Holisztika

Az érzelmek biokémiája

A boldogság gyógyító ereje

Az 1970-es évektől a tudományos világ felfedezései is igazolják azt, amit a hagyományos, több ezer éves gyógyító rendszerek – mint például az indiai és a kínai – állítanak, hogy érzelmeink nagymértékben befolyásolják egészségi állapotunkat.


Az endorfinok keletkezése összefügg a lelkiállapottal

 

Az érzelmek és az egészség kapcsolatának egyik legismertebb kutatója, Candace Pert farmakológus egyenesen „új paradigma orvoslásról” (New Paradigma Medicine) beszél több évtizedes kutatásai összegzése alapján. Az ezen kutatások alapján létrejött pszicho-neuro-immunológia (PNI) szerint minden betegség pszichoszomatikus alapú. A PNI három klasszikusan különálló tudományágat egyesít, a neurológiát, az immunológiát és az  endokrinológiát. Úgy kell beszélnünk az emberi test rendszeréről, mint egy  pszichoszomatikus információs hálózatról, melyben a „psziché” magába foglalja a  látszólag nem anyagi természetű tudatot, az érzelmeket és a lelket, míg a „szóma”, vagyis a test a molekulák, a sejtek, a szervek anyagi világa.

 

 

Az endorfinok felfedezése

Korábban a tudósok azt gondolták, hogy az idegsejtek között az információátadás az axonokon át történik. Vagyis az egyik idegsejtről az információ egyirányúan áramlik adott idegsejttől a hozzá térben legközelebb álló sejtekhez. Ám a kutatók, miközben azt keresték, hogy a morfinok hogyan hatnak az agyra, 1971-ben felfedezték, hogy az ún. ópiát molekulák közvetlenül az agysejtekhez, pontosabban a sejtek receptoraihoz  kötődnek. A receptorok felfedezése után feltételezték, hogy a szervezetünknek saját  magának is elő kell állítania a morfinokhoz hasonló anyagot, ha  maga a receptor létezik. Feltételezésük néhány év elteltével igaznak bizonyult. Kiderült, hogy agyunk egy  morfinhoz hasonló anyagot állít elő, amely ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődve jut be a sejtekbe, mint a kívülről bevitt morfinok. Ezt az „endogenous morphine”, vagyis belső morfin kifejezés rövidítéseként endorfinnak nevezték el, mely széles körben mint boldogsághormon vált ismertté. Maga az endorfin egy neuropeptid. Eddig 50-60 fajta neuropeptidet azonosítottak.

 

Azt is felfedezték, hogy az egész testünkben vannak receptorok, nemcsak az agyban. Ez alapján Pert azt mondja, szervezetünket nem tekinthetjük többé olyan szerkezetnek,  amelyben az agy és a test két külön egység, mivel mindkettőben hasonló folyamatok játszódnak le

 

A természetgyógyászati gyakorlatban az ún. mikrorendszerek működése is ezen az összefüggésen alapszik. Az idáig ismert húsz-egynéhány mikrorendszer részben vagy egészben holografikusan leképzi a szervek energetikai állapotát. A rendszer bármely  pontján keletkezhetnek információk, amelyek villámgyorsan az egész szervezetet   elárasztják.

 

Meditációs tapasztalatok alapján ezek a  jelátvitelek a finomenergetikai testekre (éter-, asztrál-, mentáltest) is hatással vannak, kölcsönhatásban a fizikai testtel. A testnek a biokémiai információk áramlásának hálózataként történő leírása nagyon hasonló a kínai meridiánrendszer és az indiai nádirendszer alapelveihez. Így a neuropeptidek és  eceptoraik fizikai szintű hálózata mintegy testi, anyagi szinten képzi le a finomenergetikai testeket. Az, hogy a neuropeptidek tárolási helyei az agyban és a test meghatározott  területein csomópontszerűen egybeesnek a finomenergetikai központokkal, például a  csakrákkal, még inkább valószínűsíti ezt a feltevést.

 

A harctéri izgalom során is endorfin szabadul fel, ezért van az, hogy a harcosok a küzdelem során kevésbé érzik a fájdalmat

 

Valójában az olyan gyors áramlás, ahogy egy érzelem képes a testet a másodperc  törtrésze alatt elönteni, nem jöhet létre csupán molekuláris szinten. Maguknak a  neuropeptid molekuláknak az áramlását is a testben nagy valószínűséggel a háttérből kvantumfizikai folyamatok irányítják a finomenergetikai testekben történő információáramlással összefüggve.

 

Paradigmaváltás a gyógyításban

Végső soron az említett felfedezés által létrejött egy összefüggő elmélet, mely egyesíti az immunológiát, endokrinológiát, neurofiziológiát, pszichológiát és biológiát, amely leírja azt, hogy gondolataink és érzelmeink hogyan képesek jólétet vagy betegséget teremteni a testünkben. A keleti filozófia úgy tartja, hogy a tudatosság minősége megelőzi a valóságot. A nyugati gondolkodás éppen ellentétes nézeten van, és évszázadok óta azt tanítja, hogy a tudatosság, a gondolatok és az érzelmek a fizikai agy termékei, és kevés közük van a testhez és az egészséghez.

 

Dr. Pert kutatásai tudományos bizonyítékot adnak arra, hogy a tudatosságnak létezik  biokémiai alapja. Az érzelmek és az érzetek azok, melyek hídként összekapcsolják a kettőt. Az agy beintegrálódik molekuláris szinten a testi folyamatokba, és ez irányból tekintve egyiket sem lehet egymástól különállóan kezelni anélkül, hogy az egyik ne hatna a közvetlenül a másikra.

 

Dr. Pert az új paradigma orvoslás rendszerében három évtizedes tudományos  tapasztalatai alapján nyolc követendő pontot állít fel, amelyek akár megelőzésre, akár gyógyításra is alkalmasak. Gyakorlatilag a természetgyógyászatban régóta ismert szelíd gyógymódokat és életmódszabályokat igazolja vissza, mint a helyes táplálkozás, mozgás, relaxáció, meditáció.

 

Az endorfinok keletkezése

Az endorfinok keletkezése összefügg a lelkiállapottal. Mindaz, ami pozitív izgalomba hozza az embert, mint a szerelem, a szex, az étvágy kielégítése, vagyis az evés során fellépő boldogság vagy örömérzet, sőt a horrorfilmek látványa által okozott borzongás is endorfint szabadít fel. A meditációban a negatív érzelmek tisztulásával van kapcsolatban az endorfinok létrejötte, mely boldogságérzetet ad. Az endorfinoknak, mint kémiai  üzenetközvetítő anyagoknak, nagyon erős fájdalomcsillapító hatásuk van. A harctéri izgalom során is endorfin szabadul fel, ezért van az, hogy a harcosok a küzdelem során kevésbé érzik a fájdalmat, gyakran csak a csata után tudatosítják sebesüléseiket, illetve azok súlyosságát.

 

Kutatások szerint az alkoholisták szervezetében eredetileg kevesebb endorfin található. Mivel csekély az endorfintermelő képességük, ezért kívülről történő bevitelre  kényszerülnek”. Sőt a kutatások szerint a gyermekeiknek is az átlagnál alacsonyabb az endorfinszintje, tehát más viselkedésmintákhoz hasonlóan az alkoholizmus is örökölhető, illetve az epigenetikai kutatások alapján akár néhány év alatt átíródhatnak az ez irányú energetikai tapasztalatok a családtagok DNS-kódjába. A szenvedélybetegek kezelésében ezért is nagyon fontos, hogy megtanuljanak az alkoholtól függetlenül „örömélményeket” szerezni.

 

Az alkoholisták szervezetében eredetileg kevesebb endorfin található. Mivel csekély az endorfintermelő képességük, ezért kívülről történő bevitelre „kényszerülnek”

 

Másrészről a külvilágból érkező és a belső negatív érzelmek hatására fellépő fokozott stresszhatás gátolja a boldogsághormon keletkezését, ezért fordulnak az  emberek különböző pótszerekhez. Amikor az érzelmek elnyomottak, akkor a hálózat útjai  leblokkolódnak, és leáll az áramlása azoknak a jó életérzést adó kémiai anyagoknak, melyek a biológiai működéseket és a viselkedést befolyásolják. Ha az érzelmeknek  „szabad folyása” van, akkor ezek szó szerint beindítják a neuropeptideknek és a sejtek közötti kommunikációnak a szabad áramlását a testben.

 

 

Az immunrendszer képes tanulni és válaszolni

Az idegtudomány bebizonyította, hogy az immunsejtek kondicionálhatóak arra, hogy milyen választ adjanak az ingerekre. Robert Ader pszichológus laboratóriumi  patkányoknak immunelnyomó szert adott szacharinnal ízesítve. Végül a patkányok  immunrendszere csupán a szacharin adására is legyengült. Ennélfogva azt mondhatjuk, a tudatinformáció nemcsak az agyban helyezkedik el, hanem a testben lévő sejtekben, szervekben is. Az agyi folyamatoknak – beleértve az érzelmeket is – a testtől való  hagyományos elválasztása többé nem érvényes. Tulajdonképpen a szervi tudatalattikban fogantatástól kezdve letárolt érzelmi információkról van szó, mely főleg a családtagokkal való od-kapcsolat által keletkezik. (Lásd Természetgyógyász Magazin, 2011. szeptember, „Az energiarendszer egységesítése” c. cikket!)

 

Howard Hall  bebizonyította, hogy az immunrendszer tudatosan is tanítható olyan különböző önszabályozó gyakorlatokkal, mint az önhipnózis, vezetett vizualizáció, relaxáció és autogén tréning. Hall kísérletei az említett gyakorlatokat felhasználva azt mutatták, hogy a tudatos felkészülés befolyásolta a résztvevők fehérvérsejtjeinek számát a kontrollcsoporthoz képest.

 

A sejtek receptorai közelében gyülekező, az érzelmekhez köthető peptidek fajtái és mennyisége hatással van az egészségi állapotra, hogy valaki jól érzi magát vagy megbetegszik. A vírusok ugyanazokat a receptorokat használják, hogy belépjenek a sejtbe. Attól függően, hogy mennyi természetes peptid van az adott receptor körül, a vírus könnyebben vagy nehezebben jut be a sejtbe. Így megérthetjük, hogy a  europeptidek és a receptoraik állandó kapcsolatban vannak az immunrendszer  védekezőképességével az érzelmeinken keresztül.

 

 

A mechanisztikus emberfelfogás kialakulása

Dr. Pert azt állítja, hogy vissza kell hoznunk a szellem és a lélek birodalmát, amit Descartes száműzött a nyugati tudományos gondolkodásból. Szerinte olyan, az  intelligencia által vezérelt biokémiai pszichoszomatikus hálózat az ember, melynek nincsenek határai.  Ráadásul nemcsak egyéni, hanem egy nagyobb hálózathoz  kapcsolódik, mikrokozmoszként a makrokozmoszhoz. Az egyén az emberiség hálózatában egy belépési pontot jelent a magasabb szintű intelligenciába.

 

Fokozott stresszhatás gátolja a boldogsághormon keletkezését, ezért fordulnak az emberek különböző pótszerekhez

 

Ugyanígy a különböző ősi kultúrák ismerték és nagyra értékelték a tudat-test-környezet kapcsolatát. A kínai orvoslás és az ájurvéda összefüggésbe hozta a szerveket és a  betegségeket a mentális és érzelmi állapottal, és arra törekedtek, hogy visszaállítsák az egyensúlyt. Arisztotelész is úgy tartotta, hogy kapcsolat van a kedélyállapot és az  egészség között. Hogyan tette magáévá a nyugati medicina az ezzel ellentétes nézetet?

 

 

Descartes tételei

René Descartes-tal (1596–1650) kezdődik az újkori filozófia antropológiai (embertani) fordulata, a neve latin változatából kialakított kartezianizmus. Descartes úgy tartotta,  hogy az embernek van lelke, amely testétől elkülönülten létezik, és amelynek  legfontosabb funkciója a gondolkodás. (Gondolkodom, tehát vagyok!) Azonban  matematikusként közvetve azt is kifejezte, hogy nem tudományos Istenről gondolkodni, mert Isten és a lélek egzaktnak (egyértelműen meghatározottnak) tekintett módszerrel – pl. a geometria nyelvezetén – nem írható le, így ez nem a tudomány, hanem a vallás területére tartozik

 

Szembefordulva a puszta hit alapján elfogadott előítéletekkel, racionális (ésszerű) érvelések útján minden ismeret megkülönböztető jegyeként négy feltételt támasztott, a matematikából kölcsönvett szabályok alapján:

 

1. Csak világos és határozott ismeretek fogadhatók el igaznak.

2. A vizsgálódás során felmerülő minden problémát a legalapvetőbb összetevőikre kell bontani. 3. A racionális megismerés során a legegyszerűbb, elemi dolgok felől kell haladni az összetettebbek felé.

4. Mindenütt teljes felsorolásra és általános áttekintésre kell törekedni.

 

A későbbi követők a szubjektum, vagyis az egyéni hozzáállás és felfogásbeli különbségek összeütközése miatt az 1. pontot nehezen tarthatták be, míg a 2. pontot az analitikus (aprólékos,  részletes) vizsgálódók szívesen alkalmazták az emberi test vizsgálatakor. A 3. pontot csak részben voltak képesek betartani, a 4. pont esetén pedig a nem működő, halott test miatt az általános áttekintés lehetetlen volt, a dolog természete miatt.

 

Descartes ismerte fel először, hogy a változások mindig kölcsönhatások következményei. Ez segítette Newtont a törvényeinek megalkotásában, melyek szintén csak bizonyos  eltételrendszerben működhetnek.

 

Descartes úgy vélte, a test és a lélek különálló egységek. Kijelentette: „Semmi dolgom a lélekkel, a tudattal és az érzelmekkel. Én azt a papokra hagyom. Én csak a test  irodalmára tartok igényt.” E megállapítás alapján, amely később széles körökben  elfogadottá vált, az egyház megengedte a halott emberi testek boncolását. Ennek a paradigmának megfelelően, hogy megértsék az emberi lényt, egyetlen dolgot tettek: darabjaira szedték a testet, és annak fizikai alkotóelemeit tanulmányozták. A minél kisebb részletkérdések izgatták az orvosokat, hogyan működhetnek a szervek.

 

Az ember ilyen jellegű megközelítése miatt ‒ több száz év óta uralkodó nézetként a  legutóbbi időkig – a nyugati orvostudomány valójában egy élettelen, lelketlen  szerkezetként fogja fel és kezeli a testet. A boncnokok nem bukkantak a lélek nyomára a testben, a máj, a szív és más szervek mellett. Mivel a lélek materiálisan nem fogalmazható meg, úgy kezdtek tenni, mintha az nem is létezne. Ezért még ma is a nyugati orvosok többsége csak a fizikai tüneteket kezeli, gyógyszereket és műtétet  javasol. A tudatállapot hatását a testi állapot megértéséhez gyakran tudománytalannak minősítik, legfeljebb egyszerűen pszichoszomatikusnak tekintik, és nem tulajdonítanak neki jelentőséget. A holisztikus orvostudomány újra egységében kezdte el vizsgálni és kezelni az embert a legújabb tudományos felfedezések alapján.

 

 

Hogyan testesülnek meg a gondolataink és az érzelmeink?

A nyugati tudomány és az orvoslás hosszú időn keresztül meg volt győződve arról, hogy a gondolatok és az érzelmek az agyban sz ületnek. Ezzel szemben az újabb kutatások szerint az érzelmek a testből, a szervekből is feljuthatnak az agyba, ahol az feldolgozza és szavakban is megfogalmazza az elvárások, hitek és más szűrők szerint. Az agy  frontális lebenye teremti mindehhez a történetet, jelentésekkel ruházza fel a  ondolatokat és az érzelmeket.

 

Dr. Pert kutatási eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a pozitív érzelmek, a boldogság, öröm stb. alapvetően meghatározzák testi állapotunk minőségét. Ugyanakkor, ha a tudat és a test kapcsolata nem megfelelő, akkor a test információi, a szervekben fogantatástól letárolt negatív érzelmek információi árasztják el a tudatosságot. (Lásd Természetgyógyász Magazin 2011. július: „Aktív meditáció” c. cikket!)

 

Az immunrendszer tudatosan is tanítható olyan különböző önszabályozó gyakorlatokkal, mint az önhipnózis, vezetett vizualizáció, relaxáció és autogén tréning

 

Minden egyes fajtájú neuropeptidhez egy sajátságos lelkiállapot tartozik. Úgy tűnik, hogy maguk a pozitív érzések teremtik a neuropeptideket, amelyek alapvetően fontosak a sejtek és szervek működése szempontjából. A jó érzések nélkül az életfolyamatok  sérülnek, leblokkolódnak. Ez megerősíti és egy más szinten is érthetővé teszi a szellemi-érzelmi gyógyítások jelentőségét és hatását a testi működésekre.

 

Pert szerint pozitív érzelmek fennállása esetén a szervezet nemcsak hasznosítja a kívülről bevitt ásványi elemeket és vitaminokat, hanem potenciálisan egy gyógyszerkönyv- kódsorozat van az emberben, mely segítségével képes előállítani is a működése számára éppen szükséges anyagokat (!). Ezzel szemben a negatív érzelmek okozta  tudatállapotoknál a hálózati folyamatok leállásával a meglévő ásványi és növényi  összetevők sem képesek beépülni és hasznosulni a sejtek anyagcseréjében. (Lásd Természetgyógyász Magazin, 2010. október: „Kristálytan II.” c. cikket!)

 

 

A belső örömforrás megtalálása

A boldogság legmagasabb szintje a minden anyagi dologtól független örömállapot, a védikus tanítások ezt szamádhinak hívják. A boldogságérzet külső tényezőktől független kialakítására irányuló módszer a helyes meditáció. Az összes egyéb boldogságtényező esetén a személy ragaszkodni kezd az örömforrásokhoz, akár zenéről, szép látványról (tájkép, virágok stb.), szerelemről, szexről, tárgyak birtoklásáról stb. van szó. Ebben ott van a félelem a veszteségtől. Ha elveszíti a külső örömforrását, akkor azt hiányként éli meg, és ettől szenvedni kezd. Ha az egyén képes állandó kapcsolatban maradni a belső szellemi örömforrásával, vagyis a tudatosságában fenntartani az állandó boldogságot, akkor a külső világot ragaszkodás nélkül és félelmektől mentesen tudja élvezni.

 

A szellemi tanításokban a gondolatokat és az érzelmeket a lélek (a védikus megközelítésben) vagy a tudat (buddhista megközelítésben) teremti, amelyek nem anyagi minőségek. A spirituális gyakorló számára ez tudományos igazolás nélkül is  megtapasztalható és átélt valóság. A tanítások szerint a lélek vagy a tudat, amikor a fizikai világban testtel rendelkezik (!), az előzőek szerint függőségbe kerülhet az anyagtól.

 

A szellemi gyakorlatok egyik fő célja annak a tiszta tudatosságnak a kifejlesztése és fenntartása, amely által a tudat megfelelő kapcsolatba kerül az anyagi világgal, a saját testével is. A gyakorló ragaszkodásmentessé válik a lényekhez és tárgyakhoz való kötődései, vágyai feladásával, így kikerül az anyagi befolyás hatása alól, azaz  megszabadul. Az ezáltal keletkező szellemi öröm vagy mámor a tapasztalatok szerint egy nagyon erős, testi szinten is megnyilvánuló boldogságérzet. Ilyenkor bizonyosan beindul a szervezet endorfintermelése, vagyis a lélek vagy a tudat közvetlenül hat a  testműködésekre. Ilyenkor a gyakorló eléri azt az állapotot, amikor belső boldogság árasztja el az érzékszerveit, ugyanakkor a külső ingerek nem váltanak ki benne zavaró érzelmeket. A meditáció másrészt feloldja a káros érzelmek okozta izomfeszüléseket, helyi fájdalmakat, energiaáramlási akadályokat. Fenti tudományos kutatások is kézzelfoghatóan megerősítik ennek a fontosságát egészségünk és jólétünk  szempontjából.

Majoros János Károly
XVIII. évfolyam 2. szám

Címkék: az érzelmek biokémiája, boldogság, endorfin, érzelmek, psziché

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.