Gyakori megbetegedések
- Bőrbetegségek
- Emésztőrendszeri megbetegedések
- Fájdalmak – fájdalomcsillapítás
- Férfi egészségügyi problémák
- Fertőző betegségek
- Fül-orr-gégészeti betegségek
- Gyermekkori betegségek
- Ideggyógyászati megbetegedések
- Időskori megbetegedések – anti-aging
- Immunrendszer és nyirokkeringés
- Jó- és rosszindulatú daganatos megbetegedések – rák
- Mozgásszervi megbetegedések
- Nőgyógyászati betegségek
- Pszichiátriai betegségek
- Száj- és fogászati betegségek
- Szemészeti problémák
- Szív- és érrendszeri betegségek
- Táplálkozás, anyagcsere, hormonok
- Tüdő- és légúti megbetegedések
- Vese és a húgyutak betegségei
Ajánló
Az éneklés gyógyító ereje
- Művész vagy gyógyító?
- Illényi Katica - A művészet bölcsessége
- A kedvenc zenéddel gyógyulhatsz
- Bódy Magdi - Repülés a zenével ég és föld között
- Laár András - Jóga, zenélés, abszurd humor: a felemelkedés útja
- Szentpéteri Csilla - Spiritusz
- Életenergia a hangjegyekben
- Bagdi Bella - "A boldogságom és a feladatom egy és ugyanaz"
Ajánlott cikkeink a témában:
Az éneklés erősíti immunrendszerünket és stresszoldó hatású. "Rezgésbe hozza" agyunkat és megnöveli életörömünket. És az éneklés megnyithatja kapuit a spiritualitáshoz. Mindegy, hogy valaki profi vagy amatőr. Mindennek elérése érdekében nem kell szépen énekelnünk, csak teljes odaadással.
A hangos éneklés manapság némi bátorságot követel tőlünk. Talán a zuhany alatt vagy a kádban ülve sikerül gátlásainkat leküzdenünk. A legtöbben azonban a zenélést és az éneklést inkább profiknak engedik át. A hanghordozó eszközök és az elektromos médiumok elterjedésével megszoktuk, hogy kiváló minőségű zenét hallgatunk. Teljesítményorientált világunkban a legtöbb ember elbátortalanodik, ha arról van szó, hogy hallassa énekhangját. Ez a fejlemény igen sajnálatos. A kutatók szerint ugyanis a zenélés és az éneklés biológiai evolúciónk szerves része. Nem ismerünk egyetlen kultúrát sem, amelyben ne zenéltek volna valamilyen formában. Akár háborúban, vallásos céllal, vagy a gyógyító ceremóniák keretében - az ének minden körülmények között vigaszt, gyógyulást, közösségi erőt, spiritualitást közvetített.
Az éneklés gyógyító erejéről szóló tudás az emberiség történetének régmúltjáig nyúlik vissza. A kőkorszaki sámánok hangjuk segítségével transzba estek és gyógyító szertartásokat hajtottak végre. A Bibliában olvashatunk arról, hogy Dávid, énekével és hárfajátékával, enyhíteni tudta Saul király súlyos depresszióját. A görög mitológiából ismerjük Orfeuszt, aki énekével az alvilági isteneket is megenyhítette, és vadállatokat képes volt megszelídíteni. A zene és az ének a történelem során egyre inkább eltávolodott eredeti funkciójától, gyógyító, spirituális hatalmát elvesztette, és fokozatosan önmagáért való művészetté vált.
A szélsőséges éghajlatú országokban gyakran énekelnek munkadalokat. Ezek segítik a mozdulatok összehangolását, és erőt adnak a hőség elviselésére. Észak-Amerika rabszolgái ezt a hagyományt folytatták a spirituálék formájában - Egyes énekes madaraknál kimutatták, hogy a legszebben éneklő hímek immunrendszere a legerősebb
Pszichológiai kutatások bizonyították, hogy az éneklés valóságos életelixír. Segíthet legyőzni a hétköznapok nehézségeit, helyreállítani testi és lelki egyensúlyunkat. E szempontból nem az a fontos, hogy szépen vagy tökéletesen énekelünk, hanem a belső ráhangolódás. Minél több odaadással tudunk énekelni, minél inkább szívből jön az ének, annál erősebb a hatása.
Wolfgang Bossinger zene- és pszichoterapeuta könyvet is írt a zene gyógyító hatalmáról. Ebben azt írja: Tudunk róla, hogy az éneknek tudatmódosító, tudattágító hatása van, amire jó példa a transz vagy bizonyos gyógyító rituálék.
Milyen hatással van még a zene testünkre és lelkünkre? Kezdjük a légzéssel. Éneklés közben meghosszabbodik a kilégzés, a belégzés pedig mélyebbé válik. Ez azt jelenti, hogy több oxigént veszünk fel, így minden egyes sejtünk több oxigénhez jut. Ezen kívül az éneklés elősegíti az ún. teljes légzést. Ez azt jelenti, hogy a légzésben nemcsak mellkasunk, hanem hasunk is részt vesz, így a rekeszizom sokkal jobban képes kifejteni masszírozó hatását a szívre és a hasüregi szervekre. A mélyebb légzés hatására az anyagcsere folyamán keletkezett salakanyagok gyorsabban elszállítódnak és kiválasztódnak.
Az éneklés vegetatív idegrendszerünkre is kedvezően, lazítóan hat. Ezt mindnyájan ismerjük: ha stressz hatása alatt állunk vagy félünk, légzésünk ellaposodik, sőt akár vissza is tartjuk lélegzetünket. Krónikus idegfeszültség hatására e helytelen légzésminta rögzül. Ilyenkor légszomj vagy hiperventiláció is felléphet. Ezzel szemben énekléskor egész törzsünk részt vesz a légzésben.
javítja az idegrendszer, ezáltal pedig az intelligencia fejlődését
Az éneklés hatására immunrendszerünk is aktívabbá válik. Ezt számtalan kísérlet és tudományos tanulmány igazolta. Prof. Beck, a University of California kutatója kórustagok immunstátusát vizsgálta. Megállapította, hogy az énekesek nyálában, egy-egy fellépés után átlagosan 240%-kal több immunglobulinA (IgA) volt, mint szereplés előtt. Az IgA testünk védelmi rendszerének első vonala, amely segít leküzdeni a kórokozók és allergének támadását a száj, az orr és a belek nyálkahártyáján.
Beck professzor vizsgálataiban az is érdekes, hogy közvetlen kapcsolatot tudott kimutatni az énekesek lelkesedése és az immunrendszerükre gyakorolt hatás között: minél intenzívebben átadták magukat az éneknek, minél nagyobb örömöt jelentett nekik az éneklés, annál pozitívabb volt az immunrendszerre gyakorolt hatás. Az éneklés bizonyos hormonok, pl. a melatonin termelődését is befolyásolja. Ez a hormon elősegíti az egészséges, pihentető alvást, normalizálja a vérnyomást és segíti a test természetes bioritmusának fenntartását.
Ugyancsak fokozódik az oxitocin nevű hormon termelődése. E hormon hatására erősödik az összetartozás érzése, megszűnik a félelemérzet, felgyorsul a stresszhormonok lebomlása és a sebgyógyulás is. Egyetlen énekléssel töltött óra hatására jelentősen megemelkedik a vér oxitocinszintje. Az említetteken kívül az éneklés fokozza egy sor egyéb anyag, többek között a boldogsághormonnak is nevezett agyi endorfinok termelődését.
A zene és az énekszó csodálatos hatással van szívünkre. A kronobiológiai kutatások kimutatták, hogy testünk egészében ritmikus, ismétlődő folyamatok zajlanak. (Kronobiológiának nevezik a külső és belső impulzusoknak az élő rendszerekre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományágat.) Az egészség és a test regenerálódása szoros kapcsolatban áll ama képességgel, hogy a belül zajló ritmikus folyamatok (szívverés, légzésfrekvencia, alvási fázisok) között harmonikus összhang legyen. E "belső muzikalitást" látva nem csoda, ha mindezt kedvezően befolyásolja a zene, az ének.
elő duetteket
Egy ideje tudjuk, hogy a szív alkalmazkodóképessége a professzionális énekeseknél megegyezik a hosszútávfutókéval. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres éneklés jelentős mértékben képes szívünket erősíteni. Ezzel egyúttal erősödik ellenállásunk az infarktussal, magas vérnyomással és agyvérzéssel szemben.
Az éneklés speciális formái (pl. mantrák ismétlése vagy kántálás) jelentős mértékben képesek módosítani a szívfrekvenciát. Aktiválják a szimpatikus idegrendszert, ami elősegíti a szív pihenését. Az állandóan ismétlődő kántálás vagy mantraismételgetés segít elengedni a gondolatokat, és mély ellazulást eredményezhet. Mindez műszeresen is kimutatható: egyre több hosszú (alfa-) hullám az EEG-görbéken, valamint a légzés és pulzus lelassulása.
Az éneklés első rangú "egészségfokozó", amint azt Karl Adamek énekkutató és zenepszichológus kimutatta. Megfigyelte, hogy az éneklő ember sokkal segítőkészebb, mint azok, akik nem énekelnek rendszeresen. Az éneklők általában nyugodtabbak, nehezebb őket kibillenteni lelki egyensúlyukból. Ez azt jelenti tehát, hogy az éneklés békésebbé tesz, lecsendesít bennünket.
Az éneklés segít az emóciók szabályozásában is, javítja hangulatunkat és boldogító hatású. Az éneklés valódi antidepresszáns, de mellékhatásai nincsenek. Természetesen mindez csak akkor érvényesül, ha az éneklés nem külső kényszer hatására történik, hanem kellemes atmoszférában zajlik. Különösen jó, ha könnyen megtanulható szövegű dalokat énekelünk. Ilyenek a mantrák, a kántálások vagy a spirituálék. Ezekhez nincs szükségünk sem kottára, sem szövegkönyvre, és a közös éneklés során teljesen átadhatjuk magunkat az éneklés örömének. Az ilyen éneklés során gyakoriak a mélyen átélt közösségi érzések, vagy akár olyan csúcsélmények, amelyek spirituális szintre is elvihetnek.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy mindenki tud énekelni! Egy afrikai közmondás szerint ha tudsz beszélni, énekelni is tudsz. Szakítanunk kell azzal a szemlélettel, hogy az éneklés tudás és teljesítmény kérdése. Sok természeti népnél az ének a mindennapok szerves része, mint az evés és az ivás vagy az alvás.
A gyerekek is ösztönösen szívesen és felszabadultan énekelnek, míg el nem bátortalanítják őket. Fontos bátorságot merítenünk annak érdekében, hogy az önkifejezés e csodálatos formáját újra felfedezzük magunknak.
Mi a kántálás?
A kántálás egyszerı melódiák éneklése. Ilyenek lehetnek a mantrák vagy az állandóan ismétlődő, ún. repetitív énekek. A kántálást gyakran kíséri testmozgás vagy tánc.
Az énekléssel ellentétben a kántálás célja, hogy az állandó és tartós ismétlés, valamint a kántálásra való koncentráció a csoportban lévőknél szociális, egészségjavító és transzcendens hatásokat váltson ki. Wolfgang Bossinger az ilyen gyógyhatású énekformáknak a „Healing Songs” (gyógyító énekek) nevet adta. Itt elsősorban azokra, a világ minden kultúrájából összegyıjtött dalformákra gondolunk, amelyek tematikájuk és dallamuk szempontjából könnyen elsajátíthatók és előadhatók. Ilyenek pl. az indián sámánok által énekelt kántálások.
Életre szóló ének – egy afrikai szokás
Egy kelet-afrikai törzsnél akkortól számítják a gyermek születésnapját, amikor az anya először gondol rá. Ha a fiatal nő elhatározza, hogy gyermeket szeretne a világra hozni, elvonul és leül egy fa alá. Magába mélyed és befelé hallgatózik, míg meg nem hallja a gyermek dalát. Ha meghallja, visszatér a faluba, és elénekli a dalt párjának. Gyakran szeretkezés közben is éneklik a dalt, és közben kérik a gyermeket, hogy ő is énekeljen velük.
Később az édesanya napközben is gyakran dúdolja a dalt a szíve alatt növekvő, fejlődő magzatának. Megtanítja a dalt a bábának és a törzs idős asszonyainak, akik énekszóval fogadják a gyermeket, amikor megszületik. Később az egész törzs megtanulja a dalt, és azzal vigasztalja a gyermeket, ha beteg vagy bármi bántja.
Később ez a dal az élet minden fontos eseményére elkíséri az embert, ünnepek, rituálék alkalmával elhangzik. És élete végén is összegyılnek a rokonok, és utoljára a halálos ágy mellett állva az ő dalával búcsúztatják a távozót.
tgym
XII. évfolyam 7. szám
- Művész vagy gyógyító?
- Illényi Katica - A művészet bölcsessége
- A kedvenc zenéddel gyógyulhatsz
- Bódy Magdi - Repülés a zenével ég és föld között
- Laár András - Jóga, zenélés, abszurd humor: a felemelkedés útja
- Szentpéteri Csilla - Spiritusz
- Életenergia a hangjegyekben
- Bagdi Bella - "A boldogságom és a feladatom egy és ugyanaz"
Ajánlott cikkeink a témában: