Holisztika

Mit mutat a maják naptára?

Várható bolygóhatások a „világvégén”

A maják időszámítása szerint 2012. december 21-én lezárul egy világkorszak, amely nagyon régen, Kr. e. 3113. augusztus 13-án kezdődött. Ezt a több mint 5000 évet a maja naptár 13 kisebb korszakra, ún. baktunokra osztja, amelyek hossza 144 000 nap (kb. 400 év). Az egyes baktunok vége és az újabb baktun kezdete is fontos korszakváltás a maja kalendárium, a Tzolkin szerint.


 

A 13 baktun eltelte ugyanakkor egy nagyobb világkorszak végét is jelzi. Sokan e tényt „világvégeként” értelmezik, és úgy vélik, jövőre elérkezik az apokalipszis. Nos, ez meglehetősen merész és túlzó állítás, a maja mitológiában ilyesmiről szó sincs. Azonban az említett kisebb maja időszámítási ciklusok váltásának és az emberi történelem nagy korszakváltásainak meglepően pontos egybeesései alapján joggal feltételezhetjük, hogy 2012. december 21. fontos dátum, amely új világtörténeti korszak kezdetét jelzi, sőt talán az emberiség tudatának változásait is.

 

A változásnak egyelőre nem látjuk jeleit, ám kutatók kiszámították, hogy röviddel az ominózus dátum előtt kerülhet sor a Nap történetének legerőteljesebb napkitöréseire. Azt pedig régóta tudjuk, hogy az elektromágneses rezgések erős hatással vannak az emberi tudatra. De mi is történik majd 2012. december 21-én? Először ismerkedjünk meg a hagyományos maja naptárral, majd pedig vizsgáljuk meg a kérdéses dátumot asztrológiai módszerrel.

 

A maja kultúra eredete, spirituális világképük alapja

A maja kultúra eredete az idők homályába vész, ezért a történészek, régészek és misztikusok egyelőre csak sejtéseikre támaszkodhatnak. A maja nép a legendák szerint már 5000 évvel ezelőtt is mai lakhelyén élt. Akkoriban ők kezdték el termeszteni a kukoricát. Kultúrájuk csúcspontja Kr. e. 300 körülre tehető, amikor pompás városokat emeltek. A kutatók ekkorra teszik a csillagászat és a naptárkészítés felvirágzását is. A hagyományos maja naptár minden más indián naptári változat tudományos és spirituális alapja, s a maják leszármazottai a mai napig használják.

 

A maják spirituális világképének alapja a világfa vagy életfa szimbólum, ami három részből áll. Az első rész a kozmikus, mennyei dimenzió, ahol az ég 13 istensége foglal helyet. A második rész a földi dimenziót szimbolizálja, a harmadik rész az alvilág, „Santo Mundo”, ahol az Éjszaka Kilenc Ura honol. Ez a hétköznapi világunkkal párhuzamos, másik világ, a sámánok tevékenységének helyszíne. A világfából erednek az égtájak, amelyek a maják életében központi szerepet foglaltak el. 

 

A Kelet a maja világkép legfontosabb égtája. A piros színt, a napfelkeltét, a tavasz kezdetét és a tágabb értelemben vett újrakezdést, a jövőt, a spirituális utat, a szellemi alkotóerőt és az Égi Kígyót szimbolizálja.

 

A Nyugat a fekete színt, az éjszakai mennyboltot, a naplementét, a múltat, minden dolgok végét jelképezi. Az ősök és a holtak Nyugaton laknak, de a Nyugathoz tartozik a spirituális átalakulás és az Égi Kígyó alvilági arca is. A fekete szín a negatív energiák elválasztására szolgál, és a Földhöz tartozik. Fontos, hogy a papok, sámánok szertartásaik alatt mindig Kelet felé forduljanak, a jövő irányába, míg hátvédként az ősök nyugati irányból támogatják őket.

 

A Dél a sárga szín jegyében áll, az ötletek, a növekedés, az életenergia, a földi gazdagság, az autoritás, az élő rokonok és a Vénusz égtája. A sárga szín erőt ad, támogatja egészségi állapotunkat, és a víz elemhez tartozik. Férfias energia.

 

 

Maja erődítmény Tulumban közvetlenül a tengerparton

 

Az Észak a fehér színhez kapcsolódik, a nőies energiát, a Holdat, a kapcsolatokat, az érzelmeket, az intuíciót, bölcsességet, az ősanyákat, illetve női ősöket, az esküvőt és a házasságot szimbolizálja. A fehér szín megtisztítja a szellemet és csenddel ajándékoz meg, a levegő elemhez tartozik.

 

A Közép, mint önálló égtáj, a zöld színt reprezentálja, az életfából ered, a szívet szimbolizálja és a mindent átfogó születés szimbóluma. A zöld a remény és a siker színe, egyben a természet gazdagságát képviseli.

 

A maja naptárrendszerek

A maja naptár több önálló ciklust foglal magába, amelyek mind egymásba kapaszkodnak. A rendszer egymáshoz illeszkedő fogaskerekekhez hasonlítható. A maja kultúrában tehát bonyolult, több naptárból álló időszámítási rendszer létezett, amelyek mindegyike az univerzum ciklikusságához, illetve a Vénusz égi pályájához igazodott.

 

Az ősi maja időszámítás ritmikus ciklusokból áll, és dinamikus rendszert alkot. Ez azt jelenti, hogy az év kezdetének dátuma nem állandó, hanem bizonyos időközönként eltolódik. Ezzel ellentétes rendszert alkot jelenlegi naptárunk, amely az év kezdetét mindig január elsejére teszi. Vegyük szemügyre az egyes maja naptárakat.

 

A Tzolkin-naptár a szent, illetve spirituális időt tartja számon, Guatemalában Cholq’ij-nak nevezik, és a „Napok Könyveként” vagy a „Napok Spiráljaként” ismerik. Ez a „Napok Könyve” mai is vallási, spirituális célokat szolgál: segítségével végzik a jóslásokat, határozzák meg fontos szertartások időpontját, illetve vonnak le következtetéseket a születendő gyermek személyiségére, életére vonatkozóan. A Tzolkin közvetlen kapcsolatban áll az univerzummal, a négy elemmel (tűz, víz, föld, levegő) és az anyatermészettel. A Tzolkinban rajzolódik ki az élet ciklusa és az indián kultúra alapvető aspektusai. Ezért asztrológiai és személyes naptárként tartják számon, amelynek segítségével elemezhetik az egyén személyiségét. A Tzolkin a letűnt matriarchális társadalom terméke, amely a Hold fázisai után tájékozódik. 

 

A napokra vonatkozó első hieroglif feljegyzések a Kr. e. 600. körüli időszakra tehetők, de eredetüket több száz évvel korábbi időre datálják. A Tzolkin legalább 2600 éves és 20 ún. szent Nauhaléból, azaz 20 teremtésre vonatkozó aspektusból, valamint 13 hangból áll, utóbbiak a teremtés szándékait jelzik. Ezekből az elemekből speciális, 260 napból álló „minta” rajzolódik ki. A 20-as szám minden amerikai indián kultúrában szent. Az embert, a földi dimenziót szimbolizálja. A 13-as az ég, a kozmikus dimenzió száma.

 

Balra: A maja hagyományban a T alakzat az isteni szellemet és a spirituális dimenziókba vezető utat szimbolizálja Jobbra : A különféle maja naptárak
különböző hosszúságú korszakokra osztják az időt, ezek fogaskerekek
módjára kapaszkodnak egymásba. Sok ciklus telik el, mire a két naptár ismét szinkronban van egymással

 

A 13/20 az ég és az ember kombinációja. A „Tzol” jelentése számolás, a „Kin” szótagé pedig: Nap.  A Haab-naptár az esős évszakokat tartja számon, és közigazgatási, illetve mezőgazdasági naptárként szolgált, egyben ez alapján számították és vetették ki az adókat is. A Haab-naptárra vonatkozó első feljegyzések szintén Kr. e. 600 körüli időszakra datálhatók, tehát ez a rendszer is 2600 éves. 18 hónapból áll, amelyek mindegyike 20 napos, és van benne egy rövidebb, 5 napos hónap. A Haab-naptár tehát 365 plusz negyed napos szoláris rendszer, amely a férfias energiákkal áll kapcsolatban. Itt is a 20-as szám játszik fontos szerepet, amely az ember dimenziójához kapcsolódik. A dátumok pontosabb átszámításához a kutatóknak szükségük van egy további komponensre, a Long Count naptárra. A tudományos feljegyzések szerint a Long Count naptár az olmékok népétől származik, első írásos emléke Kr. e. 100-ra tehető, tehát legalább 2000 éves.

 

A Long Count naptár 13 baktun ciklusból áll, amelyek együttes hossza 5125 szoláris évet tesz ki. A számítás bázisszámai itt is a 20-as (emberi dimenzió) és a 13-as (kozmikus dimenzió). Mindhárom naptárrendszer pontosan illeszkedik egymáshoz és a mi jelenlegi naptárunk rendszeréhez egyaránt. Az ősi maja tudás tehát egybevág mai tudományos megalapozottságú ismereteinkkel. 

 

A negyedik naptárrendszer a Tun-naptár. Ezt jósláshoz használták, és 360 napot foglal magába. Ez pontatlan adatnak tűnik, hiszen az év 365 napos. A maják azonban nagyon pontosan számoltak, ezért nem hibáról van szó. Minden ősi civilizáció 360 napos naptárt használt. Ez a 360 nap nem a Föld Nap körüli útját írja le, hanem a kör 360 fokát. Ugyanis minden bolygó, minden naprendszer és minden galaxis forog, így 360 fokot ír le, ezért a Tun-naptár szintén kozmikus kalendárium, amely magasabb rendű, kozmikus ritmusokat tükröz. A Tun-naptár alapját egy régészeti lelet, egy kő alkotja, amelybe belevésték e naptár valamennyi napját. A kő 2500 éves, és a mexikói Cobában található. A Tzolkin-naptár a maga 260 és a Tun-naptár a saját 360 napjával 18 720 nap alatt kerül összhangba, pontosan 72 Tzolkin, illetve 52 Tun szerinti körforgás után találkoznak egymással. Ezt a napot a maják nagy ünnepként tartották számon, ez volt az újrakezdés időpontja. A birodalomban e nap előestéjén kioltottak minden tüzet és megbocsátottak minden bűnt, hogy másnap reggel új lappal kezdhessék az új kozmikus időszakot. A Tun-naptár 9 periódusból áll, és az ősrobbanással kezdődik, 16,4 milliárd évvel ezelőtt.

 

Minden periódus 13 fokozatra vagy 7 nappali és 6 éjszakai időszakra oszlik. Minden periódus hússzor gyorsabb az előzőnél. Így az első periódusban egy fokozat 1,26 milliárd évig tartott, a középkorban egy fokozat már csak 397 éves volt, míg 1999-ben ugyanez már csak 19,7 év, ma pedig már csak 360 nap; az utolsó periódusban, 2011-ben egy fokozat már csak 20 napos. A Tun-naptár 2011. október 28-án végződik, ez különösen fontos dátum Don Alejandro Perez Oxlaj, a maja vének tanácsának elnöke szerint.

 

A Tun-naptár az egyetlen kalendárium, amely nem csillagászati ciklusokon, hanem a tudat evolúcióján alapul. Ez a rendszer az élet folyamatát határozza meg, ezért a mai napig a jóslás, jövendölés fontos eszközéül szolgál a majáknál. A maja naptár soha nem az időre, hanem a teremtésre, a teremtés szándékaira és a teremtés aspektusaira figyel, ezeket igyekszik kiszámítani.

 

Tudat és teremtés

A maja naptár a szakértő kezében eszköz, amellyel a tudatot a teremtés szüntelen folyamatához igyekszik hozzáilleszteni. A maja életfa ábrázolása öt mezőből tevődik össze: Középen a személy születése napjának Nauhaléjá és egy jel található, aminek jelentése „én vagyok”. Ez a hieroglifa egy szívet és egy hangot jelölő írásjelből áll. Energetikai fejlődési foktól, intenzitástól függően az egyénre vonatkozóan különféle tehetségek, potenciálok, hajlamok, valamint kihívások és árnyoldalak olvashatók ki a Nauhale jelből. A négy külső mező a további négy égtájat jelképezi: felül a Nyugat, ami a gyermekkort, a fiatalkort és utolsó inkarnációnkat reprezentálja. Alatta a Kelet, amely jövőnket, fejlődésünket és céljainkat mutatja. Az Észak jobb oldalt látható, ami személyiségünk női tulajdonságait mutatja meg. Bal oldalon a Dél látható, amely személyiségünk férfias tulajdonságait képviseli.

 

Kőbe vésett maja naptárkorong

 

A majáknál a gyerekek második névként annak a Nauhalénak a nevét kapták, amely születésük napja felett őrködik. A gyermek neveltetése során figyelembe vették azokat a kozmikus tendenciákat, hajlamokat stb., amelyeket születése napja a szent naptár szerint kifejezett. 

 

A Tzolkint, amint említettük, 20 szent Nauhale alkotja. Ezek együttesen az isteni minőséget képviselik, így minden egyes Nauhale az isteni teremtő erő egy részeként fogható fel. A 20 szent Nauhale (Nap őre) speciális tulajdonságokkal bír és speciális feladatot lát el. Létezik például egy őr, amely a szellem tisztaságáért és világosságáért felel, egy másik az univerzális törvények felett őrködik, ismét egy másik a művészetért és a kultúráért, egy további a víziókért és az univerzum üzeneteiért felelős. Létezik a megtisztulás kardjának őre, a belső alkotóerő, szépség és szerelem őre, a holtak birodalmának őre, az életenergia őre, hogy csak néhányat említsünk. Ez a 20 napjel csodálatos tulajdonságokat egyesít magában, és persze ezek árnyoldalait is.

 

A maja kalendárium segítségével minden cselekedetet optimálisan megtervezhetünk, biztosíthatjuk ügyeink sikeres kimenetelét. Vannak napok, amelyek például az újrakezdést segítik, mások a fizikai tevékenységnek kedveznek, vagy olyanok, amelyeken könnyebben megy a tanulás, illetve a tanult tartalmak feldolgozása. A maják minden egyes napot külön megünnepeltek. A nap előestéjén ünnepélyesen üdvözölték az új őrt és kérték támogatását. Mindez főképp napjainkban fontos, amikor nagy változások előtt állunk, ezért figyelnünk kell a természetre, a Földre, és életünket a természetes ritmusokhoz kell igazítanunk.

 

 

Asztrológiai kitekintés egy fontos dátumra

Mi történik hát majd 2012. december 21-én, amely nappal a maja naptár véget ér? A Huber-féle asztrológiai módszerrel a radix (gyökér) horoszkópon kívül a potenciális házhoroszkóp, ezekkel együtt pedig a várható fejlődési tendencia is felismerhető. A téli napforduló 2012. december 21-én közép-európai idő szerint 12:12 órakor következik be, amely egyúttal egy rövid, mindössze 19 perces időszak kezdete, amikor a legnagyobb jelentőségű potenciálok és fejlődési impulzusok érvényesülnek. Ez az időszak 12:12 és 12:31 óra közé esik. 

 

A Nap pozíciója ekkor galaxisunk középpontjával egy vonalban lesz, utóbbi egy óriási fekete lyuk. 12:24-kor az aszcendensben megjelenik a Kos. Pontosan ekkor a Nap és a galaktikus középpont konjunkciója egyúttal találkozik a Medium Coeli (MC), az égbolt csúcsa nevet viselő asztrológiai zenitponttal. Az égbolt csúcsa az asztrológiában a célirányosságot és a nyilvánosság előtti megmutatkozást jelzi. Csillagászati szempontból ebben az időablakban a galaktikus középpont, a Nap és a Föld konstellációja betekintést nyit az égbolt legmélyebb közepébe, amire csak 25 920 évente kerül sor.

 

A Nap, mint a tudat és az én (ego) szimbóluma és a galaktikus középpont december 21-én a Nyilas és a Bak csillagképek közötti átmenetnél található. A Bak hatásai a tisztaságra és a felelősségtudatra ösztönöznek. Elképzelhető, hogy éppen e konstellációnak köszönhetően megkapjuk minden idők legértékesebb esélyét, hogy az egóval való azonosulásunkból és minden hozzá fűződő bonyodalomból, az elválástól való félelmekből stb. felébredünk, mintha eddig transzban lettünk volna? Az említett kozmikus útmutatással lehetséges személyes korlátozottságunk meghaladása azáltal, hogy tudatára ébredünk saját felelősségünknek és vállaljuk azt. Az alábbiakban a következő konstellációkat vizsgáljuk meg közelebbről:

 

• 12:12 óra: Napforduló.

• 12:24 óra: A kozmikus dimenziókapu (Nap, galaktikus középpont, MC).

• 12:31 óra: Uránusz a Kosban az aszcendensnél (a gyökérhoroszkópban).

 

Az utóbbi hétperces időtartam egyfajta „energetikai pecsét”, amely az emberi faj fejlődésének további sorsát döntően befolyásolhatja.

 

 Maja életfa-ábrázolás

 

Ebben az időpontban a Nap/galaktikus középpont a Neptunnal, a Marssal és a felszálló holdcsomóponttal önálló szextil aspektust alkotnak. A Neptun egyelőre elhomályosítja tudatunkat, amit a Nap képvisel. Mindennek hatására úgy tűnhet, hogy a valóság szintjén nem következik be semmi lényeges változás. Energetikai szempontból és a lehetőségek szintjén azonban nagyon is sok változás zajlik!

 

12:31-kor érvényesül az Uránusz hatása is, közvetlenül az aszcendens belépési pontjánál. Az Uránusz az aszcendensben lehetővé teszi, hogy a kozmikus energiák elérjék bolygónkat. A galaktikus középpont-Nap-Föld együttállás csillagászati jelenség, ugyanakkor az Uránusz az aszcendensben asztrológiai-energetikai jelentőségű pillanat.

 

 

Női felszabadulás – Az Istennő ébredése

Az Uránusz harmonikus kapcsolatban van a Vénusszal, amely a női princípiumot képviseli. Ennek potenciálját, képességeit a Nyilas jegyében erősíti, és tudatára ébredhet istennői természetének. Azonban előtte még be kell gyógyítania néhány sebet. A Vénusz ugyanis többek között ún. fájdalompontokkal áll kapcsolatban – kvadránsban egyfelől a Chironnal, a gyógyítóval, másfelől a Jupiterrel és a sötét Holddal, amit Lilithként is ismerhetünk, ezek stresszháromszöget alkotnak. A potenciálok házhoroszkópjában ez a stresszháromszög valóban teljesen feloldódik, ugyanakkor megnyilvánul a meggyógyult női erő átváltozásának lehetősége. Ennek hatására a női princípium legfájdalmasabb és legsötétebb tapasztalatai még egyszer felerősödhetnek. A nőiesség tagadása ismét erőteljesen érvényesülhet, hogy aztán a várható átalakulások és változások hatására megszűnjön. Ekkor felvirágozhat az új nőiesség, amely szent, papi kinyilatkoztatás útján (Nyilas) talál meghallgatásra.

 

Mire mutat „Isten ujja”?

A stresszháromszög mellett egy további fontos figura az Isten ujjának (= a héber Yod betű) nevezett alakzat, aki egy rendkívül fontos potenciálra utal, amely a Jupiterben és a sötét Holdban nyilvánul meg. A Plútó és a Szaturnusz a radix két ellentétes szélén látja el feladatát, mint a dimenziók őrei. A Szaturnusz a földi világ kapujának őrzője, a Plútó pedig a spiritualitás kapujánál áll őrt, és figyel az emberiség egyre inkább érlelődő tudati fejlődésére.

 

Feltűnő, hogy a Szaturnusz és a Jupiter, amelyek egymás ellentétes pólusai, ugyanakkor partneri kapcsolatban is állnak egymással, a képen jól látható határt alkot a többi bolygóval szemben. Elválasztják a külvilágot a belső világtól, mintha belső világunkat akarnák megvédeni a külvilágtól, hogy megszabaduljunk a tér-idő-dimenzió rabságából. Ez esély, hogy a tudat védett világában (a 3. és 4. kvadránsban) rátaláljunk önmagunk egészére, teljességére, és a különválás, az illúzió és a konkurencia keserű tapasztalataitól elszakadva visszataláljunk a tiszta forrásokhoz.

 

 

Az emocionális sebek és a lét könnyedsége

A Plútó és a Szaturnusz szextil kapcsolatban állnak, demonstrálva ezzel, hogy a titokzatos Isten ujja jelenség kulisszái mögött egybehangzóan azon „dolgoznak”, hogy bennünket fejlődésünkben (a Jupiter felé futó zöld vonalak) támogassanak. Az érettséghez vezető úton a Plútó a mester, a vezető, a legmagasabb instancia. A Szaturnusz a Skorpióban a megnyilatkozó és az igazság őrzője, ugyanakkor védelmet nyújt a manipuláció, a vágy és a felületesség ellen. Feltárja előttünk a psziché sötét oldalát, annak mélységeit, ugyanakkor megmutatja a lélek valódi nagyságát is, biztosítva a belső értékek kibontakozását. Elősegíti a holdcsomópontot is, amely a fejlődés útján a soron következő útjelzőként szolgál.

 

 

A házhoroszkópban a holdcsomópont megszabadult a Marstól, és ismét összekapcsolódik a Chironnal és a Neptunusszal, ezzel is alátámasztva lelkünk gyógyulását és spiritualitás identitásunkat (Chiron a Halakban). Ők együttesen jelzik a megtévesztés és a csalódások végét (Neptunusz a Halakban), valamint a hitelességet és az őszinteséget, amelyeknek a jövőben érzelmeinkre is jellemzőnek kell lenniük.

 

A Plútó és a Szaturnusz a felismerés és tudás útját jelzik a Jupiter felé, amely minden más bolygót sátorként tart maga fölött (6 aspektusvonal). A sötét Hold a Jupiternél az emocionális sérülésekből való kigyógyulás mellett a szellemi szabadság kiteljesülésére, valamint az érettség és a függetlenség elérésére utal – mindezek a Jupiter tulajdonságai. Ezzel begyógyulnak a különválás és a sűrűség (sötét Hold) okozta fájdalmak, és az Ikrekben megtapasztalhatjuk a lét könnyedségét – ez a kettő, a kétség, a dualitás és a kétarcúság (játszmák) végét jelzi.

 

A Plútó könyörtelen bíróként (a Kosban) figyeli a folyamatot, míg meg nem értettük, mi a feladatunk. Miután az alaphoroszkópban először Isten ujjának prominens helyét foglalta el, szabaddá teszi az utat. A házhoroszkópban átadja helyét a Napnak. Utóbbi elfordul a ködösítéstől, a Neptunusz káprázatától. A Plútó ugyanakkor felszabadítja tudatunk potenciálját. Nyilvánvalóan kellően érettnek tart bennünket arra, hogy megtisztított, megújult egónk fogadni tudja a Nap valódi, a galaktikus középpont felől érkező erejét, és részt vegyen a teremtésben.

 

Mivel a Nap az égbolt csúcsán (MC) áll, erős a hatása, ami az ego negatív oldalát is képes felerősíteni. A Vénuszhoz hasonlóan itt is felszakadhatnak az ego régi sebei, hogy ezáltal hosszabb távon lehetővé váljon a gyógyulás.

 

A Nap eltolódása a Plútó helyzete miatt az Isten ujja formációban a „titok megfejtése”.

A korábban a Neptunusz által lehomályosított tudat a házképben megtisztul.

 

 

Neptunusz – a megváltott megváltó

A Neptunusz azonban most kikerült az ego (Nap) hatása alól. Ennek köszönhetően képes ellátni eredeti feladatát, méghozzá pontosan akkor, amikor saját jegyébe, a Halakba lép, ahol 2025-ig kifejti hatását és érlelődik, míg végre megváltóként, a megvilágosodás nagyköveteként nyilvánulhat meg, az emberekben alázatot, odaadást és tiszteletet keltve a teremtéssel szemben. A Halak–Szűz tengelyen (Krisztus-tengely) kapcsolódik a holdcsomóponthoz, emlékeztetve minket, hogy forduljunk a spiritualitás felé, és életünket is e szellemben éljük.

 

Legyetek a gyermekekhez hasonlóak!

Miután a Neptunusz (a holdcsomópontokkal együtt) elengedte a Napot, szövetségre lép a Plútóval, együtt a még bizonytalan gyermek (Hold a Kosban) felé fordulnak és spirituálisan támogatják, erősítik. E nagy jelentőségű időszakban minden bizonnyal ez a támogatás a legnagyobb ajándék. A bennünk élő gyermek (Hold) és felnőtt (Nap) most megszabadulhat a szokásos ragaszkodásoktól és kötöttségektől, és valódi szabadságra, önállóságra tehet szert. Az ily módon érettségre szert tett „isteni gyermek”, képességeinek birtokában, játszi könnyedséggel megvilágosítja háromdimenziós, hideg világunk sötétségét.

 

Az „új hős” megmenti a Marsot és a Vénuszt

Az „új hős”, azaz a megerősödött gyermek (Hold) most ismét kellően erős (a Kosban), hogy a Merkúrral együtt felszabadítsa a Mars férfias energiáit eddigi elszigeteltségéből, és meghívja azt egy ún. „tehetségháromszögbe”, hogy ezáltal a hasat (Hold), a fejet (Merkúr) és a cselekvést (Mars) összhangba hozza (Mars a Bakban).

 

Az új, férfias, pozitív kifejezésmód előtt olyan utak nyílnak meg, amelyek háttérbe szorítják a romboló, patriarchális elvet. A hatalom, az erőszak és a konkurencia helyett a kooperáció és az érett érzelmek (Vénusz-princípiumok) kerülnek előtérbe. A Mars így harmonikusan kapcsolódik a Jupiterhez. Képesek leszünk felismerni a fájdalmas tapasztalatok (sötét Hold a Jupiternél) valódi, mélyebb értelmét, hogy konstruktív módon és gyorsabban tudjuk feldolgozni a traumát, és hatásukra lelkileg fejlődjünk. Ha a kiteljesedés és a boldogság bolygója, a Jupiter 2012 júniusától kezdve egy évig az Ikrek jegyében áll, sok ember (a 3. házban) eléri a valódi felismerést, megértést. A Mars–Jupiter–Vénusz együttes segíti a férfi-női kapcsolatok új minőségének, továbbá a szellemi érettség, a tisztelet és az éberség kifejlődését.

- tamás -
XVII. évfolyam 6. szám

Címkék: maja naptár, világvége

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.