Homeopátia

Kígyók, jellemek, homeopátia

Az ind és a távol- keleti kultúrákban sokszínű szerep jutott a kígyóknak

    A kígyóktól a legtöbb embernek zsigeri irtózása, félelme van, álnoknak, ravasznak, veszélyesnek tarják őket, pedig erre a vélekedésre túlnyomórészt egyáltalán nem szolgáltak rá. Ők csak azért rejtőzködnek, hogy zsákmányukat elkaphassák, és a mérges kígyók is csak végveszély esetén támadnak az emberre.


     

    Egyébként az ókori és a természeti népeknél ezeknek a hüllőknek nagy tekintélyük volt, sokszor kerültek kapcsolatba a gyógyítással, és ezért nem véletlen, hogy a gyógyszerészek védjegyében szerepelnek. Az ókori Athénban a kígyó a gyógyítás és az alkímia szimbóluma volt, az időközönként levedlett bőre miatt az állandó fejlődés, megújulás képét látták benne. A Püthon a görög mitológiában olyan óriás sárkánykígyó volt, amely a Parnasszosz lábánál tanyázott.

     

    Héra parancsára üldözőbe vette az isteni gyermekével viselős Létát. Apollón boszszút állt anyja szenvedéseiért, s nyilával megölte Püthont. Később Delphoi mellett – ahol a kígyót leterítette – építette fel híres jósdáját, amelynek mindenkori papnője – Püthia – a kígyókról kapta nevét. Egyébként a gyógyszertáraink kígyója Apolló és Koroniusz nimfa fiának, Aszklépiosznak a segítő állata volt. Őt Kheiron kentaur oktatta a gyógyítás művészetére oly sikeresen, hogy később a gyógyítás isteneként tisztelték, és halála után úgy vélték, csillagképpé változott, amelyet Ophiacusnak, „Kígyótartónak” kereszteltek el. Ily módon érthetővé válik az athéniak kígyótisztelő törvénye, miszerint az elhullott kígyókat el kellett temetni!

     

    A másik görög kígyószimbólum Hermész Caduceusa volt (a rómaiaknál ugyanez Mercurius pálcája), amely eredetileg a kereskedők, utazók védjegye volt, de a misztikus tanok terjedésével a gyógyítással is összekapcsolták. A bot köré – amely a világtengelyt jelképezi – két szárnyas kígyó tekeredik, amelyek a szulfur és a mercurius, a jin és a jang, és általában az ellentétek kiegyensúlyozottságát kívánják szimbolizálni.

     

    Hasonló, az élet pálcája körül összefonódó két ureuszkígyót találhatunk egyébként az egyiptomi Thotnak, a bölcsesség, a nyelv, a kommunikáció és a gyógyítás istenének szimbólumaként is, amelyek a szellemi és a földi birodalom egyensúlyát hivatottak nekünk megmutatni. A fáraók különleges viselete volt az ureuszkorona, ahol a kígyó feje a harmadik szem magasságában helyezkedett el, a belső látás állapotát, a világegyetem irányítását jelképezve, és jelezve, hogy a fáraó a tudatalatti, a rejtett én képviselője, a megvilágosodott evilági hatalom.

     

     

    A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin márciusi lapszámában olvashatják!

    Dr. Simoncsics Péter
    XXV. évfolyam 3. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. március

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.