Holisztika

Hamis próféták órája

Az emberek saját félelmeiket és szorongásaikat hajlamosak kivetíteni környezetükre, a világra

Röviddel 2000 után a nyugati világ egy harmadik világháborúban elpusztul. De már 2026-ban eljön az aranykor és ezeréves béke köszönt be. A világvégét a látnok 3797-re jövendölte. Ebben az időben - a csillagászok szerint - ismét elhalad mellettünk a Hale Bopp üstökös. A bulvársajtó szenzáció hajhász cikkei szerint akkor egy gigantikus méretű jégszikla az űrből megsemmisítheti bolygónkat: "János próféta Kr. u. 100 körül azt jövendölte: Egy óriási hegy, tűzcsóvát húzva belecsapódik a tengerbe."


 

Világszerte felerősödtek a félelmek a világvégétől, és elérkezett a jövőbe látók ideje. Ezek próféciái általában sablonosak, és a fentiekben említett, kissé beporosodott, klasszikus Nostradamus-jóslatokra emlékeztetnek. Eleinte „bebizonyítják”,milyen igaza volt a francia látnoknak, majd ügyesen időben eltolják azokat a jóslatait, amelyek „eddig még nem teljesültek”.

 

Jan Udo Holey „3-as számú könyvének” egyetlen tartalmát olyan próféciák alkotják, amelyek a huszadik század végére óriási katasztrófákat jósolnak: 1998-1999-ben eljön a „megtisztulás három napja”, amelyek a szovjet invázióval karöltve elhozzák a harmadik világháborút, és a Föld pólusai is kibillennek eddigi helyzetükből. Szerencsére a kataklizma végén a gonosz vereséget szenved, és elérkezik az aranykor (persze csak azoknak, akik megérdemelték). Holey az általa felvázolt eseményeket Nostradamustól, a hopi indiánok apokalipszis jóslatából és számos népi látnok „munkásságából” ollózta össze. Ő maga csupán „a földönkívüli isteni lény” alakját tette hozzá, aki egy eddig fel nem fedezett bolygóról, a Nibiruról jön el a Földre.

 

A fentiek alapján a próféciákat a fantasztikummal hozzák kapcsolatba - aminek olykor halálos a következménye. A kaliforniai Heaven’s Gate szekta áldozatai elhitték vezérük, Appelwhite állításait, ezért megszabadították lelküket a földi béklyótól, és rituális öngyilkosságot követtek el, hogy eljussanak az Ufo fedélzetére.

 

Egyes svájci és német „fénytestvérek” már régóta hiszik, hogy földünkön megkezdődött a világvége, és hamarosan óriási űrhajókkal fogják őket kimenekíteni a haldokló bolygóról. Meggyőződésük, hogy az üstökösök ilyen célt szolgáló űrállomások. Egy médium útján az elhunyt George Adamski szól hozzájuk. Adamski világhírre tett szert azzal, hogy állítása szerint találkozott földönkívüliekkel. Most azt üzente nekik, hogy „a szülők és gyermekeik újra találkozni fognak egy mesterséges égitesten, például a Hyakutakén, ahol van hely kb. 20 millió embernek”.

 

Egy másik fénytestvér egy könyvecskében a Hale Bopp üstökös eljövetelét még 1997-ben úgy értelmezte, hogy „megkezdődött az átváltozás és a megtisztulás ideje (1997- 1999)... Az evakuálás közel!”

A világvégétől való félelem rendszeresen vadhajtásokat terem: balra egy Spiegel-címlap, amely a hetvenes évek katasztrófafilmjeire utal. Mellette és alatta: példák az aktuális ezredfordulós pánikra

 

A könyvecske említést tett továbbá egy Ashtar Sheran nevű, ezüstös hajú földönkívüli figuráról, akit az ötvenes évek óta egy űrflotta fejeként tartanak számon. A „Berlini Santiner-kör” is a magáénak vallja ezt a figurát: a szantinerek egy földönkívüli nép az Alfa Centauri csillagrendszerből, akik Ashtar Sherant választották meg az űrflotta „ technikai és spirituális vezetőjének”. Állításuk szerint bolygónk egy időre lakhatatlanná válik. „Mindenki, aki táplálja magában a belső fényt... e tisztulási fázis során a már előkészített űrhajókra elmenekülhet, ahol megtanítják őket a megújult Földön vezetendő életre.”

 

Rettegés az isteni ítélőszéktől

A végítélettől való rettegés egy bolygó vagy üstökös láttán teljesen alaptalan. A nyugati keresztény kultúrában az apokaliptikus víziók azonban mára elvesztették spirituális jellegüket, inkább a természeti katasztrófáktól való félelemre vonatkoznak. Erre a következtetésre jutott az angol teológus Damian Thompson is, aki könyvében elemezte a jelenséget. A korai zsidóságban és kereszténységben létezett egy kozmikus büntetésre vonatkozó fantázia, miszerint Isten az emberekre büszkeségük miatt hozott pusztulást, amelyet csak a tiszta szívűek éltek túl. Az apokalipszist azok az emberek várják, akik úgy vélik, a társadalom mély egzisztenciális válságban van. Az apokaliptikus víziók végül felerősödnek, és megszületik Armageddon próféciája, ahol a jó és a gonosz megvív egymással, és amelyet csak a kiválasztottak élhetnek túl.

 

Ez a vonal a János evangélista által leírt apokalipszistől a mai végítéletet váró keresztény szektákig, Jehova tanúiig folytatódik. (Egyébként Jehova tanúi a sorozatos kudarcok hatására kissé enyhítették a világvége fix időpontját illető jóslataikat. Most már csak arról írnak „Őrtorony” c. lapjukban, hogy a „gonosz és törvénytelen rendszer hamarosan megsemmisül”.)

 

A keresztény gondolkodásban létező ősbűn szélsőségesen agresszív válaszokhoz vezethet, ezért Thompson rámutat számos fundamentalista keresztény irányzat öngyilkos nézeteire is. Az „Univerzális Élet” nevű szervezet, amelynek vezetőnője, Gabriele Wittek prófétaként lép fel, a közelmúltban „Krisztus állama” c. lapjukat „A fehér ló” címre keresztelte át, hogy ezzel is utaljon az apokalipszisre. János látomásaiban Isten szava egy fehér lovon érkezik. A permanensen hirdetett végítélet a fundamentalista csoportokat masszív pszichológiai elváráskényszer-helyzetben tartja, aminek borzalmas következményei lehetnek: gyilkosságok, öngyilkosságok.

 

 

Az emberiség útja az indiánok szemével

Ettől függetlenül tény, hogy szinte minden mitológiában vannak profetikus vonások, amelyeknek közös vonása az apokalipszis, a végítéletet és az új kezdet. Nagy a kísértés, hogy minden tradíciót, amelyben megtalálhatók hasonló próféciák, egy kalapba rakjuk a keresztény büntetésfantáziákkal: például a hopi indiánok „megtisztulás napjáról” szóló tanítását és más indián hagyományt, például a maják próféciáit vagy az ázsiai Shambala mítoszát.

 

 

Hogy a bibliai eredetű elképzelések az apokalipszisről (fametszet Dürertől) miért olyan népszerűek napjainkban is, azt D. Thompson angol teológus igyekszik tisztázni

 

A keresztény és más vallások között bármenynyi is a hasonlóság, óriási a különbség. A kereszténységben egy atyai tekintéllyel rendelkező isten uralkodik a világ és az emberiség felett; az özönvíz és Szodoma óta mindig az isteni autoritás elleni lázadást követi borzalmas büntetés. Az isten elérhetetlen távolságban van, miközben teremtményeit az ősbűn eltörölhetetlen mocska szennyezi be.

 

Az indián és ázsiai tanítások ezzel szemben a „nagy szellemről”, a Föld eredeti szentségéről beszélnek, amely mindent mindennel összeköt, megtölt élettel és szeretettel. A maják egyik papja a legmagasabb rendű szellem nevében így szól: „Mindennek van szelleme. Az én szellemem a Föld tükröződése.  Én benned vagyok és te énbennem. Ha egy fára nézek, tudom, hogy az a nagy szellem megtestesülése, mert a maják kultúrájában minden szent.”

 

Az indiánok számos profetikus víziója szimbolikus képekben a materialista, romboló mohóság és a környezettel harmóniában élő ember spirituális tudása között zajló harcot írja le. „Minél inkább letérünk a Nagy Szellem útjáról, annál több jelét látjuk annak, hogy a természet bosszút áll földrengések, árvizek, aszály, tűzvész, forgószél formájában” - olvashatjuk a hopi indiánok jövendöléseiben.

 

Egyesek szerint az oglala-sziú indiánok négyévente ellátogatnak a Colorado sziklákhoz, hogy ott a „csillagok népe” által a sziklákba karcolt üzeneteket értelmezzék. Sámánjuk, Vörös Jávorszarvas a nyolcvanas évek elején a következőket mondta: „Sok minden történik majd, és az embereknek erőseknek és összeszedetteknek kell lenniük, hogy ne essenek pánikba, és megtudják, hogy mi a helyzet a sok fűvel és fával (amit gaznak tartanak). Ugyanis ezek a növények ehetők és egyben orvosságok is.”

 

Az utóbbi években az indiánok figyelmeztetései egyre gyakoribbá váltak: a hopi indiánok hagyománya szerint 1994 decemberében véget ért az a korszak, amelyben még lehetőség lett volna az irányok megváltoztatására. Wisconsin államban 1994 augusztusában fehér bivaly született, ami annak a jele, hogy a megtisztulás ideje közel. „A jövendölések szerint amint a tisztulás véget ér, minden nemzetből csak egy  maréknyi ember marad életben” - magyarázza Martin Gashweseoma, a Tűz-klán kőtábláinak őre. Az 1993 novemberében az ENSZ New York-i épületében megtartott „Cry of the Earth” nevű konferencián számos indián nemzetség képviselője hangoztatta figyelmeztetését, miszerint a modern  civilizáció mohósága és gátlástalansága katasztrófába torkollik.

 

 

Menekülés az Ufóval: fent az öngyilkos Heaven’s Gate szekta weboldala. Alatta: Egy „Ashtar Sheran” nevű földönkívüliről transz hatására rajzolt portré. Ő állítólag egy sugárhajóflotta kapitánya...

 

A titokzatos ázsiai Shambala királyságában egy megvilágosodott királyokból álló dinasztia őrködik a legtitkosabb buddhista tanítások felett, hogy átadhassa azt az embereknek, amikor elérkezik az igazság birodalma, amelyből kipusztult a háború, a hataloméhség és a mohóság - magyarázza Edwin Bernbaum Ázsia-kutató. A próféciák szerint ekkor megjelenik Shambala királya, hogy a gonosz erőire megsemmisítő vereséget mérjen és meghirdesse az aranykor beköszöntét.

 

A maják ciklikus időszámítása szerint a jelenlegi korszak Kr. e. 3113-ban kezdődött és Kr. u. 2012- ben ér véget. Minden korszak 13 baktun nevű egységből áll. Ezek mindegyike meghatározott tudatminőséget fejez ki. A kutató Jose Argüelles szerint a jelenlegi baktunra a tudomány és a materializmus szelleme jellemző. A következő korszakban azonban véget ér az embernek a jelenlegi anyagközpontúsága. A következő ciklus a
„Csillag-ország” jegyében születik majd, ami új, kozmikus orientálódást jelent. Ez a morfogenetikus mező frekvenciáinak változásával is együtt jár, ami bizonyos turbulenciákat okoz, amelyek a ciklus vége felé felerősödnek.

 

Amikor a profetikus víziók nem csak a jelenlegi tendenciákra alapozott, hozzávetőleges jövőbeli forgatókönyvet írnak le, hanem definitív módon jövendölnek, a tudományos parapszichológia területét érintik. A parapszichológiában a jövőbelátást „prekogníciónak” nevezik. Noha a parapszichológia a prekognícióval kapcsolatban megdöbbentő eseteket ismer, a parapszichológusok és a próféták között nem lehet egyenlőségjelet tenni. Hans Bender, a parapszichológia egyik pionírja már 1984-ben a következőket mondta Nostradamus kapcsán: „Lehetetlen meghatározni a jövendölések valódiságát. Ezt mindig figyelembe kell venni, amikor manapság elárasztanak bennünket a jövendölések, jóslatok és próféciák a világ végével kapcsolatban.”

 

A valódi prekogníció mintapéldáját, amelyet Bender felmutatott kutatásai során, egy I. világháborús elzászi  hadifogoly levelei képezik, aki pontosan megjósolta a politikai történéseket egészen 1945-ig, de „tévedett” egy 1948-as szovjet inváziót illetően. Bender kijelentése: „A beteljesült jövendölésekből nem következtethetünk arra, hogy a következő jövendölés is helytálló lesz. Egyetlen szenzitív személy sem képes különbséget tenni a tényszerű és az irreális megérzései között, legyen az a fantázia szüleménye vagy valamiféle lehetőség megsejtése, valamié, ami a levegőben van, de nem feltétlenül fog realizálódni.”

 

A parapszichológia józan mérlege

A New York-i „Előérzetek Központja” (Central Permonitions Registry, CPR), amelyet az 1966-os walesi földcsuszamlás után hoztak létre, azt tűzte ki céljául, hogy tiszta vizet önt a pohár ba. A központtal bárki közölhette megsejtéseit vagy prekognitív vízióit, amelyeket  összevetettek a valóban megtörtént eseményekkel.

 

  Michel de Notredame (1503-1566), ismertebb nevén Nostradamus, sok, nehezen értelmezhető jövendölésével számtalan magyarázót foglalkoztat, egészen napjainkig. A parapszichológiai kutató, prof. Hans Bender óva int mindenkit attól, hogy a Nostradamus-iparág rémképeit komolyan vegye.

 

Alan Vaughan szerint (aki a CPR ranglistáján a legjobb helyet foglalta el) a CPR 1988-ban szép csendesen kimúlt. Vaughan: „Elmondhatom, hogy a beérkezett jövendölések olyan katasztrófára vagy balesetre vonatkoztak, amelyek soha nem történtek meg. Úgy tűnik, az emberek saját félelmeiket és szorongásaikat hajlamosak kivetíteni környezetükre, a világra.”

 

A keresztény próféták találati aránya is alacsony, főképp az évezredvégi jövendöléseik voltak rosszak. Hasonlóan kiábrándító eredményekre bukkantak a komoly asztrológia művelői is: „Aki az asztrológiát arra használja, hogy apokaliptikus félelmeket tápláljon, vagy semmit sem értett meg e tudomány lényegéről, vagy egyszerűen csak gyorsanakar pénzt keresni. Igaz, a bolygók ritmusai növekedési kríziseket jeleznek, de nincs egyetlen planétakonstelláció sem, amely apokalipszisre utalna. A világvégejóslatok sok mindent elárulnak a jós személyiségéről, azonban vajmi kevés közük van a valósághoz.”
Szabályként a prekognitív víziók „valódiságának” megítéléséhez Vaughan azt ajánlja, tegyük fel magunknak a következő két kérdést: Hallottam vagy olvastam már ezt a jóslatot valamikor korábban? Ha igen, akkor valószínűleg egy tradicionális prófécia ismétléséről van szó. Emlékeztet a prófécia valami olyasmire, amitől félek? Ha igen, akkor valószínűleg saját benső félelmeimet, szorongásaimat vetítem ki.

 

A parapszichológiai kutatás a következő fontos szempontokat derítette ki:

 

A valódi prekogníció általában csak az egyén saját, individuális sorsára vonatkozik.

 

A számszerű, pontos adatok a prekogníció keretében rendkívül ritkák, mivel a megérzéseket a jobb agyfélteke dolgozza fel. Ez az agyi terület inkább képekben gondolkodik.

 

A legjobb találati arányt a rövid távú prekogníciók hozzák, tehát a közvetlen jövőre vonatkozó jövendölések.

 

A prekognitív észlelések bizonyos mértékig objektiválhatók, amennyiben több szenzitív személyt alkalmaznak.

 

Tankiewicz szerint a PsiTech által szigorúan standardizált eljárás segítségével „jelkapcsolatot” tudnak teremteni a kollektív tudatalattival, más néven mátrixszal.

Így százszázalékosan megbízható információkhoz juthatnak. Igaz, a százszázalékos megbízhatóság csak azokra az információkra vonatkozik, amelyeket több „látó” 40-80 ülés során azonos módon jelzett, illetve látott. EEG-mérésekkel biztosítják, hogy a kapott képek nem a fantázia, a logikusan gondolkodó agykéreg szüleményei, hanem valóban mély transzállapot során keletkeztek, a mátrixszal teremtett kapcsolatból.

 

 

Semmi alapja nincs a „világvégepániknak”

Utóbbi szempontot szem előtt tartja a „Túlélési Technikák és Jövőkutatás Intézete” (ISFR) Hamburgban, amely a technikai távolbalátás (Technical Remote Viewing) eszközével szeretne bepillantást kapni jövőnkbe.

 

 

Profi póféták: Eward Dames (1. kép) a katonaságnál kidolgozta a „Remote Viewing” (távolbalátás) módszerét, majd megalapította saját cégét, amely pszi-szolgáltatásokat nyújt. Alan Vaughan (2. kép) saját jövendöléseivel bekerült a Guinness Rekordok könyvébe, jelenleg a prekogníció jelenségét kutatja

 

A Remote Viewinget a PsiTech nevű cégnél alkalmazták először. Az intézet szóvivője, Thomas Tankiewicz szerint a PsiTech által szigorúan standardizált eljárás segítségével „jelkapcsolatot” tudnak teremteni a kollektív tudatalattival, más néven mátrixszal. Így százszázalékosan megbízható információkhoz juthatnak. Igaz, a százszázalékos megbízhatóság csak azokra az információkra vonatkozik, amelyeket több „látó” 40-80 ülés során azonos módon jelzett, illetve látott. EEG-mérésekkel biztosítják, hogy a kapott képek nem a fantázia, a logikusan gondolkodó agykéregszüleményei, hanem valóban mély transzállapot során keletkeztek, a mátrixszal teremtett kapcsolatból.

 

Az ISFR intézet és a PsiTech kutatási eredményeit publikáló „Transition 3000” c. magazin szerkesztőségi közleményében Tankiewicz a következőket szögezi le:  „Teljesen mindegy, hogy egy üstökös mit hoz magával. Bolygónkon már most is annyi problémával kell szembesülnünk, hogy elérkezett az idő: a cselekvés ideje!” Ken Wilber filozófus és pszichológus még pregnánsabban fogalmazott: „Jövőnket nekünk, magunknak kell előbb megteremtenünk.”

 

A valódi spiritualitás, amelytől távol áll mindennemű hisztéria, ebben fontos tényező lehet: „A határvonal nem e világ és túlvilág, és nem is a világvége előtt vagy után húzódik, hanem a mechanikus, nem autentikus élet és a beteljesült élet között.” Ez Hans Torwesten művész és író véleménye. „Szükségünk van mindkettőre: az okok tudására és a változás akarására. A mesterségesen gerjesztett izgalmakra, amelyek pánikot keltenek, semmi szükségünk.”

V.T.
XVII. évfolyam 1. szám

Címkék: ezotéria, világvége próféciák

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.