Holisztika

Kedély

...kedvből kínba, kínból kedvbe
lódulunk mi föl-le, föl-le...
 
(Weöres Sándor)


 

 

Fején találta a szöget az a kliens, aki mintegy huszonöt éven át tartó bulimia és egy viharos válás után, négy gyermek anyjaként úgy összegezte vergődéseit: – Ha még egyszer születnék, nagyon ügyelnék arra, hogy jól érezzem magam. Vagy legalábbis többet érezzem jól magam. Egy másik pedig úgy fogalmazott: – Akkor leszek jól, hogy ha megkérdik, hogy vagyok, én minden kertelés nélkül meg is tudom mondani...

 

Ezek az összegzések azért számítanak telitalálatnak, mert nemcsak azt tartalmazzák, hogy jól lenni az jó dolog, hanem azt is, hogy ha nem vagyunk jól, utána kell járnunk, ez miért van így. És ebből egyenesen következik, hogy azt is fel kell ismernünk, mit kell és lehet tennünk rossz közérzetünk megjavításáért. Mert azt nem nehéz belátni, hogy az állandósult szorongás, folytonos háborgás és hőbörgés, a kellemetlen idegeskedés, a félelmek árnyékában való veszteglés nem számíthat sikermenetnek.

 

Amikor kedélyről szólunk, igen összetett jelentéstartományt próbálunk feltérképezni. A kedély többet és némileg mást jelent, mint az olyan megállapítások, hogy valaki vidám, folyton röhögcsélő, kellemes, vagy „Savanyú Jóska”, búval bélelt, fárasztóan panaszkodó. Túlmutat a hangulatingadozásokon is, amelyről ma sokat lehet hallani a valósággal divatosnak mondható depresszió kapcsán. Nem is teljesen a temperamentum meghatározása felől közelít, amely a négyféle vérmérséklet keveredését taglalja. Bár maga a vérmérséklet kifejezés híven utal azokra a belső, szerveinket érintő változásokra, amelyek a nagy érzéseket, indulatokat kiváltják, illetve kísérik. Hiszen a vér elsődlegesen az élet, a lélek hordozója fizikai síkon. Vagy talán találóbb úgy fogalmaznunk, hogy a test és lélek határán zajló dinamikák színtere. Zavarunkat jelzi a bíbor pír, ádáz dühünkben a vér fejünkbe szökik, miként arról arcunk árulkodik. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a gondok, aggodalmak, kételyek, bosszúk és egyéb nehéz érzések a szó szoros értelmében elnehezítik szívünket. Ezért is mérték az ókori egyiptomiak a túlvilágra utazók szívét a lélek mérlegén egy tollpehellyel. Az egészséges szív könnyű, nem szorul el és jól áramoltatja a vért szervezetünkben.

 

De nemcsak a vértolulás követi az érzelmi állapotainkat, hanem ma már közismertnek mondható az egyes érzések és a belső szervek kapcsolata. Tudjuk, hogy a tüdő a szomorúsággal, az epe a keserűséggel, a máj a haraggal, a vese a félelemmel, a lép a hezitálással áll szoros kapcsolatban, meg is betegítik azokat. Megválaszolhatatlan kérdés marad – afféle tyúk/tojás probléma –, hogy a szervek gyengeségei okozzák a beteg érzéseket, vagy a beteg érzések károsítják a szerveket. Ugyanilyen nyitott kérdés marad az érzelmek eredetének belső vagy külső területre navigálása is.

 

A neurológiai vizsgálódások két kiindulópontja: Barc-Cannon szerint a környezeti ingerek a hipotalamuszt aktiválják, és ezen keresztül válaszol agyunk és autonóm idegrendszerünk; míg James-Lange szerint érzelmeink a hipotalamuszból származnak, és azokat már azelőtt is érzékeljük, mielőtt valamennyire tudatossá váltak volna.

 

Az igazság vélhetően középen van, hiszen belső és külső ingerektől bombázottan éljük életünket, amelyeket részint feldolgoznunk, részint reagálnunk kell rájuk. És a titok minden bizonnyal az ingerek feldolgozásában és megválaszolásuk módjában rejlik, hiszen a gyomorkorgás belső éhséget jelöl, egy pofon pedig kívülről ér bennünket.

 

Amikor tehát kedélyhullámzásról szólunk, ez konkrétan jelzi, hogy az érzelemmel összefüggésben tesszük azt, hiszen az érzéseknek víztermészetük van. Az indulatokat és szenvedélyeket viszont a vulkánkitöréshez hasonlíthatjuk leghívebben. De azt is látnunk kell, hogy a kedély sokkal átfogóbb jellemzője az embernek, mint egy-egy érzés megjelölése. Lehatároltabb, kiforrottabb, jobban meghatározó. Ha kedélyről szólunk, olyan vizet említünk, amely már kivájta saját medrét és önmozgásszerűen folytatja útját. Olyasmi, mint ha azt mondjuk, hogy a Szent Anna tó-tengerszem, vagy megnevezünk egy vízesést, forrást, folyót, tengert, öblöt. Ehhez képest az érzések, hangulatok futó záporhoz, égen átúszó felhőhöz, széltől formált homokbuckához hasonlíthatók leginkább. Kereső, átmeneti helyzetet fejeznek ki, a víz a mélységeket keresi. Sok mindent ki kell mosnia, cseppekből lehet összegyűlnie, amíg állandósultabb formát ölthet.

 

A kedély leginkább a sajátságos rezgőrendszerhez hasonlítható, amelyet az önmagával, tudattalanjával harmóniában lévő ember alakít ki magában és maga körül. Mondjuk egy oktávnyi hangtartomány nemcsak egy-egy hang. Vagyis komplett dallamot képes kialakítani. Mivel egy komplett oktávja van, sokkal inkább vehet mélyebb és magasabb rezgéseket, sokkal inkább képes válaszrímekre.

 

A kedélyről az úgynevezett kisugárzásunk árulkodik. A kedélyben az ember szellemisége igen szembeötlően jelen van, munkálkodása tetten érhető. A kedv szóból származó kifejezés tartalmazza motiváltságunkat, empátiahajlamunkat, meghittségünket, hogy mennyire vagyunk képesek venni mások adásait, túl azon, hogy mi magunk jó önkifejeződéssel működünk a világban. A motiváltság, az érdeklődés, a helyes indítékok fontos sorsteremtő elemek a punnyadtság vagy túlpörgés, érdektelenség, elidegenedés, kiégettség nemkívánatos szindrómáihoz képest.

 

Vagyis van igazság-, hitelességtartalma, vonatkozása. Az a kisugárzás, amelyet – jó esetben – apánk erejéből és anyánk gondoskodásából, a példaképek tekintélyéből, egy-egy mester szaktudásából érezhetünk bizonyossággal. Holisztikusabb, egyfajta teljességet jobban kifejező szó, mint az érzés vagy hangulat. Egy áradó kedvű, úgynevezett kedélyes ember környezetében jó sugárzásokban érezhetjük magunkat. Egy komoly ember a megbízhatóságot sugározza. Levelezésünkben mi a „kedves” szót használjuk. A mi nyelvünkben az angol dear (drága) kicsit túlzónak tűnik. A kedv – jó kedély – ellentéte a kín, miként azt a fenti Weöres-idézet is jelzi. Úgy tűnik, sok kínt kell megtapasztalnunk ahhoz, hogy a jót is kialakíthassuk.

László Ruth
XVI. évfolyam 3. szám

Címkék: holisztika

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.