Holisztika

Szepes Mária - Színorgona

Merre tartasz, ember?


 

Ma már a tudomány különféle fakultásai sem vonják kétségbe a színek hatását az elmére, emberi idegzetre és pszichére. A színképelemzés, a spektroszkópia, az anyagok által kisugárzott és elnyelt fény színképének vizsgálatával foglalkozó tudomány, amelyet széles körben használnak fel az anyagok összetételének vizsgálatára a csillagászattól a rendőrnyomozásig. Az asztrofizika kutatásai behatoltak az ibolyántúli és infravörös színbirodalom széles területeire, s gyakorlati módon felhasználják, számolnak velük, veszélyeikkel és nagy értékű ismereteket hordozó hatásaikkal együtt. Az orvostudomány, pszichológia részévé vált a színekkel való gyógyítás, de gyakorlati módon él vele a gazdaság is, munkát végző alkalmazottainak jobb teljesítménye érdekében.

 

Azért kínálok kulcsokat e cikkben a színek jelentőségéhez az ember életében, hogy jobban értsék és felhasználják varázslatos erejét önmagukkal s környezetükkel való viszonyukban, érzelmi életükben és esztétikai igényük jobb kielégítésében is.

 

Nem mindegy, milyen színű tárgyak között élünk például. Az sem, milyen árnyalatú ruhát, díszítéseket használunk akár otthon, az utcán vagy társaságban való megjelenésünkkor. A csorba, csúf, elszíneződött étkészlet sem tesz jót étvágyunknak. A tapéta, szőnyeg, függönyök, drapériák, sálak, arcunk színe vagy színtelensége, nyakkendők, ékszerek, cipők, fehérneműk, ételek tálalása, gusztusos díszítése vagy egymásra hányt állaga is kiválthat ingerültséget, rossz közérzetet, váratlan konfliktusokat a családban, anélkül hogy tudnánk valódi okát.

 

A színek sugároznak. Gyógyítanak vagy mérgeznek. Ingerültté tesznek vagy csillapítanak. Elálmosítanak vagy élénkítenek. Örömérzetet okoznak vagy depresszióba ejtenek. Szorongást váltanak ki vagy névtelen remény hőjét gyújtják bennünk. A színeknek illatuk vagy kellemetlen, fülledt szaguk van. A színek csendje zenél, vagy indulatos rikácsolás negatívját idézi. Egy festmény színei taszítanak, vagy vonzanak. Éhséget gerjesztenek vagy kedvünket veszik minden ételtől. Ezért ismertetik e sorok mindazt, amit tudni érdemes gyógyerejükről, veszélyükről, szépségükről, hatalmukról, mágneses vonzásukról, hódító töltésükről és félelmet keltő, betegítő áramukról. Mert a színek jelbeszéde benne zúg a világmindenségben, a fényektől pendülő csillaghúrokban, galaktikákban, naprendszerekben, a természet minden jelenségében, a viharzó vagy eget tükröző óceánokban, a felhők játékában, az égbolt kékségében, hajnalok és alkonyok színorgiáiban, a szivárványban, a csalóka délibábban, fata morganában, életet nemző villámok aranynyilaiban, tüzet okádó vulkánokban, szelíd állatok selymes szőrjelmezében, vadállatok vérző zsákmányaiban, madarak röptében, színes virágok kehelykirakataiban, tápláló vagy mérgező növényekben, ezer árnyalatú életfák suhogásában és oxigént lélegző esőerdők könnyező könyörgésében az életért.

 

A színek a bűvölő szépség hordozói.

A színek halálos, gyilkos mérgek csapdái.

A színek az örök élet mágusai.

A színek az elmúlás és az életet szüntelenül megújító feltámadás, megújulás jelzései.

 

Titkukat teljesen megérteni soha sem lehet. Rejtélyük kimeríthetetlen csoda marad az ember számára, mint az elektromosság és az atomerő, noha használjuk őket vagy azok használnak bennünket. Vegyük tehát sorra ránk zuhogó jelenlétüket bennünk és Földünkön a természetben s az egész világmindenségben.

 

Üssük le az első színakkordot: ZÖLD! Micsoda hullámban ömlik ránk, vesz körül bennünket, nyugtat és feltölt! Próbáljuk kibetűzni.

 

Mennyi mindent közöl velünk! A zöld szín árnyalatai árasztják a legelementárisabb, leguniverzálisabb erőket, dinamikus, szuggesztív hatású, nyersanyagában minden forma lehetősége benne van. Gyógyítóbb minden kemikáliánál. Ha átengedjük magunkat természetvarázsuknak, a selymes fűszőnyeg mesékben lebegő talajjá válik testünk alatt, a fák mitikus erdőkké, amelyeknek tavaszi levelei a naptól aranyzölden csengenek a fénytől.

 

 

Ha egy nőnek a zöld a kedvenc színe és lehetősége van rá, hogy öltözékében utánozza, felidézze varázsát, a testére tapadó pasztellzöld selyemanyagban vagy áttetszően libbenő estélyi ruhájában, amelynek karcsú, deréktól széttáruló szoknya tündérharangja takarja, de sejteti is csípőjét, hosszú lábait, s úgy hullámzik körülötte, mint a mezők faunája a tavaszi széltől, akkor minden szemet magára von. Ha ékszert választ, akár bizsut, az is zafirzöld. Dísztárgyai is e színben nyújtóznak vázaként például virágai alatt. Bizonyos, hogy ez az artisztikus kép is frissességet áraszt. E szín mindig a kertek, virágágyak, erdők, s a szökőkutak körül burjánzó bokrok illatát idézi az ember érzékeiben. Az örök ifjúság színe, s valamennyi más szín bölcsője, dajkája, tápszere. A feketés mélyzöld olajos árnyalata viszont Kronosz-csapda: az öregség, a relatív idő, a mulandóság vákuumával félelemörvények mélységébe szívó színjáték. Horror. Hazug tükrözéseivel ijesztgeti az élőket az örökkévaló lét szüntelen megújulásában. Noha senkinek nem jutna eszébe elhinni, hogy egy csupasz ágakra vetkőző téli fa nem hajt új bimbókat tavasszal, s azok például nem válnak megint Japánban a cseresznyevirágzás mámoros ünnepévé.

 

Ha valakinek még zöld színű a szeme is, az hipnotikusan vonzza magához az érdeklődést, még akkor is, ha arcvonásai nem különösen szépek.

 

FEHÉR és KÉK gyógyító teremtőerők kaméleonjai. Ölükből minden szín és azok ellenkezője is kibomlik. A lázas hő borogatása, alattomos tüzek szisszenő oltára éppúgy, mint szárnyaló álmok ringató vágyainak felidézője. Pasztellárnyalatuk egészen az éjszakai mélykékig nyújtózik. Valójában nagy biológiai hő rejlik benne. A fehér valamennyi színt fátylaiban rejtegeti. A légóceán mélykék buráján duzzadó bárányfelhők legelnek, s a borulat elsötétült haragja dühödt viharokat, tájfunt, orkánt szül, villámnyilaival erdőket gyújt fel, embereket, állatokat sújt le, fákat hasít szét. Az áttetszően kék tó maga a hűs nyugalom. Az esti firmamentumon lüktető csillagok, s az ezüstösen fénylő telehold, amely sokszor oly ködösen tejesre festi az éjszakát, különösen hat az érzékeny emberekre. Ismerek olyan férfit, akinek kettős jele a Rák, tehát a Hold, s teleholdkor olyan félelem és zaklatottság tölti el, hogy egy szikrát nem tud aludni. Az úgynevezett alvajárók ilyenfajta éjszakai vándorlásai is összefüggnek a holdtöltével. A kékezüst holderők hatalmát az egyiptomi mítosz Ízisze, a "Nedvek Úrnője" fejezi ki a legmélyebben, aki bal kezében az Élet Kulcsát, az egyiptomi kulcsos keresztet, az Ankhot tartja, s azzal irányítja a Nílus árapályát. De ereje óceanikus, ahogy annak párhuzama, az érzésvilág is az. Az élet bölcsője, magzatvize a tenger. A víz azért a leghatalmasabb elem, mert minden eléje kínált formát felölt, mégis megőrzi saját lényegét.

 

St. Antonban találkoztam a harmincas években Hedy Kieslerrel, aki később nagy filmsztár lett Hollywoodban. Őt Reinhardt, a nagyszerű rendező a világ legszebb lányának nevezte. Sohasem felejtem el, mikor lejött este a hotel éttermébe, hosszú, redős, kékezüst brokát estélyi ruhában, nyakán, karján, fülében gyémántokkal körülvett smaragdokkal. Sötét hajában szintén smaragdok szolarizáltak, s nagy sötét pillájú szemei is kék smaragdként világítottak bűvölő csillogással. Egy fegyvergyáros felesége volt akkor, akitől elvált később. Izgatóbb, gyönyörűbb kékséget elképzelni sem lehetett annál, amelybe ez a szépséges fiatal teremtés burkolózott. Akkor már hírhedtté tette az, hogy egy nagyon művészi filmben, amelyet egy cseh rendező forgatott vele, először mutatkozott teljesen meztelenül a filmvásznon.

 

A VÖRÖS: színében az élet tüze lobog. Az öröm, a mámor, a gyönyör, de a vér, a harc, kitörő vulkánok izzóan piros, pusztítva nyomuló magmája, máglyák lobogása és szárazságok idején a szinte olthatatlan erdőtüzek vörös tombolása. De napfoltkitörések vészjelei is pirosra festik az eget, mint a hajnali és alkonyi nap. Testvérbolygónk, a Mars is vörös csillag. Színe is pirosan lüktet az ég bársonyának ékszereként. A virágok jelbeszédében a piros: szerelmi vallomás. Vidékünk hagyománya szerint a muskátlis ablak „eladó lányt” jelez abban a házban. A bohócok piros orrgumója gúny a világ ellen. A piros öltözékek, amelyek kirajzolják a kínálkozó test formáit, gyönyört kínáló tudatos vagy tudattalan egyértelműséggel érintik az érzékeket éppúgy, mint a rubin és a gránát. Mindkettő a Mars köve. Mikor Onassis, a görög milliárdos feleségül vette Kennedy elnök özvegyét, nászajándékként csodálatos rubin ékszerekkel borította el, s otthonuk a „Skorpió szigete” volt. A Skorpió jelének ura a Mars.

 

 

Piros selyemcipellő, piros csizma, piros huszárcsákó, piros mellény, piros kacagány, piros rózsa, szegfű, virágos legyező, kályhában izzó parázs, a királynak is igazat mondó piros sapkás udvari bolond. A süldőlány első vércseppjei, a bűnöző után maradó vérnyom, a düh vértolulása, az erekben száguldó vér, a gyilkos tőr nyomán kibuggyanó piros életnedv, de a betegnek vért adó áldozata, a csaták vértócsái, a diadalszekér vérben gázoló rohanása, s a paradicsommadarak nőstényt hívogató felborzolt tollai, amelyeket a bennszülöttek saját hímdíszükként zsákmányolnak el tőlük, a kakas piros taraja éppoly jelbeszéd, mint a kereszt közepén a piros kelyhű rózsa, amelyen harmat drágakőcsepp csillan. Ez a jelkép a közép egyensúlyát fejezi ki, a korpusz helyett teszik oda hívői, mert az aranymetszet egyensúlyát jelenti, s a titkos kijáratot mutatja a halálból az örökkévalóságba.

 

SÁRGA: Valójában a naparany, a hevítő, érlelő, gyümölcsfakasztó hő a természet nagy alkímiájának operációja. A mi naprendszerünk e központi égiteste már öreg. Bizonyítják ezt óriási napkitörései, amelyek hasonlóak az infarktushoz, az emberi szervezet kis kozmoszában ugyanis a Nap a szívet jelenti. Ma már eljutott a tudomány odáig, hogy a hivatalosan működő orvosmeteorológia statisztikái állandóan jelzik, hogy az ambulanciákon e kitörésekkor ötszörösére nő a szív- és érbetegek száma, s figyelmeztetik a sebészeket, inkább ne operáljanak ilyenkor, mert komplikációk léphetnek fel. De az ideggyógyászokat is értesítik, injekciózzák be a súlyos ideg- és elmebetegeket, mert rohamok léphetnek fel náluk. A Nap szerepe nélkülözhetetlen, de nem veszélytelen az emberek számára, ezt ma már tudjuk. Erős ibolyántúli sugárzása ellen védekezni kell, mert vékonyodik a Föld körüli ózonréteg páncélja, sőt helyenként lyukak támadtak rajta, s ez rákot okozhat. Ennek ellenére, ha az ember nem pusztítja létformája e védőrétegét, a sárga szín csupa derű, s mérsékelt élvezete gyógyít, szükséges fénye az életnek. Nem hagyható ki a színek közül. Csak nem lehet visszaélni óriási biológiai erejével.

 

FEKETE: Az éjszakai nyugvás, a ringató álom bölcsője, amely nélkül nem lehet meg az emberi szervezet, de nagyon rejtélyes, mert belőle bontakoznak ki a legkülönlegesebb álmok, emlékek. Biológiai jelentősége is sajátos törvényszerűséggel üzen erről a tényről. Az álmodó szervezete, ha elalszik, a nappali szimpatikus idegrendszerről átvált a vegetatív idegrendszerre. A tudomány kísérletei erről csak annyit állapítottak meg, hogy az alvásnak vannak aktív és passzív időszakai. A szemhéj enyhe mozgásai árulják el, hogy az alvó álmodik-e vagy sem. De álmai tartalmáról, jelentőségéről csak annyit mond: "minden álom magánjellegű". Az álmok fontos üzeneteivel a pszichológusok foglalkoznak. A legnagyobbak közülük gyűjtik az álmokat, páciensük egyéni problémáinak megoldása érdekében. Abban ők is bizonyosak, hogy minden individuumnak külön "álomszótára" van, s az úgynevezett "áloménje" okosabb a nappalinál, mert nem ismeri a halált. Olyan fenoménekre képes, amelyekre éberen képtelen. S e varázslatos szimbólumvilág a fekete éj humuszából virágzik bizarr, múltba, jövőbe ágazó csodáival, híres történelmi és jósálmával.

 

A fekete öltözék nőnél, férfinál rendszerint ünnepi viselet, hivatalos vizit vagy estélyek eleganciája. De a gyászt is hirdeti szeretett valakivel kapcsolatban, amelyet az álomén számtalan vidám képpel szüntelenül cáfol. Az álmokban az, akit eltemettek, tovább él, újra fiatal, beszél, repül, s kineveti e halhatatlan valót takaró fekete fátylakat.

 

A KEVERT SZÍNEK-ben kimeríthetetlen változata él végtelen kombinációkat mutató összefüggéseknek. Benne találjuk a hímpávák gyönyörű faroklegyezőjét, az érett gyümölcsök százféle édes kínálkozását. A népviseletek, népi díszítések, kézimunkák sajátos ábráit. A virágok, növények színorgiáit, tűzijátékok csillagokkal versengő rakétáit, fényzuhatagait, divattervezők elegáns, vagy hóbortos ruhakölteményeit, kalapjait, lakások ékeit, huzatait. Ötvösök művészi ékszer remekeit, üvegfúvók, porcelánfestők kristályos, ezerszínű formaalkotásait. Festők végtelenbe mélyülő színálmait; freskókat, faliszőnyegeket, heverőkön felizzó puha párnák hívását, díszlámpák szolarizáló fényáradatát, lehangoló vagy érzékeket gyújtó ősi figurákat, oltárképeket, nagy értékű, gyönyörű kegytárgyakat. Az ősi hagyomány pogány erotikus ábráit, Kelet-Ázsia művészetének hasonlíthatatlan színeit, meglepő formáit, rituáléit. Csupa hieroglifa, csupa szín körülöttünk és bennünk az egész világ, amelyek előképei benne nyüzsögnek a tengerekben, tavakban, folyókban, a természet és a civilizáció csillogó fényáradatában. De vajon értjük-e ezt az egész univerzumot behálózó, időtlen jelbeszédet, lelkünkbe hatoló mágikus hatását? Azt hiszem, nem. Még sokat kell tanulnunk ahhoz, hogy megfejtsük titkos és örök üzenetét.

 

1996

Szepes Mária
XIV. évfolyam 7. szám

Címkék: Szepes Mária

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.