Holisztika

Buddha és a kvantumfizika

A gyógyítás kvantummechanikai alapjai

Ahogy a tündérmesékben, egy magasabb tudatszférában, vagyis a Tündérországban míg egy nap telik el, addig a földi-emberi síkon évek múlhatnak el. Minél tisztábbak a tudati jelenségek, annál lassabban telik látszólagosan az idő, egyre inkább kikerül a fizikai-anyagi korlátok, meghatározottságok alól a gyakorló. A nirvánában, mely a buddhista megvalósítók tiszta földjei felett helyezkedik el, megáll az idő, korlátlanul alakítható át az anyag. Ezen a ponton, ahogy a történelmi Buddha Szív-szútrájának legmélyebb értelmű tanítása kifejezi: „A forma üresség, az üresség forma.” A forma és az üresség nem választható el. 


 

 

1960-ban Szent-Györgyi Albert professzor „Bevezetés a szubmolekuláris biológiába” című művével meghonosította az élettanban is a kvantumfizikai szemléletet. Több száz tudományos kísérlet igazolta, hogy az elektromágneses erőterek a biológiai szabályozás összes megnyilvánulását irányítják. A sejtek elektromágneses és elektrosztatikus tereit – frekvenciatartomány, jelalak és amplitúdó tekintetében – létrehozó mozgó és álló töltések minőségét és arányait a finomanyagi testekben zajló szubatomi folyamatok, azokat pedig a tudatállapot szabályozza. A legfelső tudatosság közvetlenül képes irányítani a test anyagát, az abban lévő rendezettséget szubatomi szinten is fenntartani. Olyan finomanyagi jelzésekkel, jelátvitelekkel van dolgunk, amelyek mérésére és a kapott információk kiértékelésére, megértésére a tudomány napjainkban vált éretté.

 

A személy tudatossága által vezérelve, az elemi részecskék szimmetriaviszonyain keresztül az általuk létrehozott kölcsönhatások átadódnak az információk saját testének az anyagába.

 

Az illető tudatának a tisztasága, mentális és érzelmi tényezőkkel kapcsolatos gyakorlottsága függvényében képes önszabályozást megvalósítani, vagyis helyesbíteni a hibás működéseket. Amikor ez az önszabályozás a saját energiarendszerében elér egy szintet, akkor képes tudatereje által harmonizálni, az egységállapot felé vinni magát és a környezetét. Ez a vallási rendszerek, életfilozófiák által ajánlott módon az áldásos tevékenységet jelenti.

 

Kvantumfizikai hatások és a tudatállapot

A részecske, mint egy energiahullám vagy energiacsomó, a megfigyelés módjától függően veszi fel a csupán valószínűsíthető helyét. Az elemi részecskék helye és elhelyezkedése a térben, vagyis az „ürességben” a Schrödinger-hullámegyenlet szerint írható le. Például egy elektron az atommag körüli pályáján energiafelhőként rezeg, csak valószínűsége van a helyének.

 

Max Planck fedezte fel 1901-ben, hogy az atommag körül keringő elektronok mozgásenergiája nem lehet tetszőleges szintű, hanem csak meghatározott, lépcsőzetesen kvantált (adott mennyiségű) energiaállapotokat vehet fel. Tehát van egy legkisebb energiaátmenet, amelynél kisebb nem létezik. Ez az 1 kvantumnyi energia, melynek csak egész számú többszörösével válthat energiaszintet az adott részecske. Miközben a részecske átugrik, átmenetet képez a két stabil állapot, energiaszint között, vajon hol tartózkodik? Eltelik-e valamennyi tetszőlegesen rövid idő az átmenet alatt? A válasz: nem.

 

Ugyanis miközben a részecske energiaszintet vált, megáll az idő! Mert úgy tűnik, létezik egy legrövidebb idő is, az „időkvantum”. Tehát az idő sem folyamatos, az is kvantumtermészetű, lökésszerűen változik, kb. 10-43 másodpercenként. (Ez a földi szférára vonatkozik.)

 

Ahogy a tündérmesékben, egy magasabb tudatszférában, vagyis a Tündérországban míg egy nap telik el, addig a földi- emberi síkon évek múlhatnak el. Minél tisztábbak a tudati jelenségek, annál lassabban telik látszólagosan az idő, egyre inkább kikerül a fizikai-anyagi korlátok, meghatározottságok alól a gyakorló. A nirvánában, mely a buddhista megvalósítók tiszta földjei felett helyezkedik el, megáll az idő, korlátlanul alakítható át az anyag. Ezen a ponton, ahogy a történelmi Buddha Szív-szútrájának legmélyebb értelmű tanítása kifejezi: „A forma üresség, az üresség forma.” A forma és az üresség nem választható el.

 

Nagyon sok jele van a különböző szinteken megjelenő energetikai hiányoknak

 

Végső soron az üresség, vagyis a tér mindent tartalmaz, befogad (női aspektus), míg megvalósított forma, vagyis az anyag az ürességből keletkezik (születik), és képes is oda visszatérni. A kvantumfizikai kutatások rávilágítottak arra, hogy valójában az üresség is anyagi természetű. Nem egy anyagtalan vákuum, hanem a szubatomi részecskék rejtett tárháza, amelyből végső soron a fizikai világ anyaga képződik. Léteznie kell vezérlő elvnek, amely megnyilvánult formába rendezi a részecskéket. A gondolatnak, a tudatnak van ilyen teremtő ereje. Ez a világegyetemek anyaga keletkezésének a kulcsa is. Amikor egy világegyetemben a benne megtestesülő tudatok elvégezték a feladatukat, az élőlények testét és az anyagi világot alkotó rezgésállapotok visszatérnek a térbe, úgymond „szivárvánnyá” válnak.

 

A kvantummechanika kialakulása

A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezik azt az elgondolást, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat. Ezt az ellentmondást a kvantummechanika létrejötte oldotta fel a 20. század első felében, amely végül megmagyarázta a hullám-részecske kettősséget. A kvantummechanika szerint minden részecske – legyen az foton, elektron vagy atom –viselkedését egy differenciálegyenlet megoldásai írják le. Ez a Schrödinger-hullámegyenlet (1926), mely leírja annak a valószínűségét, hogy a részecskét a tér mely adott pontjában találjuk a valószínűség-sűrűség eloszlás alapján. Ezt az egyenletet általánosan a 20. század egyik legnagyobb eredményének tartják, ami forradalmat idézett elő a fizikában és a kémiában.

 

A Heisenberg-féle határozatlansági reláció (1927) a kvantummechanika egyik sarokköve. Alapvető következménye, hogy semmilyen fizikai jelenség sem ábrázolható tetszőleges pontossággal, mint klasszikus pontszerű részecske vagy hullám. Mindezekből következik, hogy az anyagot alkotó szubatomi részecskék nem pontszerű, kézzelfogható anyagi fogalmakkal képzelhetők el, hanem egyfajta rezgésfelhőként vagy miniörvényként róják a tér vagy vákuum törvényszerűségei szerinti útjukat. Tulajdonképpen bármikor átalakulhatnak a tér állapotának megfelelően, el is tűnhetnek benne, vagy éppen megszülethetnek belőle egy vezérlőelv hatása alatt.

 

Bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. A kvantummechanikában az egy időben keletkezett, szétválasztott részecskék távolságuktól függetlenül egy rendszerként maradnak meg. Az egyik részecskével közölt információ a fénysebességnél gyorsabban eljut, átadódik a vele kapcsolatban lévő másik részecskére, az 1982-ben a párizsi egyetemen végzett, Alain Aspect vezetése alatt történt kísérletek szerint.

 

Így a mélyebb szinteken a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a valóságot. Különböző tudományágak képviselői jutottak arra a meggyőződésre, hogy az érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A holografikus elképzelés által leírt világegyetemben minden tudat részét képezi a láthatatlan egésznek. Ezért például a telepátia, vagyis a tudatok összekapcsolódása a holografikus szint elérését jelenti.

 

 

Az anyag csupán a tér játéka

Miután az anyag és energia egyenlő egymással, szubatomi szinten minden viszonylagos, semmi sem létezik bizonyosan, csupán valószínűsége van létezésének. Az anyaginak vélt atomok az előbbiek szerint energiaörvények, melyek saját frekvenciájukon állandóan rezegnek és pörögnek (spinjük van), ezzel vagy energiát közölnek környezetükkel, vagy energiát vesznek fel onnan. Az atommag is több nagyságrenddel kisebb méretű energiaörvényekből, például kvarkokból épül fel. A szubatomi alapvető részecskéket felosztják fermionokra (kvark, lepton, elektron, müon, neutrínó), azaz anyagrészecskékre, valamint bozonokra (pl. foton, gluon, graviton), melyek mint erőrészecskék az alapvető kölcsönhatásokat közvetítik.

 

A mai tudomány élen járó udósai is megerősítik azt, hogy a gondolati energie komolyan ható tényező világegyetemünkben, mindennapi életünkben és testünk működésében

 

Egy bizonyos anyagi szintű rendezettség és mérettartomány felett kezdenek működni a newtoni hatások. Ezzel szemben, amíg a részecskék mérete nagyon kicsi, 10-20 méter alatt van, akkor a méretük szinte a nullához tart. E mérettartomány alatt van az a hatás, hogy a tudat tükrözésének a hatására a vákuumban elmerülnek, eltűnnek ezek az anyagi világ határán lévő részecskék, vagy keletkeznek, felmerülnek abból. Ha nincs tér, akkor nem létezik az idő, és ha nincs idő, megszűnik a térbeliség, a kiterjedés. A vákuum önmagában tartalmazza, hordozza az anyag létrejöttének a lehetőségeit, valószínűségi alapon.

 

A szubatomi részecskék kialakulásánál, a vákuumból való kilépésükkor létezik egy valószínűségi eloszlás szerinti középpontba vonzó erő, mely biztosítja, hogy egyfajta középpont köré rendeződjön a részecske, mintegy energiahalmazként. Ez minden jelenség anyagosulására, kikristályosodására jellemző. Akár szubatomi, molekuláris vagy sejtszinten, az ember és a világegyetem szintjén is egy középpontba irányuló rendező elv érvényesül. A meditáló egy pontba összpontosít, az adott meditációban szereplő Buddha magszótagjára, továbbá a Buddha fény- és energiaformájának végtelen rendezettségére. Az ún. egyhegyű állapot elérésének a kívánalma is ezt segíti elő.

 

A meditáció igazi kvantumfizikai alapokon nyugvó eljárás: tudaterővel hatni a fizikai test anyagára, folyamataira. A meditációs állapot egységesítő, tisztító hatására a szubatomi szintű tiszta rendezettség létrejön. A tiszta gondolatoknak kifinomult rezgése van, és ez finomabb állapotra hangolja át az anyagot. Úgy tűnik, hogy a szubatomi részecskék és folyamatok kölcsönhatásai hozzák létre az emberi energiarendszer finomanyagi testeinek a működését, így azok szubatomi képződményekként foghatók fel. Kisugárzásuk a kauzáltesttől indulva a mentál-, asztrál- és étertestúton megjelenik a fizikai test anyagában, és azt is rendezettebb állapotúvá teszik. Így természetes energiatáplálást, utántöltést kapnak a tér energiájából a fizikai szervek sejtjei. Ennek hatására a szervműködések hatékonyabbak lesznek. A negatív érzelmeknek más a szubatomi alkotókra kifejtett hatása, ezáltal azok szétszórtabb állapotba viszik a test anyagát, a sejtmagokat alkotó fehérje-molekulaláncok „összegubancolódnak”. A káros érzelmek a szervek energiaellátását a térből gátolják, leállítják, ezáltal jön létre a betegség.

 

A betegségek kialakulásának folyamata

A testünket alkotó atomok rezgésállapota tehát nagyobb mértékben függ tudatállapotunktól, mint ahogyan a nem finomenergetikai módú külső befolyásolásokkal hatni lehetne rá (pl. allopátiás szerekkel). Ezért is nevezik utóbbit tüneti kezelésnek, mert nem az eredeti tudati okot keresik és változtatják meg. Úgy tűnik, a világban történő változások egyfajta kényszerként hatnak, hogy előhozzák azt az igényt egyéni és közösségi szinten az eredeti ősok keresésére, amely az egységtől való eltávolodás valódi oka.

 

Amíg csak a komfortérzetben van valamilyen zavaró tényező, kisebb-nagyobb múló fájdalom, ez még nem szervi problémát jelez. A jelenség valamely magasabb energiatestben fellépő energiahiány, illetve energiaáramlási akadály következtében lép fel. Ha e magasabb szintű rezgésű jelenség elhárítására nem teszünk semmit, a hiány magától nem múlik el. Sőt az idők folyamán az információk összegződve egy adott időszakban egyszer csak működésbe lépnek, és megjelennek az alsóbb energiaszinteken. A fizikai síkú megjelenés esetén már nem lehet elkerülni a beavatkozás kényszerítő szükségességét. Ez az állapot mutatja a beért karma megjelenését.

 

Nagyon sok jele van a különböző szinteken megjelenő energetikai hiányoknak. Először azok a zavaró lelki tényezők okoznak energiahiányt, melyek által hibáztatással, veszekedéssel próbál energiát szerezni az egyén, vagyis lelki nyomás gyakorlásával a környezetre, családtagokra, munkatársakra. Ha ezeket a játszmákat hosszú időn át végzi valaki, akkor ezek információs hatásai az energiarendszer alsóbb területein jelennek meg. Így egyre inkább testi tüneteket kezdenek létrehozni a lelki zavarok, hiányok. Az érzelmekben tárolt energiák igazi kvantumfizikai jellemzőt jelentenek, melyek elektromágneses jelátvitellé, jelműködéssé alakulnak sejtszinten. A negatív gondolatok és érzelmek hullámai, rezgései kárt okoznak egészségünkben és a környezetünkben. Ha ezt tagadjuk, és elnyomjuk a tudatalatti szintre, attól még létezik, és ellenőrzés nélkül fejti ki pusztító hatását.

 

Fentről lefelé haladva az energiarendszerben a mentáltest, asztráltest, étertest irányában, a mentálüzenetek és negatív érzelmek akadályokat hoznak létre az üzenetek és érzelmek természetével megegyező szervi meridiánok áramlásaiban. Ez a szint már testi feszültséget, érzékenyebb embereknél már komoly testi tüneteket hoz létre, akár a súlyos rosszullétig is, ugyanakkor nincs szervi elváltozás (pl. pánikbetegség esetén). Ha ekkor megy panaszaival orvoshoz a beteg, a szokásos diagnosztikai módszerek nem jeleznek elváltozást. A képalkotó módszerek is csak az elváltozás fizikai megjelenését képesek kimutatni, de akkor már a sokéves probléma besűrűsödése jelent meg ebben.

 

 

Tudati jelenségek és a modern technika

Az utóbbi 220 évben alakult ki az a kísérleti módszertan, ami a jelenlegi csúcstechnológiát létrehozta. Az ismert kémiai, fizikai alapkísérletek eredményei, majd a villamosságtan fejlődése egy teljesen új szemléletet és gyakorlatot alakított ki, gyökeresen megváltoztatva az emberi élet minőségét. Mindezek mellett az még kérdéses, hogy a technikai fejlődés mellett mennyit fejlődött (vagy nem) az emberiség tudatállapota.

 

A kísérletek megtervezése, végrehajtása és szakszerű elemzése különleges módszertant igényelt, mely a kezdetektől máig igen kifinomulttá vált. Kialakultak a statisztikai módszerek, mikor nagyszámú kísérletből lehetett következtetni az eredményre. Rájöttek, hogy néha a kapott eredményt befolyásolta az is, hogy mit várt el a kísérletező! Nem azért, mintha csalni akarna, hanem a tudatos információk valamilyen módon hatnak a kísérleti folyamatra. A buddhizmusban minden viszonylagos és tükörszerű. A tudatban kialakított, elvárt jelenségek szerint működnek a kísérletek, a kísérletező tudaterejéhez képest.

 

Társadalmunkra jellemző az egyre magasabb szintű, kifinomult technológiai rendszerek működtetése. Tudatosítanunk kell azt, hogy jelenlegi kényelmes életünk alapvetően csak nagy tudati és érzelmi tisztaság mellett tartható fenn. Amennyiben tudati energiahiányok vannak az ellátórendszereket működtetőkben és a szolgáltatásokat élvezőkben, akkor a rendszer vonzza magához a megtámadtatást vagy annak esélyét, például hackertámadás formájában. Így a mindennapi kényelmünket szolgáló, életünkhöz szervesen hozzá tartozó szolgáltatások (víz, villany, fűtés stb.), az ellátási rendszereket vezérlő számítógépes hálózatok meghibásodása miatt, egyik pillanatról a másikra történő rövidebb-hosszabb távú kiesése valamilyen ártó érzelem hatására, nagy zűrzavart teremthet.

 

A külvilágból egyre inkább azokat a jelzéseket kapjuk, hogy mindent bízzunk a technikára az egészségünk szempontjából is. Egyre inkább az „Ember tragédiájá”-ban felvázolt madáchi jövőkép falanszter jelenetében érezheti magát az ember. Szinte kényszerítenek minket, hogy tagadjuk meg olyan képességeinket, amelyek nélkül rövid idő alatt maga a technika is működésképtelenné válhat. Arról az emberi potencialitásról kellene lemondanunk, amely ősidők óta biztosítja az emberiség fennmaradását. Ez ugyanakkor a jelenlegi magas technikájú világ létezésének és működőképességének is a záloga.

 

Valaha minden embercsoport úgy szerveződött, hogy legyenek benne olyan emberek, akik az egyénben és a közösségben felvetődő problémákat finomenergetikai szinten tudták kezelni. Nem lehet visszafogni, letagadni ezeket az emberi képességeket, mert ezek az emberi túlélés alapvető eszköztárához tartoznak. A tudomány sem létezhet magas szintű szellemiség nélkül, kiegészítik egymást. Azokat különválasztani olyan, mintha mesterségesen elválasztanánk egymástól bal és jobb agyféltekénket, ami jellemző is az anyagba ragadt gondolkodásra.

 

 

A tudatváltás szükségessége a 2012. évben

Sokféle felfogás, elképzelés létezik 2012-vel kapcsolatban. Az itt közöltek egyrészt egy valószínűsíthető fizikai oldalt mutatnak meg, másrészt a spirituális megközelítés egy formáját. Az az átmeneti időszak, amely 2012-ben indul el egy új időszámítással, új tudatállapot felvétele, vagyis egy tudatváltás lehetősége azoknak, akik még eddig nem gondoltak a felső részükkel való kapcsolatfelvétel szükségességére. Az egyes emberekben felgyűlt és nem tisztított sokgenerációs negatív gondolati-érzelmi információs minta most összeadódva hat a Földünk energiaviszonyaira.

 

A világűrből érkező kozmikus részecskezáporok és széles spektrumú elektromágneses rezgések kapcsolatba hozhatók az asztrológiai állatövi jegyek emberi energiarendszerre való hatásával. Egyébként a kozmikus háttér sugárzásai előtt elvonuló naprendszerbeli planéták hatását ma a hivatalos tudomány úgy tartja, hogy az a mérhetőség határa alatt van. Főleg a gyenge kölcsönhatásként nyilvántartott gravitációs erőtereket szokták csak figyelembe venni. A szubatomi szinten nem gravitációs hatások működnek. A szubatomi szintű energiakapcsolatok kvantumfizikai összefüggésrendszere hozhat létre kölcsönhatást az emberi energiarendszer finomanyagi asztrálteste és a planéták által képviselt rezgésállapotok között.

 

A Nap működése is jelzi a tudatállpot-váltás szükségességét. Nincs kizárva, hogy a most már 2012-re datált, a szokásosnál fokozottabbnak előrejelzett naptevékenységet az emberiség gerjesztette az összegzett tudati információ kisugárzásával

 

Az égi állások részéről évek óta tart az előkészítő folyamat, ami a spirituális alapot készíti, segíti elő a lelki átmenethez. A 2009 szeptembere óta időnként néhány hétig tartó Szaturnusz‒és Uránusz szembenállás az isteni törvény betartása-betartatása és a régi keretek, beépült helytelen reflexek szétrobbantása irányába hat. A kettőjükkel időnként T-kvadrátot alkotó Plútó, a Skorpió, így a 8. ház uraként végképpen ösztönzi a korábbi merev elképzelések halálát, azok elengedését. Ezáltal a tudati újjászületést, egy magasabb síkú létezési állapot megélését segíti elő.

 

A Neptun bolygó hatásait 2011. áprilistól júliusig vehettük figyelembe saját jegye elején, a Halakban. Majd 2012. februártól 2025-ig ismét a Halakban fog tartózkodni. A Neptun jelezheti a magasrendű szellemiséggel való kapcsolatfelvétel lehetőségeit. Ugyanakkor a Halak 12. ház jelentéstartalma a nyílt világi tevékenységtől való egyfajta elvonulást is mutathat. Ezzel az embereknek lehetőségük nyílik rendezni a régi adósságaikat, kötelezettségeiket (pl. tudattisztítás), amiket esetleg valaki elhanyagolt magával szemben, most itt az idő a törlesztésre.

 

2012 felgyorsítja a tisztulás folyamatát. Az évtizedek óta letárolt és nem tisztított érzelmek kitörhetnek a felszínre. Ha valaki már rendelkezik olyan adottságokkal, beavatásokkal, vagy nyitott ezek felé új képességek, lehetőségek elsajátítására, utóbbiak segítségével – tiszta szellemiséggel, tiszta gondolatokkal – nagyot ugorhat fejlődésében. Mások, akik elhanyagolják ebbéli lehetőségeiket, alázuhanhatnak. Még lehet tenni a jó irányba való haladásért.

 

Központi égitestünk, a Nap működése is jelzi a tudatállapot-váltás szükségességét. 2008-ban még a szakértők 2010–2011-re várták az aktuális napfolttevékenység maximumát. A jelenlegi napciklus csúcsa 2012-ben várható. Nincs kizárva, hogy a most már 2012-re datált, a szokásosnál fokozottabbnak előrejelzett naptevékenységet az emberiség gerjesztette az összegzett tudati információi kisugárzásával.

 

Egy-egy hevesebb napkitörés során a Nap akár több milliárd tonna anyagot is kilövellhet magából. A Nap fénye 8 perc alatt éri el a Földet. Ha a Föld irányába történik a kilövellés, akkor a kitörésből származó protonok körülbelül fél óra alatt érik el a Földet. A koronaanyagnak nevezett hatalmas mágneses buborék, ami az igazán nagy problémákat okozhatja, egy nap alatt ér ide. Ezek a felfokozott hatások a szakértők szerint a Föld jó ideje legyengült mágneses védőpajzsán keresztül a földi elektromágneses folyamatokat nagyban befolyásolhatják. Az élővilágra való hatás a 7,83 Hz-es Schumann-hullám elhangolódásával és a többi magasabb frekvenciás elektromágneses jelrendszer befolyásolásával jelentkezhet. (Lásd a Természetgyógyász Magazin 2011. januári számában az „Ember, mint egykristály” c. cikket!) Ez egyéni érzékenység szerint hatással lehet az emberek közérzetére.

 

 

A történelmi Buddha megvilágosodásakor jobb kezével megérintette a Földet: „A Föld a tanúm!"

 

A napkitörés jelensége a Földön elektromágneses viharokkal járhat, ez pedig az elektromos távvezetékekre lehet intenzitástól függő hatással. Például 1989-ben Quebec lakóinak egy része hat napig volt áram nélkül. 2001-ben komolyabb károkozás nélkül telt el a napciklus akkori maximuma. Először az elektromos hálózat válhat átmenetileg működésképtelenné. Az ennél sokkal érzékenyebb berendezésekre, melyekre az utóbbi évtizedekben a civilizáció fenntartását bízták, például a kommunikációs műholdak és a földi számítógépes rendszerek hálózataira milyen hatással lehet egy erős napkitörés, azt csak találgatják.

 

A buddhizmus kvantumfizikai fogalmakkal dolgozik

A tudat, mely a térben mindennel kapcsolatban van, tárolja az okokat, és az előző tettek, szavak és gondolatok minőségének megfelelő világot hoz létre. A múltbéli időpontokhoz kötött fizikai történések érzelmi töltése meditációban megváltoztatható. Ez segíti a részecskék valószínűségi szórásának az összerendeződését kvantummechanikai szinten. Ez az időskálán egyrészt a jelennek tekintett folyamatos átmenetben is érzékelhető változásokat okoz. Másrészt a jövőkép is folyamatosan változik a megfelelően szabályozott tudatot hordozó anyagi test számára.

 

A részecskék a megfigyelés – vagyis a ráfordított tudatenergia – függvényében változtatják a tulajdonságaikat, és ez nem csak a méréstechnikai eszközök beavatkozását jelentik a rendszerbe. Ahogy a buddhizmus érzékletesen kifejezi: a megfigyelő, a megfigyelés tárgya és a megfigyelés folyamata nem választható el. Ha a cselekvő, a cselekvés tárgya és annak folyamata egységállapotba kerül, akkor megvalósul a meditáció végcélja: a különállás – vagyis az ego általi elválasztás másoktól – megszüntetése. Ez az anyagot alkotó őselemek feletti uralmat is jelenti az önmegvalósítás eredményeképpen. A tiszta tudat a szubatomi részecskéket is a tökéletes rendezettség állapotába viszi. A megvilágosodás azt jelenti, hogy a megvalósító eléri a teljes összhangot, ezzel kilép a feltételekhez kötött világból, az ok-okozat köréből.

 

A történelmi Buddha megvilágosodásakor meglátta minden lény és jelenség időtlen természetét. Kinyilatkoztatta: „Mily nagyszerű, mindenki Buddha, csak nem tud róla. Minden atom örömtől vibrál, és a szeretet tartja össze!” 

Majoros János Károly
XVII. évfolyam 11. szám

Címkék: Buddha, ezotéria, kvantumfizika

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.