Holisztika

Viselkedési szabályok a szellemi síkon

Ha az ember megszegi a kozmikus törvényeket, diszharmóniát hoz létre bonyolult szervezetében

Az ezotéria fogalma az emberi értelem elől elrejtett valóságot jelenti, amely megismeréséhez szemléletet kell váltani, hiszen ha az általánosan elfogadott világkép korlátain belül  gondolkodunk és viszonyulunk a jelenségekhez, rejtve marad az a lényeg, amit a legjobb törekvésünk ellenére sem érthetünk meg. Az ezoterikus ismeretek azt szolgálják, hogy fellebbentsék a fátyolt a vélt igazságokról, az axiómaként elfogadott, tudomány által is képviselt dolgokról, és tudatára ébresszenek a valóságnak.


Amikor az ember gondolatban Istenhez fordul a megbocsátásért, hihetetlen változások történnek

 

Napjainkban az emberiség előtt olyan komoly problémák állnak, melyek megoldásától egész jövőnk függ. A kudarcok fő oka magában az emberben rejlik, hiszen ahhoz, hogy megváltoztassuk a világot, viselkedésünkben kell megváltozni.

 

Éppen ideje, hogy eltávolodjunk attól a materialista nézettől, hogy az emberi élet a fizikai testben kezdődik és ott is fejeződik be. Az ember nagyon is összetett információs- energetikai rendszer, akinek csak néhány százaléka a fizikai test és tudat, a többit a mögöttes, finomabb információs- energetikai rétegek alkotják. Az embert érintő összes információ aurájában megtalálható, így testének állapota, életfeladata és jellemvonásai is az energiamező struktúráiban kódoltak.

 

Az emberi szervezet egységes rendszer, amelyben az egészség és a jellem, a személyiség és a lélek elválaszthatatlanok. A különféle betegségek gyógyításának tapasztalataiból ismerjük, hogy a gyógyítás sokkal hatékonyabb, ha nem csak a beteg szervre és nem is csak az egész fizikai testre, hanem a betegséget hordozó érzelmekre és gondolatokra is irányul. Ha gondolataink, érzelmeink és viselkedésünk ellentmondásba kerülnek a világmindenség harmóniájával, az energiamezőnk eltorzulásában is megmutatkozik. Ha az ember, csak jelentéktelennek tűnő mértékben is, de folyamatosan megszegi a kozmikus törvényeket, diszharmóniát hoz létre bonyolult szervezetében, amely bizonyos idő elteltével jellembeli torzulással és valamilyen könnyebb vagy súlyosabb lefolyású betegséggel jelez. Ez esetben a kozmosz a „bumerángtörvényt” hozza működésbe. Az ember bármely cselekedetének következménye, legyen az jó vagy rossz, visszatér hozzá. Kérdezhetnék, hogy ha a jó  cselekedetek jutalomban részesülnek, a rosszak pedig elnyerik büntetésüket, miért nem növekszik a minket körülvevő világban a jók száma, és miért nem csökken a rosszaké? Erre Szt. Ágoston jó választ ad, mely szerint a bűnös mindig megbűnhődik, de a folyamat lassan zajlik, így az ember a bűnhődés beteljesüléséig újabb bűnöket is elkövethet.

 

A betegségek többségének kialakulása az etika törvényeinek megszegésével kapcsolatos, ezért a gyógyítás során nagyon fontos a törvények megsértésének felismerése és az ember viselkedésének megváltoztatása. A betegség is a szellem fejlesztésének egyik mechanizmusa. Ez az információ előttünk már régóta ismeretes, hiszen a szent könyvekben évszázadokkal előttünk feljegyezték, csak bizonyos ideje erről elfelejtkeztünk. A legfőbb, hogy felismerjük saját hibáinkat, és a megbánáson keresztül harmóniába lépjünk a  világmindenséggel. Az ember betegeskedve, szenvedve, ha felismeri elkövetett vétkeit, szellemiekben tisztul, és új utakat keres önmaga fejlesztésére. Az emberiség előtt régóta ismert a leghatásosabb és legveszélytelenebb módszer, a megbánás. Amikor az ember gondolatban Istenhez fordul a megbocsátásért, hihetetlen változások történnek. Abban a pillanatban elismeri tökéletlenségét, és feltárja az előtt, aki létrehozott minket. Erőt kap tőle a változáshoz, amelynek célja, hogy visszatérjen a világegyetem harmóniájába.

 

Az ember a mikrokozmosz

 

Melyek a fő hibáink? Mi az oka a kozmosz és a közöttünk lévő harmónia felbomlásának és következményének, a betegségnek és a szenvedésnek? Az, hogy viselkedésünk nem a kozmikus etika szerinti. A negatív érzelmek, a szeretet hiánya, a rágalmazás és gonosz gondolatok, az egoizmus, az öngyilkosság elfogadása, a halottakról való bántó beszéd, a helytelen táplálkozás mind megsértik az  emberi viselkedés normáit, s az ember emiatt képtelen kozmoszteremtő szerepének betöltésére. Az ember a mikrokozmosz. Feladata a teremtői tervben Isten országának megteremtése a földön.

 

Hibáink első okai a negatív érzelmek és gondolatok, amelyek könnyen behatolnak rossz szokások formájában a tudatalattiba. Ezzel kikerülnek az éber tudat ellenőrzése alól, és ebben rejlik komoly veszélyük. Mivel a fizikai egészség szoros kapcsolatban áll a tudatalattival, nem kívánatos következmények és betegségek keletkeznek. A világmindenség törvényei megszegésének egyik legelterjedtebb formája a sértés, a megbántás. Sok kellemetlenséget okoz a megbántottnak és a megbántónak egyaránt. Különösen veszélyes az eltitkolt sérelem hordozása, amelyen az ember hosszú idő elteltével sem tud felülemelkedni. Néha intuitív módon megkísérli feloldani a benne rejlő sértődöttséget, nem hagyva felgyűlni azt. Ha a sérelmet már hosszú ideje hordozza, a sérelem ereje megsokszorozódik, és már nem csak a sértettre és megsértőjére hat, hanem szeretteikre is. A kereszténységben ünnep a bűnbánó vasárnap, a nagyböjt előtti utolsó vasárnap, amikor az ember bocsánatot kér minden szándékosan vagy véletlenül általa elkövetett sértésért, bántásért. Ha  ez a megbánás a szíve mélyéből fakad, akkor a bűnbánás mechanizmusa működésbe lép, és megvalósul a tudatalatti megtisztulása. A bűnbánat során végbemegy az ok és következmény láncának elszakadása, amelyben a cselekedet egyik láncszeme húzta magával a másikat. A közelállókra hosszan megsértődni soha sem szabad, hiszen nagyon szoros a kapcsolat egymás között, és a következmények az egész családot érinthetik. Ezért, ha megsértették, elsősorban saját maga részére kérje a megbocsátást. Ez semlegesíti a magára és őseire irányuló karmikus  programokat. Kérnie kell a megbocsátást, mert nem tudott megbocsátani és megsértődött, majd ezután feltétlenül megbocsátást kell kérni a megsértőre is. Meg kell próbálni megérteni a  megbántóját, és utána meg kell bocsátani tettét. Csak ilyen viselkedéssel lehet a pusztítás programját kioltani, és megőrizni saját és hozzátartozói egészségét, hiszen a rák negatív gondolatformáinak egyike a hosszan tartó sértődöttség, megbántottság érzete. Más negatív érzelmek és emóciók, mint az irigység, harag, gyűlölet, ingerültség, telhetetlen kapzsiság, földhözragadttá teszik az embert, megfosztják szellemiségétől, szétszakítják egységét a kozmosszal, és következményként pusztítják szervezetét és sorsát.

 

 A legfőbb, hogy felismerjük saját hibáinkat és a megbánáson keresztül
harmóniába lépjünk a világmindenséggel

 

A második ok a szeretet hiánya. A legmagasztosabb érzésekről való lemondás eltorzítja az ember energiamezőjét, és fizikai teste szintjén gyakran súlyos betegség is kialakulhat. Ha elfojtjuk magunkban a szeretetet, a másokkal összekötő érzelmeket, nemcsak magunknak, de másoknak is kárt okozunk. A meddőség oka gyakran az elfojtott szeretetben keresendő. A terhesség megszakítása és a nemkívánatos terhesség is negatív hatású, nemcsak a szülőkre, a megszülető gyermekre, de még az unokákra is. A gyermekek mindig osztoznak szüleik karmájában. Az embernek minden embertársát szeretnie kell. Az emberi lét alapját megteremtő szeretetnek a szexualitás csak egy része. A nagyobb hányad az isteni teremtményre jellemző szétáradó, felemelő szeretet. Ha ez hiányzik, nem ritka az  öngyilkosság vagy a homoszexualitás, amelyek a lélek és a személyiség  elszakadásának eredményei. Az élettől való elszakadás vágya, az öngyilkosság halálprogramot hoz létre az ember aurájában, amely átadódhat az utódoknak ugyanúgy, mint a gyűlölködés, a  kegyetlenség, amelyek következésképpen kettétörik a gyermekek sorsát és egészségét. Az egymást szerető szülők, akik őszinte tisztelettel és türelemmel viseltetnek egymás iránt, jobbítják karmájukat, és ezzel egészségben tartják magukat és családjukat.

 

A harmadik ok a rágalmazás. Amikor valakire gondolunk, energetikai hidat hozunk létre, amelyen keresztül köztünk és az érintett ember között információcsere történik. Ezért bármely negatív gondolat energetikai támadás, amely mindkét felet károsíthatja. Még a rágalmazó személlyel való belső egyetértés is veszélyt hordoz magában. A rágalmazás gonosz gondolat, és a kimondott szó nemcsak azt károsítja, akire irányul, de pusztító hatású a rágalmazóra nézve is. Negatív programot hoz létre, és ahogy az emberiség eltávolodik a világ harmóniájának elveitől, a föld információs mezője is negatív programokkal válik telítetté. Tudat alatt támadjuk és öldössük egymást, azzal nyugtatva néha magunkat, hogy a negatív gondolat nem is árthat, hiszen az csak az agyunk terméke, ami természetesen nem igaz. Az önpusztítás lavinaszerű folyamata megy végbe. Ezért manapság már kevés csak jónak lenni és a másiknak nem ártani, mert világunk már annyira eldeformálódott, hogy a rossz gondolatok hiánya nem elegendő feltétele a lélek és a test megóvásának. A mában a túlélés feltétele a tudatos, őszinte, céltudatos munka saját magunk megváltoztatásán. Nem elegendő jónak lenni, aktívan kell ezt tenni. A jó eszmék és parancsolatok, amelyek értelmében évezredeken át éltek az emberek, feledésbe merültek vagy másodlagos szerepet kaptak. A szellemi viselkedés etikája szerint az ember feladata, hogy ne engedjen utat a negatív érzelmeknek, amelyek megrövidítik az életet. Aki azzal a kívánsággal kezdi a napját, hogy: Uram, adj szeretteimnek és ismerőseimnek egészséget, nekem pedig türelmet! - sok károsodástól védi meg magát. A rosszindulatú gondolatok, rágalmak olyan támadások, amelyeket mindig elszámolás követ. Ne ítélj, hogy ne ítéltess, hiszen amilyen ítélettel ítélsz, olyannal leszel megítélve, amilyen mértékkel mérsz, olyannal leszel te is megmérve. Az a közös vonás, amely minden egyes hosszú életű emberben megtalálható, a jóindulat és a jóakarat.

 

A negyedik ok az egoizmus. Az erős egoizmussal rendelkező ember minden tevékenysége a viselkedésében is kifejezésre jut. A kozmosszal összekötő szellemi csatornáktól elszakad, és saját szellemi életerejéből nem képes meríteni. Kénytelen más emberek energetikáját  felhasználni, vagyis energetikai vámpírrá válik. Ezt a folyamatot nehéz megállítani. Az egoista viselkedés kihat a családra is. A gyermekek is a kozmosztól lezárt energiacsatornákkal születnek, és vagy áldozattá válnak, személyiségzavarral küszködve egész gyermekkoruk ideje alatt, vagy az átvett mintát képviselve folytatódik a lelküktől való elszakadás. A tudatra ébresztés a védelem és egyidejűleg a segítség is az egoizmus okozta deformált személyiség felemelésére.

 

Az ötödik ok, hogy a halottakról jót vagy semmit. A halottak finom világa és a mi fizikai világunk közötti kapcsolat megvalósulhat, és ha ez bekövetkezik, az mindkét világ számára káros. Az élők és a holtak energiaburkainak „összetapadása” a felső törvények megszegésekor jön létre. A búcsúztató szertartások, a siratóénekek az élők és holtak energiamezői  szétválasztására irányulnak. Ez segíti az eltávozókat az átmenetben. Ha valaki megőrzi a sérelmét a halottal szemben, negatív hatások fogják érni, amelyek lehetnek különböző betegségek vagy pszichés zavarok is. De a haldokló megőrzött sérelme is a létsíkok rétegeinek összetapadásához vezet, és az eltávozó a tudatát visszairányítja megoldatlan konfliktusa tárgyához, ezzel bezárva magát a fizikai világba. Ezért a kiszabaduláshoz megkapja a feloldozást, és valószínű, hogy azért szokták teljesíteni az utolsó kívánságot is, hogy okát veszítse a visszatérés kényszere.

 

 A gyermekek mindig osztoznak szüleik karmájában

 

A hatodik ok az öngyilkos gondolat. Bármilyen gondolat az öngyilkosságról veszélyes és pusztító hatású az adott személyre és utódai számára is. Az élettől való elszakadás vágya, az önmegsemmisítés kísérletei beférkőzve a tudatalattiba, várják a megvalósítás lehetőségét. Mi az oka, hogy az ember a lassan tartó folyamat eredményeként nem kívánja az életet? Lehet csoporttudata energiamezőjében lévő program az önpusztításra, amelyet valamelyik  őse sokáig forgatott gondolataiban, vagy kísérletet is tett rá. Lehet annak következménye, hogy a szülők nem kívánták a gyermek megszületését vagy elégedetlenek nemével,  intézetével, gyakori betegségeivel, és mindezeket nem ellensúlyozza a gyermek iránti szeretet érzése, annak tudatában, hogy a gyermek Isten ajándéka. A tudatalatti program az évek során átmegy a gyermek éber tudatába, és megkezdődik a szülők és a gyermek közötti viszálykodás. A gyermek megtagadása, ha rövid időre is, válaszként sok éven át tartó sértődöttséget és elszakadást válthat ki a gyermekből. Az egészség megőrzése szempontjából éppen ezért fontosabb az injekciónál az etika normáinak betartása és a lelki tisztaságra való törekvés. Végül pedig az élet elvetése válasz lehet az erőszak és kényszerítés bármely fajtájára. Az életkedv elvesztése gyakran az alkoholizmusban, a narkománia formáiban tárul elénk, amelyek igazi oka a lélekben élő szeretettel való kapcsolat alacsony szintje. Mit tegyen az ember, ha meg akar szabadulni káros szenvedélyeitől? Először is, fel kell hagyni a környezetére irányuló sértődöttséggel, és meg kell találni a belső békét. A harmónia és a szeretet megtagadásának eredménye a lavinaként feltornyosuló kegyetlenség, amelyet már nem lehet alkoholba vagy drogba fojtani. Az ember úgy gondolhatja, hogy a szeretet egy az érzelmek sorában, amelyet úgy irányíthat, ahogy akar. Ez nem így van. A szeretet az, aminek mi részei vagyunk. A szeretetet az élettel kaptuk, és nincs jogunk merényletet elkövetni ellene.

 

A hetedik ok a helyes táplálkozás, amely gyógyítja az embert, míg a helytelen úgy rontja az egészséget, akár a helytelen viselkedés. Néhány vallás például tiltja az olyan hús fogyasztását, amely nincs kivéreztetve. A vér tárolja az ember életének adatait, benne van a betegségek információja, az olyan érzések, mint a félelem, a rettegés, amelyek az állatban is megjelennek a vágóhídon, és a húsa elfogyasztásával ezek az emóciók az embert is átitatják. Az ősi indiai filozófia megtiltja a három óránál tovább tárolt étel fogyasztását, minthogy ez már „nem tiszta étel”, mert csak a testet táplálja, és a szellemnek semmit sem nyújt. Étkezés közben tilos az olvasás, televíziónézés, hiszen a politikai vagy családi konfliktusokról szóló műsor károsítóan hat a szellemre, ugyanis evés közben minden információ akadály nélkül bejut a sejtek tudatába. A test a lélektől, a lélek a szellemtől, a szellem pedig Istentől kell, hogy táplálékot kapjon.

 

A kritikus helyzetekben helytelen azt a következtetést levonni, hogy már késő, hiszen úgysem lehet semmin változtatni. Éppen fordítva, hiszen a betegségek is arra figyelmeztetnek, hogy még nem késő, sorsunk a kezünkben van. Amikor az ember tiszta szívből, őszintén törekszik az egységre, szeretetre és a felső törvények betartására, gyors szellemi növekedés figyelhető meg benne. A személyiség a lélek irányítása alá kerül, így a betegség oka eltűnik, és csak a következményt kell megszüntetni. Az etika egész értelme abban van, hogy ne halmozzunk fel negatív karmát, amely egy adott szintet elérve hirtelen aktivizálódik, és kifejti romboló hatását. A korábban még alkalmazható fogadkozás, hogy „holnaptól jó leszek”, már nem működik. Jónak ma kell lenni, most, és ha ez őszintén, tiszta szívből történik, nem kell sokáig várni az eredményre.

Dr. Bíró Dénes
XVII. évfolyam 2. szám

Címkék: ezotéria, kozmikus törvények, viselkedési diszharmónia

Aktuális lapszámunk:
2020. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.