Holisztika

Milyen erős gondolataink ereje?

Lelkünket és sorsunkat titokzatos kapcsolódási pontok kötik össze

Hape Kerkeling német előadóművész az El Caminót végigjárva értékes titok birtokába jutott. A Santiago de Compostelába vezető hosszú úton egy útitársa elárulta neki: amire égetően szüksége van, azt egyszerűen „megrendeli az univerzumtól”, és kisvártatva meg is kapja a „szállítmányt”. A mindig újabb formában jelentkező, de régóta ismert hit követői szerint mindez nem jelent meglepetést, ők számítanak az ilyen „csodák” beteljesülésére. Feltéve, hogy őszintén akarjuk és jól járunk el.


 

Akár „pozitív gondolkodásnak” vagy „a tudatalatti erőközpont megcsapolásának”, esetleg „a kozmosz erejének” hívjuk, a kívánságok beteljesülésének gondolati, érzelmi befolyásolása ma igen elterjedt, mondhatni divatos irányzat. Legújabb terméke „A Titok” c. kis kötet, Rhonda Byrne ausztrál televíziós újságírónő tollából. A hölgy életében minden egy súlyos krízissel kezdődött: kiégés, az édesapa halála, kaotikus magánéleti viszonyok. A pszichés mélypontra érve - amint mondja - egy régi könyv került a kezébe, amely beavatta őt abba a titokba, amely a világtörténelem bölcseinek birtokában volt, és ami megdöbbentően egyszerűen működik. Ettől kezdve élete hirtelen fordulatot vett. Hogy a siker kozmikus receptjét minél szélesebb körben megismertesse, az egész világon számos tanítót, teológust, motivációs trénert, gyógyítót keresett és talált, akik ugyanezt a módszert alkalmazzák. Aki ismeri „a titkot” és alkalmazza is, csak a kezét kell kinyújtania, hogy az élet ajándékait összegyűjtse.

 

Byrne és az általa idézett pszichológusok üzenete röviden így hangzik: A „vonzás univerzálisan érvényes törvénye” értelmében meggyőződésünk materializálódik életünkben. Amit rendszeresen gondolunk vagy amitől félünk, előbb-utóbb valóvá válik emberek vagy fejlemények formájában. Permanens gondolatainkkal folyamatosan állítgatjuk a váltókat életünk pályáján. Mivel a legtöbben nincsenek ezzel tisztában vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják ezt a tényt, főképp e törvény negatív következményeivel szembesülnek. Például: Aki rossz tapasztalataira alapozva azt beszéli be magának, hogy mindig rossz partnert talál, az valószínűleg valóban a nem neki megfelelő párra bukkan, kapcsolatai katasztrofálisan alakulnak. Aki azonban tudatosan befolyásolja gondolatait, segítségükkel jó dolgokat vonzhat be életébe: új barátokat, az álomférfit/ álomnőt, pénzt, egészséges - az élet teljességét.

 

Már a pozitív gondolkodás ősatyái is azt hirdették, hogy a gondolatoknak hatásuk van életünkre, még a lehetetlent is képesek lehetővé tenni; csak élnünk kell velük. Az USA-ban 1962-ben megjelent „Tudatalattink hatalma” c. könyv a könyvkiadás történetének egyik legsikeresebb „longsellere”. Szerzője, Joseph Murphy amerikai filozófus és teológus a pozitív megerősítések meglepően egyszerű módszerét mutatja be. Aki napját például annak a mondatnak az ismétlésével kezdi, „Ma elérem céljaimat: kompetens és eredményes vagyok, szeretetet sugárzok és szeretetet kapok másoktól!”, életének valóban teljesen új, pozitív irányt adhat. Ezek a „tudományos imádságok”, ahogy Murphy a megerősítéseket, más néven affirmációkat nevezte, ma szilárd részei a menedzserek, politikusok és élsportolók motivációs tréningjeinek.
Murphy egyik követője, az osztrák Erhard Freitag a 80-as években több millió embernek mutatta be a tudatalatti hatalmát. Saját bevallása szerint a tudatalatti pozitív gondolatokkal történő befolyásolásával saját rákbetegségét is sikerült legyőznie.

 

A pozitív gondolkodás sikert aratott fogalma az amerikai lelkésztől, Norman Vincent Peale-től származik, aki szintén híres „optimizmusguru”, és hasonló tanokat terjesztett, mint Joseph Murphy. Ő még a mélylélektanra, valamint a tudatalattiról szerezett tudásunkra hivatkozott. Azonban a mai tanítók főképp az aktuális mysterydivathullámot lovagolják meg, amely a harminc évvel ezelőtt virágzott ezoterikadivat új hajtásának tekinthető. Szerintük nem tudatalattink megcsapolásáról van szó, ők a határtalan univerzumot hívják segítségül. Tehát nem lelkünk titokzatos világába, hanem a külvilág felé irányul, és amely ősi istenfogalmakra hasonlít leginkább.

 

 

Mindezek mögött valódi, ősi „tudás” áll?

Erre hivatkozik a legtöbb, a tudat hatalmáról szóló könyv szerzője. És valóban sok bölcseleti tanításban találunk ilyen irányú utalást. Az Újszövetségben például ez olvasható: „És amit könyörgéstekben kérek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.” (Máté, 21.22) Vagy: „Azért mondom néktek: Amit könyörgéstekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.” (Márk 11, 24.) A buddhizmusban is hamar rátalálunk erre a tanításra. A karma buddhista fogalma nem csupán cselekedeteink későbbi hatását, hanem gondolataink erejét is magába foglalja. Egyszerűen kifejezve: a jó gondolatok jó karmát eredményeznek, ezért tehát úrrá kell lennünk negatív gondolatainkon.

 

Aki tudatosan befolyásolja gondolatait, segítségükkel jó dolgokat vonzhat be életébe: új barátokat, az álomférfit/álomnőt

 

A hinduizmusban pedig egyenesen az egész világ nem más, mint gondolatok és előítéletek által keletkezett káprázat (májá), ami azt jelenti, hogy mindegyikünk szó szerint saját belső világában él. Hasonló tanítással találkozhatunk Hawaii polinéz őslakosságának huna filozófiájában. „The world is what you think it is” - ez egyik legalapvetőbb kijelentése, azaz: „A világ az, aminek hiszed.”

 

 

Létezik a vonzás törvénye?

Még ha meglehetősen „fizikai” jellegűnek tűnik is, ez a törvény nyilvánvalóan nem a természettudományok körébe tartozik. Ezzel szemben „rezonanciatörvény” címszó alatt sok spirituális és misztikus hagyományban megtalálható. Goethe ezt így fejezte ki: „Ha a szemünk nem lenne olyan, mint a Nap, soha nem pillanthatnánk meg a Napot...” Mindenki csak azt képes észlelni a világból, amire rezonál, amivel azonos hullámhosszon van. Ha mindezt következetesen végiggondoljuk, ez a feltételezés radikális és kényelmetlen világképet eredményez. Környezetünk tükör, amelyben saját magunkat látjuk.

 

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy egyetlen spirituális vagy misztikus hagyomány sem tanítja, hogy ez a törvény egyszerűen csak vágyaink kielégítésének eszköze. Sokkal inkább önmagunk megismerését szolgálja, és arra késztet, hagyjunk fel környezetünk hibáztatásával, békéljünk meg saját magunkkal és a világgal. Ezzel szemben az a tanítás, miszerint a vonzás törvényével manipulálhatjuk a világot, egy másik tradícióhoz, nevezetesen a mágiához kötődik. Azonban a technika ma a pszichotréning módszeréhez köthető.

 

Egyébként a vizualizáció szakmai körökben pszichológiai segédletnek számít, ami azonban a tréninget, a saját erőfeszítést nem helyettesítheti. Hogy valaki lépést tudjon tartani az élsport tempójával, nem elegendő elképzelni magát a dobogón állva. A „kozmikus szobaszerviz” tanítói azonban éppen az ilyen instant boldogság elérését igyekeznek elhitetni követőikkel. Azt a naiv elvárást terjesztik híveik körében, hogy minden jó és szép dolog az ölünkbe pottyan, ha csak erősen akarjuk és kívánjuk. Ha pedig nem tudtunk „hegyeket megmozgatni”, akkor egyszerű a magyarázat: hitünk nem volt elég erős.

 

Tehát csak ócska trükkről van szó?

Kétségtelen, hogy pszichénket és sorsunkat titokzatos kapcsolódási pontok kötik össze. Sok szakértőhöz hasonlóan például Ralf Schwarzer berlini pszichológiaprofesszor és optimizmuskutató kimutatta, hogy aki módszeresen életének boldog pillanataira koncentrál, valóban több boldogságot vonz be az életébe. Barry Schwarz nemzetközi hírű elégedettségkutató ezért azt ajánlja, egy ideig vezessünk naplót, amelyben csak pozitív élményeket jegyzünk fel. A következetesen pozitívan gondolkodó emberek bizonyítottan közelebb jutnak céljaikhoz, mint az örök kétkedők.

 

Ha így nézzük, minden, a pozitív gondolkodásra vonatkozó tanításban valóban van egy jó adag igazság. Ennek ellenére sokan téves elképzeléseket követnek és hiú reményeket kergetnek. Például azt állítják, hogy az átlagos ember természeténél fogva „negatív beállítottságú” - ami nem igaz. Azt sem veszik tudomásul, hogy világképünk gének és tapasztalatok rendkívül összetett, bonyolult szövedéke, és a személyiség megváltoztatása, ha egyáltalán lehetséges, nem megy gombnyomásra, sokkal inkább hosszas folyamat eredménye. Végül azt sem hajlandók figyelembe venni, hogy sok vágy, kívánság érdekes módon akkor teljesül, ha elengedjük őket - ami szintén ősi tapasztalat.

 

Mindezt alátámasztja egy vizsgálat eredménye, ami nem kevés kutatónak okozott komoly fejtörést. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szerint a dánoknak jóval kevesebb kívánsága és jövőbéli víziója van, mint például a franciáknak vagy a németeknek. De a dánok jó ideje Európa legelégedettebb népe. Mindez alátámasztja a népi bölcsességet, miszerint aki vágyak nélkül is boldog, az a legboldogabb.

-vörös-
XVII. évfolyam 5. szám

Címkék: gondolatok ereje, pozitív gondolkodás, tudatalatti

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.