Holisztika

Ezotéria a természetgyógyászatban

Az ezotéria fogalma az értelem elől elrejtett valóságot jelenti, amelynek megismeréséhez szemléletet kell váltani, hiszen ha az általánosan elfogadott világkép korlátain belül gondolkodunk és viszonyulunk a jelenségekhez, rejtve marad a lényeg.


 

Az ezoterikus ismeretek azt szolgálják, hogy fellebbentsék a fátyolt a vélt igazságokról, axiómaként elfogadott, tudomány által is képviselt dolgokról, és tudatára ébresszenek a valóságnak, amely nélkülük eddig csak hiányt pótló szükségszerű feltételként ködösen merült fel elmémben. Azokra a kérdésekre, amelyekre a tudásunkból automatikusan előhívjuk a már jól megszokott választ, ezoterikus ismereteinkből többnyire ellentétes értelmű és igen elgondolkodtató magyarázatot kapunk.

 

A világ keletkezése, az ember fejlődése, az élet célja, az egészség és a betegség – olyan kérdések, amelyekre mindenki a legigazabb választ várja, hiszen ez számára meghatározó. Az ezoterikus megismerés nehézsége jelentéséből ered. Az emberi tudat a létezést éberen csak a fizikai világban érzékeli, mivel érzékszervei ennek megismerését szolgálják. Ezért hajlandó az ember magát csak a jól érzékelhető fizikai testével azonosítani, és benne keresni minden folyamat okát. A természetet és a benne élő embert, materialista szemlélete szerint, csak a fizikai világból eredőnek véli. Ha baj történik és keresi annak okát, értelemszerűen azt fizikai világképe alapján teszi. Kijavítja a kijavíthatót és elhiteti magával, hogy megtalálta a probléma okát. Ha a baj újból bekövetkezik, arra gondol, hogy lehet más okozója is, és azt megtalálva, majd eltüntetve azt hiszi, hogy most már valóban megszabadult a baj forrásától, de ha az ismét felbukkan, begyökerezett szemléletével kutat tovább. 

 

A természetgyógyász is ezt teszi, ha elméleti ismereteit a fizikai világ anyagi volta egyedüliségének elfogadásából meríti, és így a gyakorlatban is csak ezt képviselheti. Beszélhet a testről, a lélekről és a szellemről, mint az ember alkotórészeiről, ha ezeket a fogalmakat bezárja megszokott világképébe, amelyben a lelket az egyedülinek vélt anyagi fizikai test működéseként képes csak meghatározni, a szellemmel pedig még nehezebb a dolga, ezért hajlamos fogalmát a lélek értelmezése szerint használni. A pszichológus és a pszichiáter tudományosan az elmét vagy a lelket az agynak, mint a legmagasabban szervezett anyagnak funkciójaként határozza meg. Ebből logikusan következik, hogy ha az elme, amely ezek szerint agyi funkció, károsodik, akkor annak az oka az agy sejtjeinek anyagában keresendő. Ez az alapja az elmebetegségek gyógyszeres gyógyítási stratégiájának. Hasonló a helyzet az olyan fogalmak értelmezésével, mint érzelem, gondolat és az alternatív gyógyászatból merített prána, meridián, csakra, akupresszúra. Ha valamit meghatározunk, abba beletartozik az is, hogy megnevezzük annak anyagát, hiszen aminek nincs elvi anyaga, szubsztanciája, az nem létezik. Ezért van nagy bajban a materialista szemléletű gyógyászat, amely az anyag fogalmát a háromdimenziós fizikai sík korlátai közé zárja, és nagy zavarba kerül, ha felmerül a fenti fogalmakkal kapcsolatban az anyagiság kérdése. Az ezoterikus tudás lehetőséget ad a fizikai síkba belepréselt valóság kiszabadítására és az ősidők óta létező tanítások megismerésére, amelyek a logikusan gondolkodó, nyitott szemléletű ember számára megadják azokat a hiányzó láncszemeket, amelyek nélkül a legnagyobb tudósok is csak a sötétben tapogatózva sejtik a helyes irányt.

 

Az ezoterikus szemlélet szerint a világ teremtett. A teremtés meghatározott elvek szerint, kozmikus síkokban valósul meg. A mi számunkra ez hét síkban és kilenc dimenzióban történik, amelyben a legsűrűbb sík, a számunkra egyedülinek vélt hetedik sík, a háromdimenziós fizikai világ. Az ember a teremtő alkotórésze, életáramlata. Ezt szó szerint értsék, vagyis a kozmikus ember nélkül a teremtés folyamata elképzelhetetlen. Az ember a teremtői tervet szellemi testén, lelki testén, mentális testén, asztrális testén és végül fizikai testén keresztül képviseli. Feladata a fizikai világ hatalomba vétele a Teremtő terve szerint. Minden egyes testét a megfelelő kozmikus sík anyagából kapja, és amelyekben evolúciója során egyre inkább öntudatra ébred. Az ember, evolúciója jelenlegi fokozatán, el van szakítva a felsőbb síkokban való jelenléte tudatától és észlelésétől, ezért összpontosítja személyiségét csak a fizikai világra. A személyiség nem más, mint a mentális síkból merített gondolatok, az asztrális síkból merített motiváló érzelmek és a fizikai síkból merített formaképző és éltető éteri test, amely a sejtalapú sűrű fizikai testet működteti. Másként fogalmazva, az ezotéria arra világít rá, hogy ha nem lenne az emberbena mentális síkból anyag, nem tudna az agya gondolkodni, ha nem lenne az asztrális síkból benne anyag, nem lennének érzelmei, ha nem lenne éteri teste, amely a sejtek működésének kódját tárolja, nem tudna emberként élni. Olyan lenne a tudata, mint az ásványvilág kőzete, érzéketlen, amilyen a mély kóma során az emberi tudat.

 

 

A személyiség, ha nem is tud erről, három kozmikus síkból építkezik, de ha elszakad a lélektől, amelyben örökre megőrződik a Teremtő terve, akkor kiszolgáltatottá válik azoknak az erőknek és hatásoknak, amelyek eltérítik valóságos feladatától. A jelen kor emberének feladata személyiségét integrálni és lelkének hatása alá rendelni. Ez a feladat azonban nem könnyű. Tele van feszültségekkel, valamint külső és belső konfliktusokkal, amelyek működési zavarokhoz vezethetnek. A fizikai test szempontjából ez a betegség. Az ezotéria a betegséget a lélek elfojtása eredményének tekinti.

 

Az ezoterikus gyógyítás 1. törvénye: A betegség a lélek elfojtásának eredménye. A gyógyító feladata a beteg gondolkodó, emocionális személyiségét lelki akarata irányítása alá vonni, személyisége akaratával egyezően. Így az ember a lelkiségében hordozott teremtői tervet valósítja meg a fizikai világban, vagyis lélekprogramja szerint él harmóniában valóságos énjével.

 

A természetgyógyász feladata a lélek felszabadítása, hogy irányításával a személyiség a teremtő terve szerint képviselje az embert. Ebben a stratégiában gondolkodva alakítja ki gyógyító taktikáját, alkalmazva eddig megszerzett tudását, tapasztalatait.

 

A betegség okát és következményét, vagyis tüneteit ennek ismeretében kutatja. Most már helyesen használja a holisztikus szemlélet fogalmát. A fizikai testen végzett munkája mellett gyógyítja az éteri testet, célja a meridiánokon keresztül a folyamatos energiaáramlás biztosítása, majd az asztrális test csakráinak állapotát normalizálja. A következő lépésben mentális holografikus programban erősíti meg a személyiség akaratát a lélekkel való egyesülésre, valamint programozza az egészséges sejtek aktív működését és a beteg, degeneratív sejtek természetes úton való kiürülését a szervezetből. Meditációval felemeli a sejttudatra irányuló programot a lélek szintjére. A lélek szintjén nincs betegség. A beavatkozásait energiaáramlatokon keresztül végzi. A Teremtő és az ember egységének energiaáramlaton keresztüli megteremtése csak abban az esetben biztosítható, ha az analógia kozmikus törvénye alapján az ember energetikájában a teremtő energiához hasonlót ismerünk fel. Az analógia törvénye szerint a világmindenség akaratenergiája az ember lelki akaratában, a világmindenség anyaga az ember gondolataiban összpontosul. Ha az emberi tudat a lelki akarat szintjére emelkedik, akkor gondolatai a Teremtővel való egységet képviselik.

 

Az olvasó előtt ismertek korunk leggyakoribb betegségei. Idetartoznak a szív-érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatos betegségek, az elme betegségei, a nemi betegségek és a tüdőbetegségek. Ezeknek a betegségeknek két okkult oka is van: először az emberek közötti erős összeköttetés, a népesség koncentrálódása a városokban, településeken; másodszor a talaj kora, amelyen az ember él, mivel erősen telített mikrobákkal és az elmúlt századok maradványaival. Csodálatos dolog az ember immunitása, amely minden pillanatban ellenáll, és eltaszítja magától a betegségeket, azokat, amelyek a másokkal való kontaktus eredményei, azokat, amelyek mindig az atmoszférában vannak, azokat, amelyek szabadon vannak jelen a testben, azokat, amelyek veleszületettek vagy amelyekre állandó hajlam alakult ki. Az ember harca az egészségért állandó és véget nem érő. A korlátozó hatások az egyszerű fáradtságtól, gyengeségtől kezdve a világszerte elterjedt megfázáson keresztül egészen a halált okozó súlyos megbetegedésekig terjednek. A betegségek okait vizsgálva abból induljunk ki, hogy az alapvető kozmikus ok kívül esik a megismerésen. Azonban rávilágíthatunk azokra az alapvető tézisekre, amelyek idővel megszerzik az elismerést, és igazságtartalmukat ott demonstrálják, ahol intellektuálisan a mikrokozmoszt, az embert vizsgálják.

A betegséget a harmónia hiánya váltja ki.

 

 

A betegség: diszharmónia a forma és az élet aspektusai között. Azt, ami egyesíti a formát és az életet, amikor az emberrel kapcsolatos, léleknek nevezzük. A betegség az alábbi tényezők közötti egyensúly felbomlásának eredménye: a lélek és a forma között, az élet és megnyilatkozása között, a szubjektív és az objektív valóságok között, és ennek az a következménye, hogy a szellemi és a fizikai nem szabadon kapcsolódnak össze egymással.

 

Gondolkozzanak el ezeken a szavakon: diszharmónia, betegség, fájdalom, pangás, bomlás, halál. Ezek írják le azokat az általános körülményeket, amelyek minden tudatos formát irányítanak, akár makrokozmikusak, akár mikrokozmikusak.

 

Az ember a hét teremtői elv alapján analóg tudathordozó eszközökben testesült meg. A jól ismert fizikai testen kívül, amelynek finomabb fizikai alkotórésze az éteri test, teste van a vágyaknak, ez az asztrális test, a gondolatoknak, ez a mentális test. A mentális test legkifinomultabb alkotórésze, a már forma nélküli szubsztanciában, az oki test, amit az egyén karmikus testének is neveznek, amely az első a három örökké létező halhatatlan test közül. Majd a lelki akarat teste és a szellemi akarat teste következik. A fizikai testet átható és azt létrehozó testek elnevezése csak képletes, hiszen valójában az éteri test kivételével, amely prototípusa, mintája a fizikainak, a többi tudományosan morfogenetikus erőtereknek nevezett szubsztancia.

 

Az ember tudatosan intuícióján, gondolatain, érzelmein és fizikai testén keresztül észleli saját magát. Ezeken a testeken keresztül teremti meg a belső harmóniát, és érzékeli a testekben keletkezett zavarok következményeit a lelki, gondolati, érzelmi diszharmóniában, legvégső esetben pedig már a fizikai állapotromlásban, a betegségben. A betegség, legtöbb esetben, a finom energiatestekben veszi kezdetét, az adott test anyagában kiváltott blokkolással, túlaktiválással vagy esetleg kimerítéssel. Később a folyamat előrehaladtával megfigyelhetővé válik a működés zavara, végül pedig sejtszinten kimutatható a kóros elváltozás. A betegség kialakulásának útja: információ – funkció – patológia. Így a fizikai testben kimutathatóvá válik a betegség következménye, nem az oka, hiszen az ok finomabb testeinkben indította el a folyamatot.

 

A bioenergiával történő gyógyítás létjogosultsága ebben rejlik. A betegségek okára gyakorol hatást. A betegségek okai túlnyomórészt személyiségtudatú gondolataink és érzelmeink erőtereiben gyökereznek. Korunk embere többségében érzelmei által irányított, tudata inkább vágy-, kívánság-, szenvedélytermészetű, mint objektív, érvelő. A rosszindulatú daganatok oka az asztrális testben, a szív- és érrendszeri betegségeké inkább a mentális testben keresendő. Az asztrális síkon minden asztrális testben felfedezhető a hét gyűjtőpont, amelyeken keresztül beáramlik az energia a fizikai test éteri hét vitális központjába, kisugározva az erő hét differenciált típusát. Ezek az erőtípusok jó és rossz minőséget is kiválthatnak a fizikai testben.

 

Ezoterikus szemszögből a fizikai testben létrejött betegségek az alábbiak következményei:

 

a túlfűtött, felfokozott és helytelenül irányított aktivitásnak, a rendszer valamelyik részében lévő belső feszültségnek;

 

azoknak a dugulásoknak, pszichológiai kimerülésnek, akkumulálódó szubjektív erőknek, amelyek megakadályozzák az éltető erők áramlását.

 

Megint meggyőződhetünk arról, hogy az egészséget érintő összes problémát a szabad energiaáramlást biztosító erők helytelen felhasználása, működtetése okozza. A fentiekben leírtaknak arra kell felhívni figyelmünket, hogy szemléletváltás nélkül nincs esélyünk a betegség okának felismerésére és a gyógyítás algoritmusának meghatározására. 

Dr. Bíró Dénes
XV. évfolyam 2. szám

Címkék: bioenergetika, ezotéria, ezoterikus gyógyítás

Aktuális lapszámunk:
2018. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.