Holisztika

Földünk, mint kórok

Geopátiák górcső alatt

Látjátok amott a Holdat? Csak a fele látható, pedig szép kerek. Így vagyunk néhány dologgal, amit nyugodtan kinevethettek, mert szemeiteknek nem látható.                                                                                                                           Matthias Claudius (1740–1815)


 

Az 1990-es évek elején akkori lakásunkban mindig rendkívül rosszul aludtunk, egész éjszaka forgolódtunk, nekem zavaros álmaim voltak és mindig kialvatlanul ébredtünk. Akkortájt kezdtem megismerkedni a földsugárzásokkal és az inga használatával, így egyszer nekiálltam felmérni a lakást geopatikus szempontból. Legnagyobb megdöbbenésemre fejünk és nyakunk vonalában egy nagyon erős vízeret állapítottam meg, s az ágyunkat azonnal áthelyeztük a károsnak ítélt zónából. Alvásminőségünk rövidesen teljesen megváltozott, a rémálmok eltűntek. Ez volt az első tapasztalat, amely meggyőzött arról, hogy a földsugárzás ártalmairól szóló tanítások nem a tündérmesék világába valók.

 


A beavatottak ősidők óta érezték, hogy bizonyos helyeken nem szabad építkezni, mert ott „a rossz szellemek” lakoznak, amelyek az ember egészségének ártanak. Kuang Ju kínai császár már időszámításunk előtt 2200 körül olyan rendeletet adott ki, hogy azon a területen, amelyet előzőleg a káros sugarak szempontjából nem vizsgáltak át, nem szabad házat építeni. Aki ennek a rendelkezésnek nem tett eleget, azt szigorúan büntették.

 

A franciaországi Lascaux barlangjában megtalált, cirka 17 000 éves falfestményekről is kitűnik, hogy már őseink is varázsvesszővel keresték a megfelelő tartózkodási és vízlelő helyeket.

 

A káros földsugárzásokra azonban az állatok érzékenyebben és biztosabban reagálnak. Európa egyes vidékein például az építendő ház helyére birkacsordást hajtottak, s csak akkor kezdtek hozzá a megvalósításhoz, ha ott a birkák nyugodtan letelepedtek. A tehenek is feltűnően kihagynak néhány pontot legelő területükön, mivel azok kellemetlenek számukra. A legtöbb melegvérű állat ösztönösen kiválasztja a „jó” helyeket. Kivétel a macska, amely szeret geopatikus zónában feküdni. Ugyanígy „fordítottan működnek” a kígyók, a hangyák, darazsak és más rovarok is. Jogosan merül fel a kérdés, vajon miért alakult így az élővilág? Talán a Teremtő ily módon oldotta meg, hogy a „jó helyeken” ne legyen túl nagy a tolongás?

 

Orvosi jellegű kutatások

A földsugárzások és az ingás vizsgálatok kapcsolatával már az univerzális zseni, Goe­the (1749–1832) is foglalkozott, de az új idők első jelentős kutatásait A. Haviland angol kutató végezte. Ő megfigyelte, hogy a mészkőrétegek felett élő embereknél sokkal gyakoribbak a rákos megbetegedések, mint azok között, akik agyagos rétegek felett laknak.

 

A káros földsugárzásokra az állatok érzékenyebben és biztosabban reagálnak

 

Több tanulmány jelent meg később is a földsugárzás és a betegségek összefüggéséről, az egyik legjelentősebb 1827-ben két stuttgarti orvos, Winzer és Melzer jóvoltából. A nagy áttörést báró von Pohl vizsgálatai jelentették. Ő egy bajor kisvárosban, Vilsbiburgban felmérte a zavaró földsugárzási zónákat, és az azok fölött alvók között mindegyik zónában talált rákos betegeket! 1931-ben dr. Jager Stettinben (ma Szczecin), megismételte Von Pohl vizsgálatait, és pontosan ugyanazt tapasztalta, vagyis minden rákos eset egybeesett geopatikus zavarzónával.

 

(Magyarországon tudtommal az 1990-es években Kovács Andrásnak a Nyírségben végzett vizsgálatai is ilyen megdöbbentő összefüggéseket mutattak ki. Sőt, az is bebizonyosodott, hogy egy útszakaszon, ahol feltűnően sok volt a közlekedési baleset, rendkívül erős geopatikus sugárzás állt fenn!) 1934 és 39 között Németországban és Franciaországban számos hasonló felmérés készült, és ez nemzetközi orvoskongresszusokon is fontos téma volt. Akkor még nem volt ilyen mély szakadék az egyetemi orvoslás és az alternatív módon gondolkodó gyógyítás között, vagyis az orvosok valóban „egész-ség”-ügyi (holisztikus) módon gondolkodtak, jobban érezték a természet és az emberi egyensúlyok összefüggéseit.

 

A második világháború sok szörnyűségével valahogy a hatodik érzéket is elpusztította, mert szinte minden orvosi tevékenységet a modern technokrácia gondolkodása uralt el: ami nem látható, detektálható a modern gépekkel, endoszkópokkal, műszerekkel, az nem létezik. Amit kémiailag és technikailag meg lehet tenni, azt megteszik, de a finomenergetikai jelenségek továbbra is „nem létezőek” a hivatalos orvoslás legtöbb képviselője számára. (Ezen a logikai alapon persze a szerelem, a szimpátia vagy antipátia sem létezhetne, hiszen CT-vel, ultrahanggal vagy endoszkóppal ezek sem érzékelhetőek, sőt a vérkép sem mutatja ki jelenlétüket!)

 

Egy útszakaszon, ahol feltűnően sok volt a közlekedési baleset, rendkívűl erős geopatikus sugárzás állt fenn!

 

1988-ban König professzor Bécsben államilag támogatott kutatásokkal bebizonyította, hogy a zavarómezőkben sok testi funkció megváltozik, és a „tiszta” mezőkben észleltekhez képest szignifikánsan különböző is marad, ha az illetőt a geopatikus zónából nem távolítjuk el! 1992-ben az ugyancsak osztrák Bergmann professzor alapos vizsgálatokkal ugyanilyen következtetésekre jutott. Az innsbrucki egyetemen végzett tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a tiszta zónákban nem csak a sebgyógyulás gyorsabb, hanem a munkahelyi légkör is jobb, s a munkatársak megbetegedési arányszámai is sokkal alacsonyabbak, mint a geopatikus terheltségű helyeken.

 

A földsugárzási helyek megléte és hatásai tehát nem csak exaltált emberek agyszüleményei, hanem tudományosan igazolt egészségbefolyásoló tényezők. Ezzel kapcsolatban is felmerül természetesen a kérdés, vajon az egyetemi orvoslás miért nem vesz tudomást a földsugárzásokról? Ennek sok oka van. Egyrészt nincsenek olyan mérőeszközök, amelyekkel egyszerűen és minden kétséget kizáróan ezeket az anomáliákat mérni lehetne. Másrészt igen sok sarlatán működik ezen a területen, s az az orvos, aki ilyenekről beszél, szintén ilyen minősítést kaphat az egyetemi orvoslás képviselőitől. Legfőképpen persze senkinek nem érdeke igazán a mérések elterjesztése, hiszen az egészségben tartás, a krónikus betegségek meggyógyítása sem a gyógyszergyáraknak, sem a műszergyáraknak, sem az orvosi elitnek nem érdeke. Mindamellett azok a természetgyógyászattal foglalkozó szakemberek, akik ennek a témának figyelmet szentelnek, tudják, hogy a geopatikus terhelés megszüntetése nélkül a betegségek gyógyítása rendkívül nehéz, vagy nem is sikerül.

 

Milyen zavarómezők léteznek?

Mindenekelőtt a legfontosabb az úgynevezett globális háló, amely az egész Földön észlelhető, s amelyet felfedezőjéről, a Heidelberg közeléből való háziorvos és „vesszősember” Hartmannról neveztek el. A közép-európai régióban a globális energetikai háló csomópontjai, „láncszemei” egymástól 2-4 méter távolságra helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy mindenütt ilyen távolságokra hálózatszerű zavarómezők befolyásolhatják az élőlényeket. A csomópontok a sarkok felé közelítenek egymáshoz, míg az egyenlítő felé egymástól való távolságuk növekszik.

 

Ennek a sugárzásnak az irányultsága függőleges, ami azt jelenti, hogy sokak tévhitével ellentétben egy toronyház földszintjén ugyanolyan erősen fejti ki hatását, mint a 20. emeleten.

 A földsugárzások és az ingás vizsgálatok kapcsolatával már az univerzális zseni, Goethe (1749–1832) is foglalkozott
 

A másik jelentős ilyen rendszer az amerikai orvos, William Curry által felfedezett hálózat (vagyis ezt a sugárhálót nem a fűszerkeverékről nevezték el). 
Ez a földsugárrendszer egymástól 1-3 méter távolságra elhelyezkedő, 40-60 cm „szemtávolságú” hálózatból áll össze, és szintén vertikális hatású, vagyis minden emeleten érzékelhető.

 

A harmadik átfogó hálózatrendszer az ún. Benker-Kubus vagy Benker-rács. Ez olyan mágneses zóna, amelyik vízszintes elhelyezkedésű, vagyis az egyik emeleten jelen lehet, míg a másikon nem. Ezt a rendszert az Aschoff által kifejlesztett rezgésmérő műszerrel lehet pontosan felderíteni, mivel ebben mágneses és elektromos területek váltják egymást. Az elektromos pólust „kaotikus szabályozásnak”, míg a mágneses pólust „rendezett szabályozásnak” nevezik.

 

 

Ez a kölcsönhatás az elektromos és a mágneses jelenségek között sokszor nehezen érthető. Az elektromos áram túlnyomórészt káros hatással van a szervezetre. Elsősorban a nagyfeszültségű vezetékek környékén élőknél bizonyosodott be betegségek halmozott megjelenése, de a mobiltelefonok gyakori használata is agydaganatokhoz, a gyakrabban hallgatott oldalon hallóideg-daganatokhoz vezet mértékadó skandináv kutatások szerint. A hálószobában futó vezetékek, de még a kikapcsolt rádió, televízió is zavarja a nyugodt alvást, a finom idegrendszeri elektromos tevékenységet.

 

Ezzel szemben a mágneses tér túlnyomóan rendező jelleggel hat a szervezetre, amint ezt a legkülönbözőbb mágneses térerőt produkáló készülékekkel való gyógyítás ékesen bizonyítja.

 

Van még egy különleges földsugárzásfajta, amelyet a „pálcások” „vízér”-nek neveznek, amelyek évszaktól, esőzésektől, hóolvadástól függően szélesebbek vagy keskenyebbek lehetnek. Ezeket az élőlényekre is ható sugárzásokat csak föld alatti folyóvizek – tehát nem föld alatti tócsák, tavak, se nem vízvezetékek – idézik elő. A varázsvesszősök ennek érzékelésével rendkívül nagy szolgálatot tettek például a Szahel-övezetben, amikor a sivatagban ásandó vízlelő helyeket jelölték ki. Emellett vannak olajtársaságok, amelyek a varázsvesszősöket az olajfúrások helyének meghatározására kérik fel – sikerrel.

 

Még egy sugárzási fenomént kiváltó jelenséget kell megemlítenünk, a nagy, sokszor a felszínen is látható hasadékokat, földvetüléseket, amelyek negatív hatása összeadódhat a többi geopatikus tényezővel.

 

Közismert, hogy a távol-keleti kultúrák a környezetből származó energiák egészségre gyakorolt hatásait elemezték és ismerték, házaikat ennek megfelelően építették és rendezték be. Ilyen tudomány például a kínai feng shui vagy az indiai vastu., amelyek jelentőségét a Vízöntő korunk kezdi igazán értékelni. Fontos azonban megemlítenünk, hogy a korábban említett fölsugárzások felismerése elengedhetetlen a betegségek megelőzése és leküzdése szempontjából. A feng shui például az élettanilag legjobb alváshoz az ágyat észak-dél irányba tanítja helyezni, hogy az a Föld mágneses erőte­rével harmonizáljon. Ha azonban az ágy alatt vízér vagy egyéb geopatikus zóna bitangol, akkor az effajta terhelés bizonyosan kimozdítja a szervezetet egyensúlyi állapotából.

 

 

Hogyan lesz valakiből „érzékelő ember”?

Általában úgy tartják, hogy valamelyest mindenkiben kifejleszthető a földsugárzások iránti érzékenység, de ez valami olyan képesség, mint amivel egyéb tevékeny­ségek esetében találkozhatunk. Vagyis gyakorolhat valaki napi 10 órán át a zongorán, akkor sem lesz belőle Rubinstein, balettozhat éjjel-nappal, nem lesz belőle Pliszeckaja, áldozhat akármennyi időt autóvezetésre, nem fogja elérni Alonso vagy Schumacher szintjét. Vannak természetesen világszerte tanfolyamok, ahol alapismereteket el lehet sajátítani, de ehhez a foglalatossághoz egyrészt érzék, rengeteg gyakorlás (!), másrészt – és legfőképp – lelkiismeretesség és elhivatottság szükséges. Amint a későbbiekben látni fogjuk, itt is emberi sorsokról, egészségmegőrzésről, illetve helyreállításról kell döntenünk, vagyis komoly felelősségvállalásról van szó. Az igazán jó varázspálcások ugyanis egy bizonyos helyszínen hasonló eredményre jutnak, és nem csak a „rossz” helyeket jelölik meg, hanem – ami ennél fontosabb – a „jó helyeket” is, ahol a harmónia helyreáll és tartósan megőrizhető.

 

A páciens a jó helyválasztást elsősorban az alvás minőségében fogja megérezni, mert a zónaterheltség 4-6 hét alatt megszűnik, ha az ágyat „jó” helyre állítjuk, s ezáltal a szervezet regenerációs képessége érezhetően javulni fog. (Érdekes az a megfigyelés, hogy az a varázsvesszős ember, aki maga is földsugárzásterhelt, nem képes megfelelő felmérést végezni!)

A zóna terheltség 4-6 hét alatt megszűnik, ha az ágyat „jó” helyre állítjuk
 

Mindenkiben felmerül természetesen a kérdés, vajon miről ismerhető fel egy ilyesmivel foglalkozó ember megbízhatósága, illetve megbízhatatlansága. A tőlünk nyugatra lévő országokban ez aránylag egyszerű, mert ott a földsugárzásmérőknek szövetsége és hivatalos listája van, amelyre csak szigorú elméleti és gyakorlati vizsgák után lehet felkerülni. Nálunk érdemes a témáról előzetesen amennyire lehet, tájékozódni és a delikvenst kikérdezni. A témában jártas szakemberek mindenesetre kizáró okként említik, hogy ha az illető valamilyen „leárnyékoló” módszert ajánl. A tapasztalat szerint ugyanis a geopatikus terhelést semmilyen csodaszerkezet, fólia, fordított tükör, fémalakzat, mágneslepedő nem oltja ki, sőt a kóros sugárzás még fel is tölti azokat, ami által a helyzet csak rosszabbodik, és a szervezet megnyugodva fog alattomosan továbbhaladni a megbetegedés felé. Mindenekelőtt tehát meg kell találni azt a zavarmentes helyet, ahova ágyunkat vagy azt a széket, amelyben hosszabb időt töltünk, áthelyezhetjük. Lehetséges azonban, hogy egy kis lakásban ilyen helyet nem sikerül találnunk. Saját tapasztalataim szerint ilyenkor a sugárterhelés csökkentését tengeri sóval lehet elérni, amit dobozában helyezhetünk a zavaró zónába, és két-három hónaponként kicseréljük. (A használtat természetesen kidobjuk, és nem ételízesítésre használjuk!)

 

Sokan teszik fel a kérdést, vajon a zónák egy helyben maradnak-e? Elvileg igen. Egyrészt a kultikus helyek pozitív energiája bizonyítja ezt, ahol évszázadokon keresztül megmarad a bizonyíthatóan pozitív hatás, másrészt azok a betegek igazolhatják ezt, akik az ágyuk áthelyezése után hosszú évekre, évtizedekre tünetmentessé válnak. Megfigyelések szerint az emberi tevékenység – elsősorban a bányászat és a nagyobb építkezések – befolyásolhatják a földsugárzásokat, leginkább azonban a nagy erejű földrengések után figyelték ezt meg. Kiszélesedhetnek a zónák teliholdkor, míg esős, mélynyomású területeken szűkülhetnek, aminek következtében az alvás minősége változhat.

 

 

Milyen tünetekről ismerhetjük fel a káros zóna kárvallottjait?

Ezek az emberek mindenekelőtt koruknál idősebbnek, megviseltnek, kialvatlannak tűnnek, arcuk legtöbbször sápadt, homlokukon mély ráncok húzódnak. Fáradtságról, kimerültségről, teljesítményük csökkenéséről számolnak be, alvászavarokban szenvednek, reggel összetörten ébrednek. Az általános tapasztalat szerint a vízerek fölött alvók reumatikus jellegű megbetegedésekben szenvednek, zavaros álmaik vannak, ezért reggel nem érzik magukat kipihentnek, sokkal gyakoribb köztük az allergia.

 

A Curry-rácsok önmagukban is képesek szervi betegségeket kiváltani, ugyanúgy, mint a Hartmann-zónák.

 

A hasadékok, földvetemedések leginkább átalvási zavarokat, félelmetes álmokat, depressziót, veszekedési hajlamot, éjszakai izzadást, extrém fáradtságot okozhatnak, valamint a szem, a homlok és az állkapocs panaszait. Emellett minden egyéb panaszt felerősíthetnek.


Miként hatnak a földsugárzások?

Szervezetünk információs rendszere – elsősorban az idegi átkapcsolásokban és a kötőszövetben – különleges finomságú ion- és elektronáramlással működik. Ez a csodaszerkezet rendkívül zavarérzékeny, és elsősorban az elektromos és mágneses környezetbeli változásokra reagál. Hibás információk, információs akadályok alakulhatnak ki, ami kisebb-nagyobb funkciózavarokban nyilvánul meg. Három olyan rendszerünk van, amely szüntelen áramot termel, az agy, a szív és a vázizomzat. Elsősorban ezek működését befolyásolják az elektromágneses változások, amint ezt számtalan orvosi megfigyelés igazolta. A földsugárzások egészségre gyakorolt hatásának ugyanis évtizedek óta komoly orvosi irodalma van. Ezt a hatást a legutóbbi időkig csak úgy lehetett bizonyítani, hogy a betegség, vagy a kellemetlen tünetek, működési zavarok a zónából történő „elmenekülés” után megszűntek. Érdekes, hogy már Ferdinánd Sauerbruch, a nagy német sebész (1875–1954), aki hallott a földsugárzások és a rákos megbetegedések összefüggéseiről, azt javasolta operált rákos betegeinek, hogy semmiképpen ne feküdjenek vissza arra a helyre otthonukban, ahol megbetegedtek!

 

 Sokszor a felszínen is láthatók hasadékok, földvetülések, melyek negatív hatása összeadódhat a többi geopatikus tényezővel

 

Ma már kidolgoztak olyan izomteszteket, műszeres vizsgálatot, amellyel a geopatikus terheltséget megbízhatóan mérni lehet, sőt olyan homeopátiás komplex is forgalomba került, amely a zavarózóna által kiváltott elektromágneses rendellenességeket tartósan visszafordítani képes. Természetesen a pozitív változás előfeltétele a zónából való kiköltözés!

 

Végezetül idéznék egy rendkívül érdekes és tanulságos esetet egy osztrák orvosnő, dr. Ulrike Banis könyvéből, aki a legkülönbözőbb orvosi területekről mutat be mindenfajta kombinált terápiáknak ellenálló és a földsugárzásokkal kapcsolatos eseteket, amelyek a zavarómezőből való kiköltözés után meggyógyultak – minden egyéb kezelés nélkül!

 

Egy 36 éves hölgy páciense komplikációmentesen gyönyörű kisfiút szült, majd új lakásba költöztek, és ekkor kezdődtek borzalmas megpróbáltatásaik. A fiatalasszony egymás után három spontán vetélést szenvedett el, majd további két koraszülöttje súlyos fejlődési rendellenességekkel, életképtelenül jött világra. Természetesen az egyetemi klinikán alaposan kivizsgálták, de az égvilágon semmilyen kóros eltérést nem találtak sem nála, sem férjénél. (Ami nem csoda, hiszen a geopátiai zavarok a röntgenképen, ultrahangos vizsgálaton vagy endoszkópon nem észlelhetőek, s laboratóriumi eltérésekben sem mutathatók ki.)

 

A geopátiás teszttel három perc alatt fény derült a baj okára, s a felmérés után azonnal átállították az ágyukat egy sugárzásmentes, „tiszta” helyre. (A felmérés szerint a medence magasságában halmozott geopátiás terhelést állapítottak meg.) Egy hónap múlva a terhességi teszt pozitív lett, majd kilenc hónap múlva az asszony komplikációmentesen egészséges kislánynak adott életet.

 

Dr. Simoncsics Péter
XIII. évfolyam 10. szám

Címkék: földsugárzás, geopatikus zónák

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.