Holisztika

Válaszol a jóskönyv - Kitartás


Minden változik.
Ez a Ji King alaptanítása.
Ez a jósjel, a 32-es Heng jele, mégis a „nem változásról” szól.
A maradandóságról.
A kitartásról.
A tartósság művészetéről.
A Változások Könyve azt tanítja, hogy minden változik, sőt nincs más, csak örökös változás – de a középpontnak, a „Szívnek” nem szabad megváltoznia.

Nem tudom, hány éve élsz, de a szíved tudja ezt a titkot.
Születésed pillanatától kezdve ver, pontosan és szépen.
Közben minden megváltozott körülötted.
Felnőttél, megöregedtél, megházasodtál, elváltál, elköltöztél. Minden elmúlt és újjászületett  benned és körülötted. De a szíved nem változott.
Ismeri a hűség titkát.
Akkor is ver, ha rossz kedved van, akkor is, ha jó.
Akkor is, ha alszol, akkor is, ha ébren vagy.
Mi ezt a jelet nemigen ismerjük.
A mi lelkünk és életünk az ego uralmában él.
És az egónak örökös szenzáció kell.
Állandóan hajszolja a fordulatokat, az új kalandokat, új divatokat, megszereti és eldobja a tárgyakat, megszereti és eldobja a házastársát.
Az egónak semmi sem egészen jó.
Hamar ráun mindenre.
A legtöbb válásnak ez az oka.
Megunjuk a másikat.
Megszeretjük… megkívánjuk… és aztán megunjuk.
Mindig ugyanazzal nagyon nehéz leélni egy életet.
Tovább akarunk menni.
Úgy véljük, hogy egy életünk van, s nem lehet kihagyni belőle semmit.
A kínai képjel az életutat ábrázolja: Egy szív és egy csónak, két part között.
És a szív nem változik.
Itt aztán másról is van szó.
Az ember mindent csakis kitartással érhet el.
Egy sporteredmény mögött sokéves vagy évtizedes munka áll.

Számtalan hajnali fölkelés, holtpont, fáradtság, önlegyőzés. Számtalan „abbahagyom”’, „nem érdekel már”, „nem csinálom tovább.”
És mégis csinálod tovább.
A világ nagy regényeit, melyeket pár nap alatt elolvasol, néha öt-tíz évig írták.
És egy háromórás színdarab mögött minimum fél év vagy egy év munkája áll. Az első mondatot még tavasszal írod, az utolsót már télen vagy jövő tavasszal.
A kitartásban megszűnik az idő.
Állandóan, újra és újra legyőzetik az ego zaklatottsága, és átadja a helyét igazi lényed  benső bizonyosságának.

Minél egocentrikusabb egy világ, annál inkább rohan.
Annál inkább „pörög”.
Annál hűtlenebb.
Annál gyorsabban váltja a divatokat, a tárgyakat, a barátokat, a feleségeket.
Nincs középpontja.
Mindezt azért mondom el, mert tudnod kell, hogy kitartás nélkül semmi sem lesz a tiéd. Amikor már nincs időd magadra, nem tudsz olvasni, meditálni, nem tudod a lelki fejlődésedet  mindennapos munkává – mégpedig gyönyörűséges munkává – tenni, kiteszed magad annak a veszélynek, hogy valójában nem történik veled semmi.
Semmilyen titkot nem tudsz megfejteni.
Semmilyen sors- vagy lélekproblémádat nem tudod megoldani.
Nem tudsz felnőni, mert a növekedés lassú folyamat.
A rohanó életben úgy élsz, mintha egy cél nélkül robogó vonatban ülnél: látod a százféle tájat, de egyik sem lesz a tiéd – olyan, mintha sohasem jártál volna arra.
Amikor megkérdeztem Latinovits Zolit, abban a nevezetes „túlvilági” beszélgetésben, melyet a Kígyó és keresztben leírtam, hogy „Zoli! Mi hiányzik neked, odaát?”, ő azt felelte: „Az elmélyülés.”
Sohasem felejtem el ezt a szót. Azt se, ahogy mondta.
Zaklatottan élt, zaklatottan halt meg, s amikor beszéltem vele – és ez régen történt –, még mindig zaklatott volt.
Átvitte magával, s benne élt még egy darabig.
Elmélyülés nélkül semmilyen kérdésre nincs válasz.
Nem lesz tett a gondolatból.
Nem tudod megvalósítani.
Lehet, hogy tudod már, mi az igazság, tudod, hogy mit kéne tenned – de nem tudod mégsem megcsinálni, mert az kitartás nélkül lehetetlen.
Életrend nélkül nem megy semmi.
A szavak elszállnak.
Vágyaid, reményeid szétfoszlanak, mert nem tudod őket realizálni.
„Hiába mondod, hogy Uram, Uram, ha nem cselekszed, amit mondok.”
Ezek Jézus szavai.

Müller Péter
XVIII. évfolyam 12. szám

Címkék: ezotéria, Ji King, jóskönyv

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.