Holisztika

Segítőszindróma

Ha nem tudom megoldani saját problémáimat, nem leszek képes másokon segíteni


 

A segítség témaköre és a segítés dinamikája igen összetett. Sok tapasztalatra van szükség az eligazodáshoz. Olykor szinte csodaszerűen, váratlan utakon érkezik, máskor pedig teljesen magunkra vagyunk hagyva. Néha kérve, néha kéretlenül kapjuk, vagy éppen nem. Antoine de Saint-Exupéry leír egy esetet, amikor a líbiai homoksivatag fogságában csaknem szomjan halt. Ám az utolsó előtti pillanatban megjelent egy beduin, aki megitatta és ezzel életre keltette. Ebből a csodás megmenekülésből született Az Ember Földje című nagyszerű könyve, amelynek páratlan hitelességű hangvétele nagyon mély nyomokat hagy az olvasóban. Ez az úgynevezett abszolút segítség, amelyet nemcsak ellenszolgáltatás nélkül teszünk meg, de valójában nincs is ellentételezési lehetőség, mert az élet semmivel nem mérhető. Az emberség sem, az etikai méltóság sem, a jóság és a szeretet sem gyömöszölhető be az adok-kapok kategóriába. E rendszerekben a rezonancia elve alapján zajlanak a történések.

 

Amikor a címben jelzett segítőszindrómáról szólunk, azok az abszolút segítség témaköréből kiesett segítésekről szólnak, ahová beférkőzik a haszonlesés, a hatalmi játszma, a nyereségvágy, az érdek, valamifajta függőségi ügy, egyszóval az ürömcsepp, amely megkeseríti az élményt, rossz szájízzel társul. Némiképpen hasonlítható a Pygmalion-effektus önző és narcisztikus összetevőihez. Pygmalion az általa elefántcsontból faragott Galatea-szoborba szeretett bele, akit Aphrodité segítségével keltett életre. Indítéka az volt, hogy nincs olyan tökéletes nő, aki neki megfelelő lenne. Ez a "saját képemre formálás" gondolat a mai korban is felfedezhető:

 

egy fiatal lány egyszer úgy összegezte szerelmi tapasztalatait, hogy ő tulajdonképpen a szerelembe szerelmes, vagyis a saját szerelmi érzéseibe; egy férfi pedig, akit anyja valóban a házassága megmentésére használt, úgy fogalmazott: anyám nem engem szeret, hanem az anyai érzést, sajátságos távolításban és elidegenedettségben.

 

Mindkét példa olyan érzelmi disszonanciát idéz, amely az aszimmetrikus segítő kapcsolatnak is sajátossága: aki segít, úgy érzi, szava vagy tette falra hányt borsó; akit segítenek, azt éli meg, hogy teljesen mást kapott, mint amire valójában szüksége volt.

 

Vagyis mintegy visszájára fordul a dolog, támogatás helyett hátráltatás, zavar támad a lelkekben és a felek között. A társas- és társadalmi élet rengeteg anomáliája az úgynevezett szociális védőháló helyett valóban inkább gúzsba köti a kezdeményezéseket, gátat vet a haladásnak, kibontakozásnak, félbe maradt törekvéseket eredményez. A "tanult tehetetlenségre" kondicionált emberek sok esetben nem ismerik jogaikat. A jogsegélyszolgálatban sem mindig fedezhetjük fel a személyességet, az embert, inkább csak kódszámok, esetek, kartotéklapok vagyunk.

 

Ezen a talajon kél ki és burjánzik a segítőszindróma: a segítésre, gyámolításra, felkarolásra, támogatásra szoruló emberek és a segítők visszaélései, amely mint valamiféle uzsorakamat termelik tovább a hiányt, az űrt, mígnem az örvényszerűen benyeli áldozatát.

 

A mondás ezt abban a metaforában fogalmazza meg, hogy nem halat kell adni a rászorulónak, hanem meg kell tanítani halászni őt. A rossz segítség mindkét oldalt demoralizálja, kitermeli a gyengeségükkel, tehetetlenségükkel visszaélő, negatív agresszióval működő rétegeket, és átruházza a tehetetlenséget a feléjük segédkezet nyújtónak. A neurózis sok rafinériával jár együtt. Ha egy kliens azt mondja a terapeutájának: "Magát nem fogom megvezetni", akkor jobb felkészülni, mint ennek bedőlni, mert biztos, hogy keresi a fogást a pszichológuson.

 

Hihetetlen mértékben megnőtt a társadalomban a segélyszervezetek száma. A nevelési tanácsadók, a családsegítők, a szociális munkások, az úgynevezett önsegítő szervezetek hatásfoka mindenképpen attól függ, milyen dinamika működik a felek között:

 

- van-e a segítőben az abszolút segítségből az a fajta többlet, hogy nem ellenszolgáltatásért segít;

- mekkora önerővel járul hozzá a pártfogolt a változásához, elkezdte-e már a kikapaszkodást a gödörből, vagy azt várja el, hogy emelődarut alkalmazzanak;

- mennyire ismeri fel a segítő, hogy az anyagi, a lelki vagy a szellemi szinten szükséges a beavatkozás. Nyilvánvaló, hogy a szomjhalál szélén álló embernek nem a hitét aktivizáló prédikáció a hatásos, míg egy sportolót a befutószakaszon át tud emelni az összeomláson egy jól célzott "Menj! Menj! Sikerülni fog!" biztatás.

 

Sok népi bölcsesség utal a segítséggel kapcsolatos paradoxonokra. Ilyen a "mindenki seperjen a maga háza előtt". A világ manapság is el van árasztva "megváltókkal", akik a változtatást másokon akarják kezdeni. Gondoljunk csak a pénzmosók adományaira és befektetéseire, a fedőszervezetekre, amelyek fegyverkereskedelemmel, embercsempészéssel, lány- és gyermekkereskedelemmel vagy transzplantációkkal kapcsolatos manőverekkel foglalkoznak. És a gurukra, magukat beavatott mesternek hirdető pszichopatákra, akik híveiket szinte mindenre rá tudják venni. Nemcsak a pénzükből képesek kiforgatni őket, de heroikus öngyilkosságra is késztethetik odaadó híveiket. A jóslásokra specializálódott "segítők" - olykor az asztrológusok is belesodródnak ebbe - speciális empátiával hangolódnak arra, hogy ráérezzenek, amit a tanácsot kérő hallani akar. Többnyire azt, hogy szerencsés, majdhogynem kiválasztott, akit a világ csodál, piedesztálra emel, óriási lehetőségekért csak a kezét kell kinyújtania. Mások vészharangokat kongatnak, indulataikat, feszültségeiket, tudatlanságukat projektálva, messze hátrarohanván a reinkarnációs múltba és előre a sötét jövőbe.

 

Jelen írás a segítés patikamérlegére kíván fókuszálni. A problémák hátterében mindig munkál valamiféle hiány. Ám hogy ez miféle többlettel ellensúlyozható, az nagyon nagy tapasztaltságot igényel. Ellenkező esetben a probléma nemhogy új dimenzióba nem emel, de burjánzani kezd.

 

Ezért csak az képes másokon segíteni, aki belső erőből sok-sok saját problémán átvergődte magát. Mert maga az átfordulás, a megoldódás belső folyamat.

László Ruth
XV. évfolyam 5. szám

Címkék: holisztika

Aktuális lapszámunk:
2018. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.