Holisztika

Expresszivitás

A benyomásnak és kifejezőerőnek is egyensúlyban kell lennie a jin-jang elvnek megfelelően, az emberek lelkében és viselkedésükben.  


Remélem, olvasóink megbocsátják nekem a latin kifejezések használatát írásomban. Erre azért van szükség, hogy néhány, elsősorban a művészettörténetben használt fogalom pszichológiai gyökerére rávilágíthassunk, illetve azok jelentéstartományát kiszélesíthessük a lelki jelenségek megnevezésének irányában.

 

A köztudat még különválasztja a művészi világlátást vagy életformát az átlagember életvezetésétől. Az én véleményem szerint mindenki művész. És éppen az önkifejeződés okán. Hiszen egyebet sem teszünk az életünkben, mint próbáljuk megtalálni saját hangunkat, stílusunkat, határainkat, képességeinket, egyszóval: megtalálni önmagunkat. Amelynek ilyenformán valamikor meg kellett lennie, hiszen akkor el sem veszhetett volna. Eme igyekezetünk lehet többé-kevésbé jó vagy elhibázott, csakúgy, mint a művészi alkotások maradandósága, időt állása is igen eltérő. Ívük az évezredekig fennálló építmények – például a piramisok – és a vízre írt, szélbe suttogott versek között húzódik. Visszatérvén a jelen írás latin címére, nyomatékosabbnak érzem, mint magyar megfelelőjét. Ez az idegen szóhasználat érzésem szerint az erőre irányítja figyelmünket. Hasonlatos ez ahhoz, mint amikor a kommunikatív szóhasználattal utalunk valaki kiművelt kapcsolatteremtő képességére.

 

Úgy vélem, olvasóink is banálisnak éreznék, ha az expresszionistákat „kifejező művészeknek” neveznénk. És fölösleges szószaporításnak. Ami pedig a pszichológiai gyökereket illeti, minden impresszió és expresszió a teremtés titkáig visz bennünket. A teremtő erő titkáig, amelyben az élet lélegzete lüktet, a befogadás és kibocsátás folyamata egyenlítődik ki, ahol a belső és külső találkozik, eggyéválik. Ha a világ Isten gondolata, az élőlények teste teremtési remekmű. Hiszen minden teremtmény egy-egy mikrokozmosz. A test a lélek – vagyis az élet – kifejeződése, megjelenítője. Élő műszer, hangszer, berendezés, amelyen a kozmosz erői formát öltenek, valamiképpen láthatóvá lesznek, kifejezik önmagukat, miként Isten a teremtésben. Testünk számtalan formában hordozza személyiségünk lenyomatát. Tekintetünk, hanghordozásunk, testtartásunk kifejezetten a személyiségünk erejét sugározza. Az arctan (fiziognómia) és a koponyatan (frenológia) lelki sajátosságok után kutat. A kifejezéstan a mimikán, pantomimikán, gesztuson, beszédmódon, kézíráson, kézfogáson keresztül próbálja megközelíteni láthatatlan, belső meghatározóinkat. Ez a látszat mögé, felszín mögé látás sok esetben nem is olyan egyszerű, mivel a belső, igaz, őseredeti természetünket rengeteg szociális maszk védi. A rossz élmények elleni védekezés és a másokhoz való igazodás sok esetben saját magunkról is téves elképzelések tömkelegét szüli. Jogos tehát a kérdés, hogy mit takar az önkifejezés szó?

 

Egy része nyilván kívül esik a tudatos szándék és akarat hatósugarán, vagyis spontán megnyilvánulás, más része viszont tanult, kimódolt, tapasztalatokon nyugvó, tudatosított. Mivé lesz a sok hangulat, érzés, benyomás, konfliktus lelki vegykonyhánkban, amíg azután új formában előtör belőlünk? Az expresszivitásban a teremtő erő titkát élhetjük meg, ismerhetjük fel. A teremető erő titkát, amely túlemel a puszta létezésen, a közvetlen megélésen, mégpedig a dolgok jelentésének felismerése által. A felismerésben, az értelmezésben mintegy kívül kerülünk a teremtő folyamaton, rálátás nyílik számunkra. Jelentéssé válik az, ami korábban puszta létezés volt. Ez pedig a lelki ősanyagnak, a belső történésnek más szférába emelkedésével azonos. A 19. és 20. század nagy művészeti és társadalmi forradalmai az egyéni lelkekben is hatalmas változásokat hoztak létre. Megkockáztatom, hogy a személyekben végbemenő változások indították el a társadalmi fejlődési folyamatokat. Az expresszionizmusban mindenképpen. Ez a formabontó irányzat eredendően éppen nem az úgynevezett külső valóságot akarta kifejezni, hanem a művész elvont, egyéni tudattartalmát, szabad módon, formai megkötések nélkül. Az expresszivitás magát a kifejezőképességet jelenti, amelyben a művész önmagát adja, lázadó ösztönét, kitörési vágyát, indulatait, drámai harcát az igaz valósággal. Különösen a színek intenzitása, agresszív ereje váltott ki nagy vihart. A francia „vadak” (fauves-ek) a színek végsőkig fokozó hatásával éltek, a drámai kontraszt és a szabad kiáradás erejével. Ám ez a kitörési vágy az ösztönvilágon túli, spirituális szféráknak is hangot és formát adott. A szín spirituális jelentőségre való emelése igen fontos művészeti törekvés volt. A folt, a vonal, a szín expresszív ereje, a befejezetlen kép, amely a nézőben áll össze, mind csupa pszichikai automatizmus. A tasizmus például minden előre megtervezés nélkül, indulatainak kivetítésével hozza létre a képet a festék csurgatásával, kaparásával, a festékfoltok egybefolyatásával. Ebben az elementaritásban, lendületben, közvetlen dinamizmusban az eszközök, a lélekmélyi tartalom és a pillanat valósága egybe kell, hogy essék. Talán ez az egybeesés az intenzitás titka. Ugyanolyan pepecselés nélkül, miként a kalligráfiában az egyetlen ecsetvonással megfestett írásjel. Fentebb mondottuk, hogy a teremtő erőben a befogadás és kibocsátás folyamata eggyé válik. A koncentrálás és elengedettség is sajátos egységben van a festésben, ahol az alkotó valósággal eggyé válik az ecsettel, a festékkel, a témával, a színekkel, a ritmussal és saját belső világával. Az iparosodás, a technikai civilizáció, a mennyiségi burjánzás elidegeníti a lelkeket önmaguktól, a természettől és egymástól. Az indulatok, a düh, a keserűség, a cinizmus, a kételkedés, a kishitűség eltompítják a lelket, megfosztván azt az áramlás, megtisztulás, megújulás ritmusától, a vitalitásától. Pedig ez a ritmus maga a spiritualitás, az életáram, a minta.

 

Mindenki művész. Mindenkinek meg kell fogalmaznia önmagát, világfelfogását, helyét a mindenségben. Akkor lesz egész lelkű ember, valódi mikrokozmosz.

László Ruth
IX. évfolyam 8. szám

Címkék: holisztika

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.