Homeopátia

Asztma 2. rész - Tüdőasztma (asthma bronchiale)


Az asztmás köhögési roham kiváltásában több tényező játszhat közre. Jelentős szerepük van az allergiát okozó külső tényezőknek (extrinsic okok).

 

Belégzéssel jut a légzőrendszerbe: egyes növények virágpora (pollen), néhány penészgomba spórája, "házi por", pontosabban a mikroszkópos méretű atka váladéka, a lakásban is tartózkodó emlős állatok szőre és/vagy bőrükről lehámló pikkelyek. Ritkábban okoznak asztmás rohamot az emésztőrendszerbe jutó egyes élelmiszerek, gyógyszerek.

 

Allergiát nem okozó belső tényezők (intrinsic okok), amelyek eredetileg szintén a környezetből származnak, például egyes mikroorganizmusok által okozott fertőzések. A légutak vagy a tüdő megbetegedéseiben kimutatott gócos gyulladások (bronchopmeumonia). Ezzel magyarázható, hogy régebben antibiotikumok adagolását javasolták. Előfordulhat, hogy az említett okok együttesen lépnek fel.

 

A tüdőasztmás betegek kezelésére szolgáló készítmények összetett homeopátiás gyógyszerekként is használhatók.

 

ARALIA-JURAT: Összetételében szerepelnek:

 

ARALIA RACEMOSA (fürtös arália föld feletti része, amerikai sertefűnek is nevezik). Egymagában száraz köhögéses betegeknél használják, valamint olyanoknál, akiknél a kóros váladék a hörgők falához tapad, mert azt elfolyósítja és a kiürítést elősegíti.

 

SELENOCACTUS GRANDIFLORUS (szerepel Cactus grandiflorus néven is.) Közép- és Dél-Amerikából származik. Használják szívbetegeknél, akiket a köhögés a szokottnál is jobban megvisel.

 

EPHEDRA VULGARIS (csikófark, Ephedra distachya, nálunk is terem homokos, szikes talajon). Hörgőtágító (bonchodilatator) tulajdonsága miatt szerepel az összetételben, csökkenti az asztmás rohamok kialakulását, főleg allergiás eredetű kórfolyamat esetében, illetőleg bronchus-görcsös betegnél.

 

SENEGA (az észak-amerikai Polygala senega gyökere). A hörgők falához tapadó kóros váladék kiürítését megkönnyíti, hatására csökken a köhögési rohamok gyakorisága.

 

Az összetett készítmények között szerepel a PULMO-KATTWIGA, amely az alábbi hasonszereket tartalmazza:

 

BELLADONNA (nadragulya), amelyet régebben hioszciamin- és atropintartalma miatt az allopátiában is használtak, de hátránya, hogy a kóros váladék besűrűsödését okozza, amely a köhögés során megnehezíti a váladék eltávolítását. A homeopátiában, a sajátos készítési mód miatt, jelenleg is használjuk.

 

COCCUS CACTI (Dactylopius coccus nevű élősködő rovar). A köhögési rohamot követő légszomjat enyhíti azáltal is, hogy a kóros nyák kiürítését előmozdítja.

 

CORALLIUM RUBRUM (a Földközi-tengerben is előforduló korallfaj), enyhíti a görcsös köhögési rohamokat.

 

IPECACUANHA (hánytató gyökér, Brazíliában honos, ültetvényekből is származó növény gyökere). A faj Uragoga ipecacuanha, Cephaelis ipecacuanha néven is szerepel. Elsősorban az esti, éjszakai, kora reggeli rohamokban javallt.

 

KALIUM BICHROMICUM (kálium-bikromát). A légutak gyulladásos megbetegedésének hasonszere, amely előmozdítja a sűrűn folyó váladék kiürülését is.

 

Az összetételben szerepelnek még az előzőleg említett hasonszerek közül:

 

AMMI VISNAGA (l. az előző részben),

 

BRYONIA (l. a 2004. év utolsó számában),

 

CONIUM MACULATUM (l. a 2005. év augusztusi számban),

 

DROSERA (l. ugyanott).

 

A példaként említett összetett készítmények helyett a rendelkezésre álló hasonszerek elegyítése vagy társítása is lehetséges. Ezáltal a kezelőorvos figyelembe veheti a beteg egyéni sajátságait, és a kezelés folyamán szükség szerint módosíthatja az általa jónak ítélt összetételt, illetve adagokat.

 

Az asztmás tünetek enyhítése, illetőleg a rohamok gyakoriságának csökkentése a homeopátiás kezelés célja. Amennyiben ennek ellenére súlyos asztmás állapot (status asthmaticus) lépne fel, sürgős és erélyes beavatkozásra van szükség.

 

Az asztmára sok szempontból hasonló tünetek ismertek az idült hörghurutnál is (bronchitis chronica). Az asztmás megbetegedés nem a meghűléses heveny légúti hurutra vezethető vissza, ezért is nevezik elzáródásos (obstructiv) tüdőbetegségnek. Jelölésére az utóbbi években elterjedt az angol név, illetőleg az abból alkotott betűszó: COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease).

 

Míg az asztma egészen fiatal korban, de általában 40-45 éves életkor előtt alakul ki, a COPD idősebb korban kezdődik (45 év felett). A COPD rendszerint sokat dohányzóknál lép fel.

 

A homeopátiás kezelés a dohányzás teljes abbahagyásakor jöhet számításba. A COPD károsítja a tüdőt is, nemcsak a hörgőket. Fokozott mértékben alakul ki a "tüdőtágulás" (emphysema pulmonum) visszafordíthatatlan elváltozásként.

 

A szívasztma (cor pulmonale) esetében a tüdő vérellátásában beálló nyomás fokozódása következtében a jobb szívfél megnagyobbodik, szívelégtelenség alakul ki.

Dr. Rácz Gábor
XII. évfolyam 3. szám

Címkék: asztma, homeopátia, tüdőasztma

Aktuális lapszámunk:
2017. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.