állapotát jelzi, ahogy a csakrák során a kundalini erő szintje egyre magasabb a gerincében. Az egyre tisztább tudatállapotot a legjobban működő csakra színe is mutatja. Ez megjelenik a mentáltest jellemző színeként. Alulró felfelé a vörös, a narancssárga és a napsárga színű mentáltest az alsó három csakrában való tartózkodást jellemzi. Ezek lehetnek tiszták is, ebben az esetben segítik a személynek a fizikai világban történő eligazodását.

 

Ha a szívcsakra világoszöldje jelenik meg a mentáltest uralkodó színeként, ez a felső világok felé történő fordulást kezdi mutatni. A szívcsakra nyitása a megbocsátás szintje. Innentől számít az emelkedett tudatállapot, mely az említett negatív érzelmek átalakítását, elengedését segítik. A torokcsakra világoskékje után a két felső csakra következik, a 3. szem sötétkék, indigó- vagy lila színével és a koronacsakra fehér (vagy arany-) színével. Utóbbinál a gyakorlás során az összes auraburok kinyílik, a kundalini erő végighalad a testben. Utóbbi így képes teljes működését kifejteni, mely a tökéletes önmegvalósítást mutatja, és az elemek feletti uralmat is kifejezi (pl. vízen járás).

 

A sokat emlegetett hét csakra (a gerinc alján elhelyezkedő gyökércsakrától a fejtetőn található koronacsakráig vagy lótuszig) mindegyikén tölcsérszerűen egymásba ágyazva megtalálható a legalább 16 auraburok rendszere. Az öt alsó, ún. elemi szintű csakra (föld, víz, tűz, levegő, éter vagy tér-űr elem által meghatározva) nyitottsága, tisztasága függvényében nyílik a két felső csakra, a 3.szem és a fejtető. A 3. szemen vett információ igazságtartalma függ az elemi szintű öt csakra által alkotott mandala egységállapotától, illetve az attól való eltávolodás mértékétől. Ez azt is jelenti, hogy az eltávolodás függvényében záródnak be az alsó csakrák.

 

A mandala a mikrokozmosz (belső világ) és a makrokozmosz (külső világ) közötti egyensúlyt, harmóniát hivatott képviselni. A bevezetőben említett öt érzékszervi tudat és a csakrák elemi minőségének a kapcsolata a mandalában a következő: a föld elem a látástudattal, a víz elem az ízérzéktudattal, a tűz elem a szaglástudattal, a levegő elem a hallástudattal, végül az éter vagy tér-űr elem a tapintás és belső szervérzettudattal alkot egységet. Ebből következik, hogy nincs hatodik érzék, sem érzékszerv. Az előbbi öt érzékszervi tudat, illetve a csakraminőségek tisztasági foka, nyitottsága függvényében képes a személy a környezetből információkat fölvenni. A természetgyógyászati gyakorlatban állapotfelmérési célból főleg a látást és a tapintást szokták alkalmazni.

 

A mentális testben ez életi vagy korábbi életi mentálüzenetek hatásai jelennek meg. Akár a kliens maga állította ezt elő, akár más küldte neki (teher a vállon, torkig levés, befogadásakadály, emésztésakadály, elengedésproblémák stb.).

 

A mentális test az értelem vezérlése alapján működik. Az értelmi állapot magasabb rendű, mint az érzelem. Értelmünk segítségével befolyásolhatjuk érzelmeinket. (Ne adj energiát káros érzelmeidnek!) Az értelem dönti el (szanszkritül: vivéka, megkülönböztetőképesség), hogy be akarja-e tartani az illető személy az áhimszát (a nem ártást). Az értelem ismeri fel, hogy jót kívánni másoknak kedvezőbb, mint rosszat. A fizikai test létének a célja a helyes mentális hozzáállás megtanulása, az isteni törvény betartása, a szeretet, öröm, együttérzés és lelki egyensúly kifejlesztése és gyakorlása. A legtöbb látó a mentáltest színeit látja az emberi test körül. Ezek a színek az előbbiek szerint megegyeznek a csakraszínekkel, az illető személy spirituális fejlettségének függvényében.

 

A mentáltestből indított célok, vágyak, a másokon való segítésnek az indítéka az asztráltest burkain keresztül képesek leszivárogni az étertest-fizikai test együttesbe. Az asztráltest nyitottsága a leglényegesebb tényező a célok megvalósításában, az önmegvalósításban. Ugyanis az auraburkok közötti csatorna biztosítja az összeköttetést a felsőbb szintek és a fizikai világ között! Ennek a csatornának a megnyitása történik a különböző vallásokban önmegvalósított mesterek által, azok áldásával, beavatásaival. Minden új életben alapszükséglet ezt a „csatornanyitást” megkapni, olyan élő személy által, aki képviseli, hordozza magában a felsőbb szintekkel való kapcsolatot. Nem élő személy általi elképzelt kapcsolat, esetleg könyvből olvasva, legfeljebb mentáljátéknak számít.

 

Ha megelőzésként tanítjuk, és széles körben alkalmazzuk az energiafejlesztő gyakorlatokat (jóga, csi-kung stb.), akkor a népesség egészségi állapota javul, átlagéletkora nő, az egészségügyi kiadások csökkennek. Az ázsiai országokban például a fiatal és idősebb korosztályok egyaránt gyakorolják a szervezet energetikai harmóniáját fenntartó technikákat.

Majoros János Károly
XVI. évfolyam 7. szám

Címkék: állapotfelmérés, bioenergia, energiahiány, energiarendszer

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.