Homeopátia

Fájdalomcsillapítók 5. rész

Sorozatunkban ezúttal két összetett készítményt mutatunk be, melyek közös vonása az őstinktúrák használata.


Cefanalgin cseppek és injekciós oldat

Összetétele: Gelsemium D4, illetve Iris, Cyclamen, Melilotus őstinktúra. (Ízjavító a cseppek esetében: Vinum liquorosum, likőrbor, illetőleg Natrium chloratum és injekció készítésére alkalmas víz.)

 

Az egyik összetevő, a Gelsemium leírása májusi számunkban olvasható.

 

A több száz nősziromfaj, illetőleg keverék faj, kultúrváltozat közül elsősorban az Iris versicolor képezi a kiindulási anyagot (OGYI-HGAL: 145/01 monokomponensű golyócskák), kisebb mértékben az Iris tanax (OGYI-HGAL: 266/01). Észak-amerikai növények. Az elsőként említett foltos nőszirom gyöktörzséből készül az őstinktúra, akárcsak a kaliforniai nőszirom esetében.

 

A látószervet érintő féloldali migrénes fájdalom hasonszere. A fájdalmak jelentkezhetnek homloktájon, érinthetik a háromosztatú arcideg (nervus trigeminus) különböző ágait. Esetenként ép fogak fájdalmát okozza, középfülfájásként léphet fel egyéb, kimutatható ok nélkül. Említik „vasárnapi migrénként", ugyanis gyakran áll elő pihenőnapon, fárasztó munka, kimerülés utáni szabadság kezdetekor.

 

Monokomponensű hasonszerként a cseppeket, golyócskákat D2-D3, máskor 7 CH-15 CH-ként adagolják. Az injekciókat az orvos adhatja be D4 vagy magasabb potenciák formájában.

 

Az erdei („vad") Cyclamen europaeum (Cyclamen purpurascens) közép- és dél-európai növény, nálunk védett. Monopreparátumkén 1 HC-től kezdve magasabb potenciákig áll rendelkezésre (OGYI-HGAL: 74/02).

 

Az előző hasonszerhez hasonlóan egyes látási zavarokban adják olyan betegeknek, akiknél a féloldali fejfájást szédülés (vertigo) előzi meg vagy kíséri.

 

A sárga virágú, orvosi somkóró (Melilotus officinalis) nálunk is gyakori nyílt, napos területeken, legelőkön, kaszálókon. Az őstinktúra virágzó szárcsúcsaiból készül.

 

A készítmények a vértolulásos (congestio) fejfájásokban javalltak. Összetett készítmény helyett ez a faj is használható egymagában, golyócskák formájában (OGYI-HGAL: 236/01).

 

Angioton H cseppek

Összetétele: Crataegus D2, illetve Convallaria, Adonis, Cactus őstinktúrák, Lobelia D3, Aether D1. Mind az öt növényi hasonszer külön-külön nálunk is törzskönyvezett.

 

A galagonya gyakori cserje. Két fajának virágos hajtásait (szárcsúcsait levelekkel együtt) gyűjtik tavasszal, ősszel pedig piros terméseit. Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) egyenértékű a kétbibés galagonyával (Crataegus laevigata, szerepel C. oxacantha néven is). Szívre gyakorolt hatása (cardiotonicum) ismételten igazolt.

 

A májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis) főleg tölgyesekben jelenik meg, a termesztett példányok virágos, föld feletti hajtásaiból is készül őstinktúra. Szívdobogásérzés (palpitatio), szív- és keringési panaszok esetében a fitoterápiában ritkábban használják, házi szerként nem jöhet számításba.

 

A tavaszi hérics (Adonis vernalis) napos, száraz helyeken terem, sárga virágú, föld feletti hajtásaiból készül az őstinktúra. Védett növény. Szintén szív- és érrendszeri panaszokban szereplő régi gyógynövény, amely kiegészíti a többi szívre ható glikozidokat tartalmazó fajok hatását, de a gyöngyvirághoz hasonlóan kizárólag gyógyszeripari készítmények összetételében szerepel, házi szerként veszélyes, erős hatású, egyáltalán nem használható.

 

Cactus: a Selenicereus grandiflorus, az éjkirálynő-kaktusz csüngő szárán illatos fehér virágaival éjjel vagy hajnalban egyik dísze Közép-Amerika és a térség szigetvilága növényzetének. Függőkosárban vagy rácsra futtatva dísznövény. A 19. század második felében vezették be a gyógyászatba „szívszorulás" (stenocardia), isémiás szívbetegek kezelésére. A koszorúserek csökkent átjárhatósága következtében oxigénhiány alakul ki, tünetei közül jellemző a mellkasi fájdalom (angina pectoris), gyakran kisugárzó fájdalmakkal főleg a bal karba.

 

A Lobeliát Mathias de l'Obel tiszteletére nevezték el. Indián dohányként is nyilvántartják. Számos rokona élénkpiros vagy kék virágú dísznövény.

 

Az Aethert a 16. század óta használják az orvoslásban szinte napjainkig. 1846-ban új lehetőséget jelentett a helyi, de főleg az általános sebészeti érzéstelenítésben. A Hoffmann-cseppeket (etilalkohol és dietiléter elegye) a 20. század közepéig használták különböző jellegű fájdalmak csillapítására, közérzeti panaszokban.

 

Mindkét összetett (complex) homeopátiás készítmény közös vonása az őstinktúrák használata (a jellemző dinamizációs hígítás hiánya). Ezáltal válik lehetővé a teljesen ártalmatlan kiindulási anyagok (a második készítményben ilyen a galagonya) társítása erős hatásúakkal (például gyöngyvirággal vagy tavaszi hériccsel). Így biztosítható olyan előnyös kölcsönhatás, kedvező együtthatás (synergismus), amely gyógyászati szempontból fokozza a készítmény értékét, de csökkenti az erős hatású szerek használatának kockázatát.

Dr. Rácz Gábor
XV. évfolyam 7. szám

Címkék: Angioton H cseppek, Cefanalgin cseppek, fájdalomcsillapítók, homeopátia

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.