Holisztika

Türelmetlenség

… Aki nagy-hamar eredményt akar, övé a kudarc… Tao Te King 64. vers


 

A szavak tartópillérei a mássalhangzók. A magánhangzók pedig részint a kiejtést könnyítik, részint jelentésmódosító szerepük van. Ha például a T és R mássalhangzók közé magánhangzókat illesztünk, igen eltérő jelentésű szavakat kapunk, tér és tor. Ám a tűr és tör rokonjelentést tartalmaz:

 

- A tör, mint összezúz, valamit részeire választ, főleg származékszavaiban utal a fékezőerőre: türtőztet/tartóztat. Túl a fizikai síkon olykor a szívünket is összetörve érezzük, nem is beszélve a sorsról, amelynek súlya alatt akár össze is roppanhatunk.

 

- A tűr, mint elszenved, elvisel, lényegében a beletörődik jelentést sugalmazza. Olyan folyamatot fejez ki, amelynek során apránként, lépésről lépésre ismerünk fel vagy fogadunk el nem teljesen kívánatos és kellemes tényeket. És ilyenkor kezd vibrálni bennünk a türelmetlenség, amely igen elhatalmasodott méreteket is ölthet.

 

Mert rengeteg türelmetlenség motivál vagy kínoz bennünket. Ez utóbbi sokszor nemcsak hiábavaló, hanem egyenesen ártalmas. Ártalmas, ha a türelmetlenség folytán sok mindent félbehagyunk, és ez a szabadjára engedett energia nagy frusztráló űrt, hiányérzetet hagy maga után. Hány és hány félbe maradt kapcsolatot, derékba tört pályát, befejezetlen tanulmányokat, lezáratlan történetet tudunk, amelynek során az egyik zavarra több más zavar épül, mígnem a circulus vitiosus örvénybe darál bennünket. A türelemre, önfegyelemre, kitartásra intés minden úgynevezett szellemi tanulmány első lépése szokott lenni. Ez persze még nem garancia arra, hogy mindezt sikerül betartanunk.

 

Ó, mennyi türelmetlenség marcangol bennünket! Lehet, hogy anyánk és apánk is türelmetlen hajszában élte az életét, tanáraink nemkülönben. Az én középiskolás osztályfőnököm - aki egyebekben nagyon jó tanár volt -, ha nem kapcsoltunk elég gyorsan, "Üljön le, szamárember!" mondattal írt le bennünket. Vagy sok türelem kell az ászanák megtanulásához. Ha valakinek például nem lazák az ízületei, a lótuszülés biztos, hogy nem fog egyből sikerülni. De ahhoz is kitartás kell, hogy a már megtanult ászanákat naponta gyakoroljuk. A jóga legfőbb lényege, hogy abbahagyhatatlan. Akit egy utazás vagy bármi más ebből kilendít, az nem állíthatja magáról, hogy jógázik. Yehudi Menuhin egy interjúban elmondta magáról, hogy ő fellépések előtt mindig jógázott. Ez igen segítette őt a koncentrálásban. Mindenféle tanuláshoz és gyakorláshoz rengeteg türelemre, kitartásra és önfegyelemre van szükség. Ez bizony sokszor a spontaneitás rovására megy. De a mai gyerekeknél már nemcsak az iskola, hanem az óvoda is megtöri a spontán, saját környezetben való kibontakozást, felcserélvén azt a mesterkéltebb szocializációval. Mindez kényszerű elemekkel átszőve. És amikor az eredeti érdeklődés és kreativitás eldugul, már alig van miről beszélni, mitől "depi-punyi-öngyi" ma sok fiatal. Bizony a 16-20 éves intenzív kiképzés alatt nehéz egyensúlyban tartani a spontán, boldog, féktelen kisgyerek lendületét az irányított, tradíciókat követő, járt utas képzési renddel. A sportolóknak is igen nagy türelemre van szükségük. Borgról feljegyezték, hogy volt idő, amikor napi nyolc órán keresztül gyakorolta a szervát. Aki a könnyed siker elkötelezettje, annak ez izzadtságszagú küzdelem. A jégpályán versenyzők csak a jégen gyakorolnak napi öt órát. A többi gimnasztika még ezen kívül van. Olykor magam is elcsodálkozom a horgászó férfiakon, hogy mennyire szükséges számukra a meditatív kapásra várás csendje, hallgatagsága.

 

De persze ellenpéldák is vannak bőven. Egy újgazda kollégám, amikor a lakását berendezte, rögtön méteresnél nagyobb szanzavérákat vásárolt. Kérdésemre, hogy miért nem éri be kisebb növényekkel, amelyek nála cseperednének fel, azt válaszolta, neki nincs türelme megvárni, hogy a növények centiméterről centiméterre növekedjenek. Én több mint tíz évvel ezelőtt kaptam egy nagyon kedves barátomtól, aki azóta már nincs is közöttünk, egy alig arasznyi fikuszt. Nem is gondoltam, hogy az megnő, azt gondoltam, valamiféle törpe fikusz. Ma hatalmas, elágazott, és sok újabb fikuszt gyökereztettem belőle. Szeretem nézni a növények fejlődését, még azt is, ahogyan elhullajtják a levelüket. Élettel töltik meg a szobát.

 

Persze van a türelmetlenségnek már-már beteges foka, afféle lelki ataxia, a soha nyugvópontra nem jutó hajszoltság, kapkodás, állandósult időzavar és folytonos elégedetlenség. Stressz, amely soha nem ér véget, bizonytalanság, amely újabb kételyekkel hatványozódik, ingerlékenység, amely mindenre felcsattan és lefejez minden normális kommunikációt. Egyes emberek olyan vibrációt kavarnak maguk körül, hogy nem lehet a közelükben maradni szétzilálódás nélkül. Ez már beteg rezgés, beteg energia. És lényegében nem az a kérdés, hogy milyen erőszakolt elnyomás következménye, hanem hogy miként találjon normális önkifejeződést, kommunikációs mintát, folytonos frusztráltság helyett az alkotás által zablázott erőt. Saját űzöttsége abból is fakad, hogy lelke mélyén érzi, ez nem a jó út ahhoz, hogy békét találjon, de az elszabadult féktelenség már visszafordíthatatlannak tűnik.

 

Nehéz az ideges emberekben és embereknek megtalálniok azt, mitől rettegnek. Márpedig az idegesség jól behelyettesíthető azzal a félelemmel, amely egy elképzelt, rettegett esemény bekövetkeztével kapcsolatos. Még ha ez a saját halál vagy egy fontos ember elvesztése is lenne, akkor is tarthatatlan az örökös szenvedés. A szenvedélybetegségek mélyén is van egy meghasonlás önmagával, a környezetével, az egész létezéssel kapcsolatosan. Ez persze nem igazolóelmélet arra nézvést, hogy az ital, a drog, a szexuális kicsapongás vagy játékterem megoldás lehet, hiszen soha nem az, hanem önpusztítás. A szenvedés fontos kohó ahhoz, hogy kiolvassza lelkünk aranyát.

 

Nem szabad a társadalmi hatásokról sem megfeledkeznünk, ahol sok, nyugalmunkból kilódító esemény adódhat: kirúgnak az állásunkból, nem kapunk elég fizetést, elveszik a vagyonunkat, deportálnak bennünket vagy háború idején születünk, és így tovább. De ezek a helyzetek is arról szólnak, hogy a legartikulátlanabb körülményben is ki kell alakítanunk azt az értékrendet, amely biztonsággal lehet vezérlő csillagunk. Megkeseredés nélkül, Tiborc panasza nélkül. "Tűrj békességgel, ezt papolta apáturunk is, mert boldogok a békességesek…" Bizonyos, hogy a társadalmi türelmetlenségek még összetettebbek, mint az egyéni életé. De jobban járunk, ha inspiratív erőt és nem szétzilálódást merítünk türelmetlenségeinkből.

László Ruth
XIV. évfolyam 6. szám

Címkék: holisztika

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.