Holisztika

Búférgek és bélférgek

...mint lelki/szellemi emésztési zavarok


 

Egy rákbeteg nő röviddel a halála előtt úgy summázta életét, hogy ha még egyszer születne, ügyelne arra, hogy jobban érezze magát. Talán nem tette hozzá, hogy a bőrében vagy lelkében, de valami ilyesmire célzott. Más szavakkal, hogy megtalálja lételemét, amelyben vígan lubickolhat, mint hal a vízben.

 

Igen, sok igazság lehet abban, hogy az ember lételeme a jó érzés lehet, amelyben nem csavarodik meg a fájdalomtól, nem forralja epéjét a keserűség, nem üti szíven a rossz hír, nem lombozza le, ha belé fojtják a szót, nem kell álengedelmeskednie, egyszóval nem vész el az életkedve. Ez manapság hiánycikknek tűnik. Unalom, kényszeredettség, céltalanság, mellékvágány inkább jellemzi hangulatunkat. Pedig a jó érzés szétárad az arckifejezésen, megformálja gesztusainkat, kiegyenesíti gerincünket, megszínezi hanghordozásunkat, tartást és lendületet ad a jó folytatásához.

 

Amikor betegségekről beszélünk, messzire visszanyúló árnyékban kell bolyonganunk, mert azok kialakulásában a társadalmi közhangulat is oroszlánrészt tölt be, csakúgy, mint az alkat, az öröklés és a környezeti tényezők. Ezt igazolja Samuel Hahnemann (1755–1843), a homeopátia európai atyjának a miazmákkal kapcsolatos felfedezése. A krónikus betegségek kapcsán három miazmát ír le, a psorikus, a szikotikus és a szifilitikus hajlamot. Az indiai homeopátia kibővül a lepra, a tífusz és a malária miazmával. Régebben vagy eredetileg a talajból kiáradó fertőző, ragályt terjesztő kipárolgást értették miazmán. Ez lett a hahnemanni szóhasználatban a test alkata. És persze lelki miazmákról is szólhatunk, miként azt a fentiekben felsorakoztatott nehéz érzésekkel tettük.

 

A pszichoszomatika is azt vallja, hogy a kedélybetegségek a belső szervek rossz működése kapcsán alakulnak ki. Az epésen dühöngő, a szívtelen vagy kőszívű, a végtelenségig hezitáló, félelmekben reszkető, pánikos szorongásban vergődő, krónikus szomorúságban lehangolt embernél jól körülhatárolható szervi betegségek rajzolódnak ki. Többször tapasztaltam klienseimnél lábon kihordott tüdőgyulladást szerelmi bánat esetén. A krónikus bánkódás a tüdőre telepedik nehézlégzés (dyspnoe) formájában, gátolja az élethez nélkülözhetetlen rekeszizomlégzést, a hasi szervek elhájasodnak, a légzőizmok teljesen elrenyhülnek. Beindul a láncreakció, amely károsítja a vénás és artériás keringést, aminek következtében lassan-lassan minden beteges működéssé válik.

 

A légzés úgymond az emésztés lelki szintjét érinti, az égéshez szükséges oxigént biztosít ja, a szén-dioxidot eltávolítja a szervezetből. A belekben zajló anyagi emésztés markánsabban veti fel a kérdést, hogy a táplálék, amelyet elfogyasztunk, miként építi, mérgezi, alakítja testünket és életünket, lúgos vagy savas kémhatásunkat és egész közérzetünket, egészségünket vagy betegségünket. Bár az egészséges élet nem költségesebb vagy fáradságosabb, mint a megbetegítő életmód, a természetes életviteltől óriási mértékben eltávolodtunk.

 

A megzavart emésztés pedig szinte minden betegségnél jelen van. Köszvény, reuma, depresszió, hipochondria, hisztéria, hogy csak néhányat említsünk a további búskomorság előidézői közül. Ebből pedig az öröm, a fény, a sugárzó kedv, a tettvágy, a lendület hiányzik, nincs jelen megerősítő tényezőként.

 

Persze ez is kétélű, mint a pszichológiában minden. Mindenki ismeri a stresszek, az izgalmak, félelmek, ijedtségek, gondok, haragok hatását az emésztőnedvek kiválasztására. Ám van, akinek a stresszek hatására elmegy az étvágya, mások viszont zabálósak lesznek.

 

 

 

Az is közismert és csodálatos paradoxon, hogy a mértékletes emberek hosszabb ideig és jobban élnek, mint a hedonisták.

 

Minden szellemi irányzatnak van viselkedési kódexe, amely a böjtre vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Beleértve az esszénus és a bibliai időket is. Az esszénus iratokban az intelem úgy fogalmazódik meg, hogy ne keverjük az egyik ételt a másikkal, mert beleink gőzölgő mocsárrá változnak, és ez utálatos dolog. Utal a mértéktelen élet által okozott mentális zavarokra és balesetekre is.

 

A mazdaznan is kiterjedten foglalkozik az emésztésben az ürítés zavaraival, amelynek következtében a bélfalakra rárakódott ürülék nyákos váladék lesz, ez pedig a felszívódás komoly akadálya, valamint virágzó baktériumtenyészet és bélférgesedés lehetőségét tartalmazza. Már a lepedékes nyelv is arról árulkodik, hogy a bélcsatornában élősködők vannak. Még meglepőbb az a következtetés, amely a bélláz és bélgáz kapcsán az agyműködés, a szokásaink és jellemünk zavarait taglalja. Ennek menete: a kitágult bél nagyobb helyet foglal el a hasüregben, mint ami járna neki. Ennek következtében a szervek eltolódnak, összenyomulnak, következésképpen a szervi intelligencia bénul, csökken az ellenálló képesség, torzul az egymással és az aggyal való kapcsolat.

 

A hurutos megbetegedések károsítják a mirigyek működését, amely kihat a gondolkodásra és a tobozmirigyen keresztül az érzetekre. Az önuralom hiányával párhuzamosan ellenőrizhetetlen gondolatok rabjai leszünk, amelyek egészen a szenvedélybetegségig vihetnek bennünket. A természetes életrendből való kiszakadás nemcsak az életerő eltékozlása, hanem társul a szégyen, a lelkiismeret-furdalás, a kudarc és bűntudat rossz érzetével is.

 

A vastagbél rothadó anyagaiból felszabaduló mérgező gázok túlzott nemi ingerlékenységekkel is társulhatnak. Ilyesmiket ismerhetünk fel a fenegyerekekben, a szociopata jellemtelenekben vagy bűnözési hajlam eseteiben.

 

Közbül találjuk a fanatikusokat, a megszállottakat, a fantasztákat, a képzelgőket, az érzelgőseket, a betegesen féltékenyeket, a szalmaláng lelkeseket és hisztérikusukat. Gyanítom, hogy a búférgek variációi számosabbak a bélférgekénél. Úgyhogy vissza kell mennünk a természetes és jó érzésekhez, mert ezek nem fognak becsapni bennünket, és a szellemi útmutatást is segíthetik irányultságunkban.

László Ruth
XVIII. évfolyam 9. szám

Címkék: holisztika

Aktuális lapszámunk:
2019. február

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.