Jóga - Meditáció

Jóga és ájurvéda

Egyénre szabott gyakorlatok

A jó­gá­ban és az ájur­vé­dá­ban kö­zös vo­nás, hogy az évez­re­des in­diai írá­so­kra, a Vé­dá­k­ra ve­zet­he­tők vissza. A két gyógy­mód köl­csö­nö­sen ki­egé­szíti, be­fo­lyá­sol­ja egy­mást.


 

 

A jó­ga­ál­lá­sok­nak is van­nak ájur­vé­dás ha­tá­sai. Ezt fon­tos tud­ni, ha pl. a jó­gát gyó­gyí­tá­si szán­dék­kal gya­ko­rol­juk, és min­dezt az ősi jó­ga­ha­gyo­má­nyok­kal össz­hang­ban sze­ret­nénk ten­ni. A jó­gá­nak hat ága lé­te­zik, ame­lye­ket a kü­lön­bö­ző al­ka­tú em­be­rek­nek aján­la­nak. Az al­ka­to­kat az ájur­vé­dá­ból is­me­re­tes dos­ha-tan ha­tá­roz­za meg. Ez utób­bi az ájur­vé­da rend­sze­ré­nek leg­fon­to­sabb ré­sze, és lény­egé­ben há­rom alap­tí­pust (dos­ha) – va­ta, pit­ta és kap­ha – kü­lön­böz­tet meg. E há­rom dos­ha az em­ber tes­ti, szel­le­mi és lel­ki al­ka­tát ha­tá­roz­za meg.

 

Lé­te­zik alap­ve­tő al­kat (fő al­kat), ame­lyet örö­klünk, és van­nak ál­la­po­tok, ame­lyek a ké­pet tar­kít­ják. Utób­bi­ak min­dig az ak­tuá­lis élet­hely­zet­ből fa­kad­nak. Örök­lött fő al­ka­tun­kat egy teszt se­gít­sé­gé­vel ma­gunk is meg­ál­la­pít­hat­juk, az ak­tuá­lis al­ka­ti tí­pus meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz ér­de­mes ta­pasz­talt sza­kem­ber se­gít­sé­gét kér­ni. Csak utób­bi is­me­re­té­ben le­het meg­kez­de­ni a ter­ápi­át.

 

Aki tisz­tá­ban van ve­le, hogy mi­lyen al­ka­ti tí­pus­ba tar­to­zik, hoz­zá­lát­hat sa­ját, sze­mély­re sza­bott jóg­agya­kor­la­tai­hoz. Ez azt je­len­ti, hogy olyan ásza­ná­kat (jó­gatest­hely­ze­tek) ki­vi­te­lez, ame­lyek sa­ját tí­pu­sát har­mo­ni­zál­ják. Min­den ásza­na spe­ciá­lis ha­tást gya­ko­rol a dos­há­kra, ha­son­ló­an az élel­mi­sze­rek­hez. A he­lyes jóg­agya­kor­la­tok, ill. élel­mi­sze­rek meg­vá­lasz­tá­sá­val te­hát so­kat te­he­tünk egész­sé­günk meg­őr­zé­se vagy vissza­nye­ré­se ér­de­ké­ben. Ha a do­s­hák jól mű­köd­nek, a fe­les­le­ges ki­lók­tól is könnyebb meg­sza­ba­dul­ni.

 

A há­rom dos­ha:

Va­ta (szél): a le­ve­gőt, az ét­ert szim­bo­li­zál­ja. Ide so­rol­ha­tó a moz­gás és a szá­raz­ság elve.

Pit­ta (epe): a tü­zet és a vi­zet kép­vi­se­li, az ener­gia és a vál­to­zás, át­ala­kulás szim­bó­lu­ma.

Kap­ha (nyál­ka): a föld és a víz szim­bó­lu­ma. A sta­bi­li­tás és össze­tar­tás elvét tes­te­sí­ti meg.

 

A szél, az epe és a nyál­ka a há­rom alap­ve­tő mé­reg, ame­lyek ké­pe­sek be­teg­sé­get elő­i­déz­ni. Ha e há­rom dos­ha egyen­súly­ban van, az em­ber egész­sé­ges. Ép­pen ezért min­den ájur­vé­dás ke­ze­lés fő cél­ja a dos­hák har­mo­ni­zá­lá­sa.

 

 

A harmonikus hangok lazítják, gyógyítják testünket, szellemünket és lelkünket. Ideális kiegészítés a jógához

 

Mi­előtt hoz­zá­lát­nánk, fon­tos tisz­táz­ni azo­kat a sza­bá­lyo­kat, ame­lyek min­den al­ka­ti tí­pus­ra egy­aránt vo­nat­koz­nak:

 

Ét­ke­zés után vár­junk le­ga­lább két órát, mi­előtt el­kez­de­nénk jó­gáz­ni.

Sem­mit ne eről­tes­sünk. Min­den gya­kor­la­tot nyu­god­tan vé­gez­zünk. A leg­jobb meg­ol­dás, ha a gya­kor­la­to­kat ta­pasz­talt jó­ga­ta­nár­tól sa­ját­ít­juk el.

Kezdjünk min­dig pra­nay­ama-gya­kor­la­tok­kal (lég­ző­gya­kor­la­tok): He­lyez­ked­jünk el a föl­dön ló­tu­szü­lés­ben, egye­nes ge­rinc­cel. Ezt a gya­kor­la­tot eset­leg ha­nyatt fe­kve is vé­gez­het­jük. Fi­gyel­mün­ket össz­pon­to­sít­suk a ha­sun­kra. Las­san szív­juk be a le­ve­gőt, mi­köz­ben há­ro­mig szá­mo­lunk. Há­rom­nál tart­suk bent pár má­sod­per­cig a le­ve­gőt, majd is­mét las­san fúj­juk ki, mi­köz­ben új­fent há­ro­mig szá­mo­lunk. Ki­lég­zés köz­ben la­zít­suk el iz­ma­in­kat.

A jó­gá­zást a sza­va­sza­na (ha­lot­ti póz) gya­kor­lat­tal fe­jez­zük be: Ha­nyatt­fe­kvés, a ka­rok la­zán, váll­szé­les­ség­ben nyu­god­nak a test mel­lett, a lábak eny­he, csí­pő­szé­les­sé­gű ter­pesz­ben.

 

A sze­münk csu­kva, az áll­ka­pocs la­za. Las­san, egyen­le­te­sen, mé­lyen lé­le­gez­zünk be és ki. Köz­ben fi­gyel­mün­ket össz­pon­to­sít­hat­juk a sze­möl­dö­kök kö­zött el­he­lyez­ke­dő „har­ma­dik szem­re” vagy a szívcsa­krá­ra, és ki-be­ lég­zés­kor ma­gunk­ban is­mé­tel­get­het­jük az „OM” szó­tag­ból ál­ló man­trát.

 

 

Mi­lyen jó­ga fe­lel meg az Ön al­ka­tá­nak?

A va­ta tí­pus ásza­nái

A va­ta-em­ber na­gyon ér­zé­keny, sok bá­to­rí­tás­ra és tö­rő­dés­re van szük­sé­ge. Po­zi­tív tu­laj­don­sá­gai kö­zé tar­to­zik a gyors fel­fo­gó­ké­pes­ség, a kre­a­ti­vi­tás és a so­ki­rá­nyú ér­dek­lő­dés. Gyen­géi a ki­tar­tás hi­á­nya, a kap­ko­dás, a nyug­ta­lan­ság, az ön­bi­za­lom hi­á­nya és az aka­rat­gyen­ge­ség.

 

A va­ta tí­pus­nak ál­ta­lá­ban a nyu­godt, egy­más­ba át­fo­lyó, nyug­ta­tó gya­kor­la­tok va­lók. Mi­vel a va­ta a ge­rin­cosz­lop­ban gyű­lik össze, ami ál­tal utób­bi me­rev­vé vá­lik, a for­gó moz­gá­sok (pl. az ol­da­lü­lés) al­kal­ma­sak a ge­rin­cosz­lop ru­gal­mas­sá­gá­nak meg­tar­tá­sá­ra. A jó­ga el­mé­le­te sze­rint az em­ber annyi idős, mint a ge­rin­cosz­lo­pa. A hát­ra­fe­lé haj­ló moz­gá­sok, mint a ko­bra­ál­lás, csök­ken­tik a va­tát. A faál­lás sta­bi­li­zál, ki­egyen­sú­lyoz és se­gí­ti a ki­tar­tást.

 

Egy­sze­rű ol­da­lü­lés

Ül­jünk ki­nyúj­tott láb­bal a föl­dre, a jobb láb­fe­jet ezu­tán a bal fe­ne­künk alá húz­zuk. A bal tér­det fel­húz­zuk vál­lig és jobb ka­runk­kal meg­tá­maszt­juk a ké­pen lát­ha­tó mó­don.

 

Fe­jünk bal­ra for­dul a bal váll fe­lett.

 

Bal kéz­zel, ki­nyúj­tott kar­ral meg­tá­masz­ko­dunk ma­gunk mö­gött a ta­la­jon. A póz meg­tar­tá­sa köz­ben több­ször lé­le­gez­zünk mé­lyen ki és be, ki­lég­zés­kor fel­hú­zott com­bun­kat erő­seb­ben mell­ka­sunk­hoz szo­rít­hat­juk. Tart­suk a test­hely­ze­tet né­hány ki- és be­lég­zés ide­jé­ig, az­tán is­mé­tel­jük meg láb­vál­tás­sal.

 

Ko­bra­ál­lás

Ha­sal­junk zárt láb­bal a föl­dre, ke­zek fel­húz­va a mell­kas mel­lett, hom­lo­kunk érint­se a ta­lajt.

 

Tá­masz­kod­junk te­nyer­ün­kre, köz­ben lé­le­gez­zünk be, emel­jük fel a fe­jet, majd a haj­lít­suk hát­ra a ge­rin­cün­ket. Tart­suk a test­hely­ze­tet há­rom ki- és be­lég­zé­sig. Ezu­tán las­san eresz­ked­jünk vissza a ki­in­du­ló hely­zet­be és la­zít­suk el tes­tün­ket. Ha a ko­bra­ál­lást tö­ké­le­te­sí­te­ni sze­ret­nénk, lábun­kat he­lyez­zük kis ter­pesz­be, és fe­lá­gas­ko­dás­kor vé­gez­zünk térd­haj­lí­tást, ar­ra tö­re­ked­ve, hogy lábuj­junk­kal meg­érint­sük a tar­kón­kat. Az in­ten­zív ko­bra­ál­lás ki­egyen­sú­lyo­zá­sa ér­de­ké­ben aján­la­tos utá­na elvé­gez­ni a gyer­mekál­lást: Ül­jünk a sar­kun­kra, ha­jol­junk elő­re, hogy hom­lo­kunk érint­se a ta­lajt, a ka­rok la­zán a test mel­lett pi­hen­nek. Ma­rad­junk eb­ben a test­hely­zet­ben 1-2 per­cig.

 

Fa­ál­lás

Áll­junk zárt láb­bal, egye­nes törzzsel. Lé­le­gez­zünk be, köz­ben he­lyez­zük test­sú­lyun­kat a bal lábra. Eköz­ben térd­haj­lí­tás­sal húz­zuk fel a jobb lábat, tal­pun­kat tá­masszuk meg a bal com­bon, tér­dün­ket ki­fe­lé for­dít­va anél­kül, hogy a me­den­ce is ki­fe­lé for­dul­na. E moz­du­lat köz­ben ka­run­kat emel­jük a mell­kas irá­nyá­ba, majd ki­nyújt­va a fe­jünk fö­lé, ahol a két te­nye­ret érint­sük össze. Be­lég­zés köz­ben kép­zel­jük el, hogy a ma­gas­ba nö­vek­szünk, mint egy fa, ki­lég­zés köz­ben a la­poc­ká­kat la­zít­suk el, és en­ged­jük kis­sé le. Tart­suk ki ezt a test­hely­ze­tet, amed­dig csak bír­juk, de le­ga­lább há­rom lég­zé­si ci­klus hosszá­ig. Ezu­tán las­san en­ged­jük le a jobb lábat és a ka­ro­kat. Is­mé­tel­jük meg a gya­kor­la­tot a má­sik láb­bal.

 

Fon­tos: Las­san mo­zog­junk, moz­gá­sunk fo­lya­ma­tos le­gyen és ne da­ra­bos. Kon­cen­trál­junk az „itt és most”-ra. Rend­sze­re­sen vé­gez­zük a gya­kor­la­to­kat.

 

Ke­rü­len­dő: Da­ra­bos, hir­te­len moz­du­la­tok. Idő hi­á­nyá­ban, kap­kod­va, siet­ve gya­ko­rol­ni. Gya­kor­lás köz­ben a pro­blé­má­in­kra gon­dol­ni.

 

Va­ta-well­ness

Ha az aláb­bi, a va­ta tí­pus­ra vo­nat­ko­zó sza­bá­lyo­kat si­ke­rül be­tar­ta­nia, ha­ma­ro­san sok­kal job­ban fog­ja érez­ni ma­gát a bő­ré­ben!

 

Ízek: Ked­ve­ző ízek: sa­va­nyú, édes, sós. Ked­ve­zőt­len ha­tá­sú ízek: fa­nyar, csí­pős, ke­se­rű.

 

Fű­sze­rek: alap­ve­tő­en min­den fű­szer en­ge­délye­zett.

 

Aro­ma­ter­ápia: A va­ta-em­be­rek­re ked­ve­ző ha­tást gya­ko­rol­nak a nyug­ta­tó, ide­ge­ket kí­mé­lő ola­jok, mint pl. a ba­zsa­li­kom, a fran­gi­pa­ni vagy a fa­héj. Ezek­ből íz­lés sze­rint egy csep­pet ad­junk az il­lat­lám­pá­ba (ke­ver­het­jük is őket). A gya­kor­la­tok köz­ben tu­da­to­san szív­juk be az il­la­to­kat, csak­ha­mar érez­ni fog­juk ked­ve­ző ha­tá­su­kat.

 

Masszázs ola­jok: Sze­zám-, olí­va- és man­du­la­olaj a leg­ked­ve­zőbb ha­tá­sú. Csak tisz­ta ola­jo­kat hasz­nál­junk!

 

Ás­vá­nyok: A be­rill har­mo­ni­zál­ja a szel­le­met, csök­ken­ti a va­tát. A vö­rös, sár­ga és bar­na grá­nát az erő­sebb va­ta-za­va­rok gyó­gyí­tá­sá­ra is al­kal­mas. A la­zúr (la­pisz-la­zu­li) szin­tén se­gít csök­ken­te­ni a túl sok va­tát.

 

Szí­nek: A vö­rös, a sár­ga és a zöld csök­ken­tik a va­ta-túl­súlyt.

 

Ásza­nák a pit­ta tí­pus­nak

A pit­ta tí­pu­sú em­be­rek tü­ze­sek, igény­lik a kör­nye­zet fi­gyel­mét. Po­zi­tív tu­laj­don­sá­gaik a jó kon­cen­trá­lóké­pes­ség, az el­tö­kélt­ség és a fe­gyel­me­zett­ség. Ne­ga­tív jel­lem­zői a tü­rel­met­len­ség, az ag­resszi­vi­tás és a bec­svágy.

 

A pit­ta tí­pus szer­ve­ze­té­ben túl sok a for­ró­ság, a tűz. A gyer­tya­ál­lás és az „eke” olyan ásza­nák, ame­lyek ki­vá­ló­an al­kal­ma­sak a há­ton és a tar­kón je­lent­ke­ző fe­szült­sé­gek eny­hí­té­sé­re. A pit­ta-em­be­rek­nek aján­la­to­sak a test kö­ze­pét – fő­ként a be­le­ket és a má­jat – el­la­zí­tó ásza­nák is, ugya­nis a pit­ta e test­ré­szek­ben ma­ni­fesz­tá­ló­dik. A „hal” ilyen gya­kor­lat, gyor­san csök­ken­ti a pit­tát.

 

Gyer­tya­ál­lás

Fe­küd­jünk ha­nyatt, kar­ja­ink te­nyér­rel le­fe­lé a törzs mel­lett pi­hen­nek. Be­lég­zés köz­ben kar­ja­ink­kal meg­tá­masz­kod­va ki­nyúj­tott lába­in­kat emel­jük fel a ta­laj­ról és he­lyez­zük őket ma­gunk fö­lé. A lába­kat haj­lít­suk a törzs­höz ké­pest kb. 45 fo­kos szög­ben ma­gunk fö­lé. Ki­lég­zés köz­ben nyújt­suk a ma­gas­ba a lába­kat, a fe­ne­kün­ket emel­jük fel a ta­laj­ról, tes­tünk a vál­la­kon nyug­szik, kö­nyö­künk­kel a ta­la­jon tá­masz­ko­dunk, a te­nye­rek­kel meg­tá­maszt­juk a de­re­kun­kat, ál­lun­kat szo­rít­suk a mell­kas­hoz. Tö­re­ked­jünk ar­ra, hogy nyúj­tott lába­ink és tör­zsünk füg­gő­le­ge­sen áll­ja­nak.

 

Mé­lyen lé­le­gez­zünk ki és be, és tart­suk a test­hely­ze­tet le­ga­lább egy per­cig. A ki­in­du­ló test­hely­zet­be las­san, csi­goly­áról csi­goly­ára eresz­ked­jünk vissza.

 

Az eke

Ha­nyatt­fe­kvés, a ke­zek a törzs mel­lett, te­nyér­rel le­fe­lé, zárt láb­tar­tás. Be­lég­zés köz­ben ki­nyúj­tott lába­in­kat fel­emel­jük a ta­laj­ról, ki­lég­zés­kor a csí­pőt is meg­emel­jük. Ek­kor te­nyér­rel meg­tá­maszt­juk a há­tun­kat, ki­lég­zés köz­ben lábun­kat a fej fö­lé a ta­laj­ra en­ged­jük. Ha lábuj­ja­ink­kal nem ér­jük el a ta­lajt, pró­bál­juk a le­he­tő leg­mé­lyebb hely­zet­ben tar­ta­ni. Köz­ben lé­le­gez­zünk mé­lyen, és érez­zük, ho­gyan masszí­roz­zák ha­si szer­ve­in­ket a lég­ző moz­gá­sok. A tö­ké­le­tes eke­ál­lás­ban a lábuj­jak érin­tik a ta­lajt, még­hoz­zá olyan tá­vol a fej­től, amennyi­re csak le­het­sé­ges. Az eke­ál­lást köz­vet­le­nül a gyer­tya­ál­lás után le­het vé­gez­ni.

 

A ke­rék

Fe­küd­jünk ha­nyatt, lábak kis ter­pesz­ben, fel­hú­zott tér­dek­kel, a sa­rok olyan kö­zel le­gyen a far­hoz, amennyi­re csak le­het­sé­ges. Te­nyer­ün­ket he­lyez­zük a vál­lak mö­gé, uj­ja­ink a láb­fej fe­lé néz­nek. Be­lég­zés köz­ben emel­jük meg a csí­pőt, és tá­masz­kod­junk a te­nyer­ün­kre. A fej­te­tőnk meg­érin­ti a ta­lajt, de a test­súlyt a ke­zek vi­se­lik! Nyújt­suk ki a ka­ro­kat és emel­jük meg a fe­jet, nyom­juk fel­fe­lé a csí­pőn­ket. E test­hely­zet­ben lé­le­gez­zünk be és ki né­hány­szor mé­lyen, de ne eről­tes­sünk sem­mit. Óva­to­san, for­dí­tott sor­rend­ben men­jünk vissza a ki­in­du­ló hely­zet­be.

 

Pit­ta-well­ness

Ha a kö­vet­ke­ző ájur­vé­dás sza­bá­lyo­kat si­ke­rül be­tar­ta­nia, csak­ha­mar job­ban ér­zi ma­gát a bő­ré­ben!

 

Ízek: Ked­ve­ző: édes, ke­se­rű, fa­nyar. Ked­ve­zőt­len: csí­pős, sa­va­nyú, sós.

 

Fű­sze­rek: ko­rian­der, ci­trom­fű, bo­rá­gó, édes­kö­mény, men­ta, sá­frány.

 

Aro­ma­ter­ápia: A pit­ta tí­pu­sú em­ber­nek kü­lö­nö­sen a jáz­min- és a ró­zsa­olaj ked­vez. Ezek az ola­jok meg­nyit­ják a szí­vet. A jóg­agya­kor­la­tok­hoz csep­pent­sünk egy ke­ve­set egy aro­ma­lám­pá­ba (az ola­jo­kat ke­ver­ni is le­het), és tu­da­to­san lé­le­gez­zük be az il­la­tot, mi­köz­ben hagy­juk, hogy has­sa­nak ránk.

 

Masszá­zso­la­jak: na­pra­for­gó-, kó­kusz-, olí­va- és szó­ja­olaj egy­aránt jók a pit­ta-em­ber­nek.

 

Ás­vá­nyok: Az ame­tiszt, ne­mes ko­rall, hold­kő és a gyöngy csök­ken­tik a pit­tát. A gyöngy kü­lö­nö­sen ha­té­kony a gyo­mor- és bél­gyul­la­dá­sok meg­szün­te­té­sé­ben, ugya­nis a pit­ta tí­pu­sú em­ber gya­kor­ta szen­ved e be­teg­sé­gek­ben.

 

Szí­nek: A kék és az ibo­lya nyug­tat­ja a pit­tát, va­la­mint a tes­tet és lel­ket egy­aránt el­la­zít­ja. Az ibo­lya a koz­mi­kus tu­dat szí­ne, ezért se­gít me­di­tá­ció köz­ben.

 

Mi­re ügyel­jünk:

Egyen­le­te­sen lé­le­gez­zünk.

Ne vi­gyünk sem­mit túl­zás­ba!

Össz­pon­to­sít­sunk az „itt és most”-ra.

Rend­sze­re­sen gya­ko­rol­junk.

 

Ke­rü­len­dő:

a túl gyors és túl in­ten­zív gya­kor­lás,

a han­gos zö­re­jek,

egy­szer­re több do­log­ra fi­gye­lés.

 

Ásza­nák a kap­ha tí­pus­nak

A kap­ha tí­pu­sú em­be­rek nyu­god­tak, fleg­ma­ti­ku­sak. Haj­la­mo­sak a túl­súly­ra, és gya­kran no­szo­gat­ni kell őket. Kö­te­les­ség­tu­dók, nyu­god­tak és ki­egyen­sú­lyo­zot­tak, de haj­la­mo­sak a tu­nya­ság­ra, az egy­ked­vű­ség­re és a lus­ta moz­du­lat­lan­ság­ra.

 

A túl sok kap­ha nyál­kát ter­mel és mi­rigy­duz­za­na­to­kat okoz­hat. A kap­ha tí­pu­sú em­ber haj­la­mos a szív­be­teg­sé­gek­re és a ma­gas ko­lesz­te­rin­szin­tre, nem utol­sósor­ban súly­fe­les­le­ge miatt. Olyan gya­kor­la­to­kra van szük­sé­ge, ame­lyek új­ra len­dü­let­be hoz­zák. Ál­ta­lá­ban vé­ve al­kal­mas er­re a napüd­vöz­lés, amely min­den dos­hát har­mo­ni­zál. Ezen túl­me­nő­en az ál­ló gya­kor­la­tok, mint pl. a fe­je­nál­lás, va­la­mint a nyúj­tá­sok, mint ami­lyen az „íj” vagy a „há­rom­szög”, kap­ha-csök­ken­tő ha­tá­sú­ak.

 

Fe­je­nál­lás

Tér­del­jünk le, a test­súlyt he­lyez­zük át az al­ka­ro­kra, és tar­kó mö­gött kul­csol­juk össze a ke­zün­ket. Ha­jol­junk elő­re úgy, hogy fej­te­tőnk­kel érint­sük a ta­lajt. Az al­ka­rok és a ke­zek most sta­bil há­rom­szö­get al­kot­nak, ame­lyek gon­dos­kod­nak a kel­lő sta­bi­li­tás­ról. Láb­fe­jün­ket kö­ze­lít­sük a fe­jünk­höz, de ne haj­lít­suk be a tér­dün­ket. Emel­jük a ma­gas­ba a lábun­kat, de most be­haj­lí­tott térd­del, mi­köz­ben meg­emel­jük a csí­pőn­ket is. A ha­siz­mok se­gít­sé­gé­vel emel­jük a ma­gas­ba a lába­kat, a térd egye­lő­re ma­rad­jon be­haj­lít­va. Ha úgy érez­zük, hogy sta­bi­lan ál­lunk, mind­két lábun­kat las­san, óva­to­san egye­ne­sít­sük ki és nyújt­suk a ma­gas­ba. Test­sú­lyun­kat he­lyez­zük az al­kar­ra, ne ne­he­zed­jen tel­jes sú­lyunk a fej­re. Tart­suk ezt a test­hely­ze­tet, amed­dig jólesik. Vi­gyá­zat, a fe­je­nál­lás ne­héz ásza­na, ezért aján­la­tos jó­ga­ta­nár­tól el­sa­ját­íta­ni. Aki­nek fáj a nya­ka, pro­blé­mái van­nak a csi­go­lyái­val, előt­te kon­zul­tál­jon or­vos­sal. Aki egye­dül gya­ko­rol, an­nak aján­la­tos elein­te fal mel­lett gya­ko­rol­ni a ké­ze­nál­lást.

 

Az „íj”, áll­va

Áll­junk zárt lábak­kal, mé­lyen lé­le­gez­zünk be és haj­lít­suk be a tér­dün­ket, míg majd­nem gug­go­lá­sig ju­tunk. Ki­lég­zés köz­ben nyújt­suk elő­re a bal kart. He­lyez­zük át test­sú­lyun­kat a bal lábra. Térd­haj­lí­tás­sal emel­jük hát­ra a jobb láb­fe­jet, jobb kéz­zel fog­juk meg a jobb bo­kát és nyújt­suk a jobb lábat annyi­ra hát­ra, amennyi­re csak le­het­sé­ges, köz­ben nyújt­suk ki a bal lábat. A csí­pő­ízü­le­tek ma­rad­ja­nak pár­hu­za­mo­sak, fel­ső­tes­tünk­kel kis­sé dől­jünk elő­re, a bal kart nyújt­suk ki váll­ma­gas­ság­ban elő­re. Tart­suk ezt a test­hely­ze­tet kb. egy per­cig, köz­ben lé­le­gez­zünk nyu­god­tan, mé­lyen. Las­san eresz­ked­jünk vissza az ere­de­ti test­hely­zet­be és is­mé­tel­jük meg a gya­kor­la­tot a má­sik láb­bal.

 

Ol­dal­só há­rom­szög

Áll­junk ter­pesz­be, a bal láb­fej bal ol­dal­só irány­ba néz­zen. Lé­le­gez­zünk be, nyújt­suk ki a bal kart váll­ma­gas­ság­ban, a jobb kart nyújt­suk a ma­gas­ba úgy, hogy a kar a fül­lel érint­kez­zen. Ki­lég­zés köz­ben bal irány­ba törzs­haj­lí­tást vég­zünk, a bal kart en­ged­jük le a bal lábunk mel­lett olyan mé­lyen, amennyi­re csak le­het. Köz­ben fe­jün­ket fel­fe­lé for­dít­va néz­zük a jobb ke­zün­ket, és több­ször lé­le­gez­zünk be és ki mé­lyen. Las­san ér­kez­zünk vissza az ere­de­ti test­hely­zet­be, és is­mé­tel­jük meg a gya­kor­la­tot a má­sik irány­ban is.

 

Fi­gyel­jünk a kö­vet­ke­zők­re:

A gya­kor­la­to­kat vé­gez­zük len­dü­le­te­sen.

Kis­sé iz­zad­junk meg.

Rend­sze­re­sen gya­ko­rol­junk.

 

Ke­rü­len­dő:

gya­kor­lat előt­ti evés,

elál­mo­so­dás gya­kor­lás köz­ben,

pro­blé­má­kat ma­gunk előtt gör­get­ni.

 

Kap­ha-well­ness

Ha a kö­vet­ke­ző ájur­vé­dás sza­bá­lyo­kat be­tart­ja, ha­ma­ro­san job­ban ér­zi ma­gát a bő­ré­ben!

 

Ízek: Ked­ve­ző: ke­se­rű, csí­pős, fa­nyar. Ked­ve­zőt­len: sa­va­nyú, édes, sós.

 

Fű­sze­rek: gyöm­bér, csi­li, kur­ku­ma, ma­jo­rán­na, zsá­lya, sze­re­csen­dió.

 

Aro­ma­ter­ápia: A kap­ha tí­pus számá­ra leg­ked­ve­zőbb aro­ma­o­la­jok a kám­for és a ber­ga­mott. A ber­ga­mott fel­vi­dít, jó a de­presszió el­len, amellyel a kap­ha-em­ber gya­kran küzd. A jó­gá­zás ide­je alatt csep­pent­sünk be­lő­le (a ket­tőt ke­ver­het­jük is egy­más­sal) aro­ma­lám­pá­ba és szív­juk be az il­la­tát tu­da­to­san, utá­na pe­dig in­téz­zük el, ami már ré­gen ese­dé­kes.

 

Masszá­zso­la­jak: A kap­ha tí­pus­hoz a ku­ko­ri­ca és a kál­mos­gyö­kér ola­ja il­lik le­gin­kább. E tí­pus­nál oly­kor tel­je­sen mel­lő­zik a masszá­zs­ola­jo­kat.

 

Ás­vá­nyok: Az opál és az achát csök­ken­ti a kap­hát. Mind­ket­tő kü­lö­nö­sen in­ten­zív, ha arany nyak­lán­con vi­se­lik őket.

 

Szí­nek: A vö­rös és a na­rancs ser­ken­tő ha­tá­sú és a kap­ha tí­pust cse­le­kvés­re kész­te­ti. A zöld szin­tén csök­ken­ti a kap­hát, és friss szel­lő­ről gon­dos­ko­dik.

 

 

Az al­ka­tunk­nak meg­fe­le­lő ájur­vé­dás táp­lál­ko­zás

Az egész­sé­ges táp­lál­ko­zás min­den jó­ga alap­ja. A leg­cél­ra­ve­ze­tőbb az ájur­vé­da tu­do­má­nyá­nak meg­fe­le­lő élel­mi­sze­rek ki­vá­lasz­tá­sa. Az ájur­vé­da el­mé­le­te ab­ból in­dul ki, hogy a va­ta, pit­ta és kap­ha tí­pus­nak más-más ét­rend szük­sé­ges. A mo­dern or­vos­lás sze­rint ezek az en­do­morf, me­so­morf és ek­to­morf al­ka­ti tí­pus­nak fe­lel­nek meg. Az ájur­vé­dás táp­lál­ko­zás­ban köz­pon­ti sze­re­pet kap a hat íz: az édes, sa­va­nyú, csí­pős, ke­se­rű, össze­hú­zó (fa­nyar) és a sós. Ha az ét­elek eze­ket az íze­ket tar­tal­maz­zák, ét­ren­dünk ki­egyen­sú­lyo­zott és táp­lá­ló. A he­lyes ét­rend­del el­ke­rül­he­tünk szá­mos be­teg­sé­get.

 

Az egész­sé­ges em­ber­nek szük­sé­ge van pro­te­i­nek­re, szén­hi­drá­to­kra, vi­ta­mi­no­kra, ás­vá­nyi anya­go­kra és zsí­ro­kra. Eze­ket az alko­tó­ele­me­ket tar­tal­maz­za a hat alapíz. A szén­hi­drá­tok éde­sek, a pro­te­i­nek fa­nya­rok, a vi­ta­mi­nok sa­va­nyú­ak vagy ke­se­rű­ek, az ás­vá­nyi anya­gok csí­pő­sek és só­sak. Ál­ta­lá­nos­ság­ban el­mond­hat­juk, hogy az ét­rend fe­lé­nek szén­hi­drá­tok­ból, kb. 30%-ban pro­te­i­nek­ből és 20%-ban zsi­ra­dék­ból kell áll­nia. Ez ter­mé­sze­te­sen egyé­nen­ként vál­toz­hat.

 

A va­ta tí­pus fá­zé­kony és szá­raz­ság­tól szen­ved. Ezért ál­ta­lá­ban nincs jó ét­vá­gyuk. Ép­pen ezért na­pon­ta több­ször kis ada­go­kat kell en­ni­ük, mint a ma­da­rak­nak. A va­ta tí­us ét­elei le­gye­nek könnyű­ek, fris­sen főt­tek, tar­tal­maz­za­nak vi­szony­lag sok fris­sen saj­tolt ola­jat, va­jat stb. Több szén­hi­drát­ra van szük­sé­gük, mint pro­te­i­nek­re. A va­ta tí­pus gya­kran szen­ved ízü­le­ti fáj­dal­mak­ban, szék­re­ke­dés­ben és bél­gáz­kép­ző­dés­ben.

 

A pit­ta tí­pus­nak több pro­te­in­re, mint szén­hi­drát­ra van szük­sé­ge, mi­vel emész­té­sük jó, és ro­busz­tus al­ka­tú­ak. Egy­aránt jól emész­tik a sült, főtt és nyers ét­ele­ket. A pit­ta tí­pus ál­ta­lá­ban vé­ve me­leg, nem rit­ka ná­luk a ma­gas vér­nyo­más és a hi­pe­rak­tív emész­tő szerv­rend­szer. Tes­tük el­sa­va­so­dott, sok­szor mi­grén kí­noz­za őket.

 

A kap­ha tí­pus hí­zé­kony, ezért könnyű, ka­ló­riá­ban sze­gény, ro­stok­ban gaz­dag ét­ren­det kell tar­ta­nia. Fo­gyas­sza­nak sok gyü­möl­csöt, sö­tét­zöld fő­ze­lék­fé­lé­ket és ga­bo­ná­kat. A pro­te­i­nek se­gít­sé­gé­vel könnyen fogy­nak. Ál­ta­lá­ban ke­ve­set mo­zog­nak, haj­la­mo­sak a szív- és ér­rend­sze­ri meg­be­te­ge­dé­sek­re és a ma­gas ko­lesz­te­rin­szin­tre. Jót tesz ne­kik a me­leg, fű­sze­res és csí­pős ét­el, mi­vel a csí­pős íz se­gít a ka­ló­ri­ák ége­té­sé­ben.

 

Az ájur­vé­da ere­je a ho­lisz­ti­kus szem­lé­let­ben rej­lik. Az ájur­vé­dás ira­tok pon­tos tá­jé­koz­ta­tást ad­nak ar­ról, hogy mi­kor, mit és ho­gyan együnk. Pél­dá­ul azt, hogy min­dennap azo­nos idő­pont­ban aján­la­tos reg­ge­liz­ni, ebé­del­ni és va­cso­ráz­ni. Ugya­nez vo­nat­ko­zik az elal­vás idő­pont­já­ra, és ál­ta­lá­ban a na­pi te­vé­keny­sé­gek rit­mu­sá­nak be­tar­tá­sá­ra.

 

Az ájur­vé­da sze­rint az ét­eke­zé­sek kör­nye­ze­te is fon­tos. Lény­eges az is, hogy az ét­elt sze­re­tet­tel ké­szít­sük, mert a sza­kács rez­gé­sei át­adód­nak az ét­el­be, azon ke­resz­tül an­nak el­fo­gyasz­tó­já­ba.

 

 

Az ízek MI­NI-ÁBC-je

 

Az aláb­bi­ak­ban meg­adunk né­hány élel­mi­szert, ame­lye­ket min­den­ki­nek sa­ját dos­há­já­nak meg­fe­le­lő mennyi­ség­ben kell fo­gyasz­ta­nia:

 

Édes: rizs, ku­ko­ri­ca, rozs, zab, kö­les, ár­pa, bú­za, hü­ve­lye­sek, tej, hús és ola­jok.

 

Sa­va­nyú: sző­lő, mál­na, ho­mok­tö­vis, ci­trus­fé­lék, tej, jog­hurt.

 

Ke­se­rű: gyer­me­klánc­fű, csa­lán, jáz­min, ko­rian­der, kur­ku­ma, ezer­jó­fű.

 

Csí­pős: hagy­ma, pa­pri­ka, fok­hagy­ma, gyöm­bér, bors, ba­zsa­li­kom, ánizs, kö­mény, mus­tár, ka­kukk­fű.

 

Sós: só­zott hús, sós he­ring, ro­pi, bur­go­nya-chips.

 

Fa­nyar: dió, zsá­lya, or­bánc­fű, méz.

 

Teszt

Melyik alaptípusba tartozik Ön?

  VATA (levegő) PITTA (tűz) KAPHA (víz)
Testalkat Karcsú, törékeny, inas, csontos Izmos, atléta alkat Testes, széles, erős izomzat
Testsúly Könnyű, könnyen fogy   Közepesen súlyos Súlyos, nehezen fogy
Haj Száraz, vékony, törékeny, inkább sötét Vékony olajos, puha, szőke, esetleg vöröses, hajlamos a hajhullásra Vastag, olajos, hullámos, sűrű, fénylő, olykor göndör 
Bőr Száraz, durva, vékony, gyakran kidudorodó erek Nyirkos, meleg, fénylő, hajlamos az aknéra és a szeplőre  Hűvös, nedves, vastag, puha, rossz vérellátású
Arc Hosszúkás, kicsi, korai ráncosodás, száraz ajkak Közepes, puha, piros ajkak, markéns vonások Nagy, kerek, vastag ajkak, lágy vonások 
Szemek Kicsi, gyakran száraz és fénytelen, nyugtalan Szúrós, gyakran begyullad, átható pillantás Nagy, attraktív, nyugodt pillantás
Fogak és fogíny Kicsi, szabálytalan, fogínysorvadásra hajlamos Közepes, sárgás, érzékeny fogíny Nagy, nem hajlamos szuvasodásra, puha fogíny
Kezek, körmök Nagyon keskeny kezek, száraz, törékeny köröm Közepes, meleg kéz, ovális, puha körmök Nagy, robusztus kezek, vastag, széles körmök
Aktivitási és nyugalmi potenciál Aktív, gyors, szeret utazni Jó arányban tud váltani aktivitás és pihenés között Lusta, nem könnyen hozható ki a sodrából
Étvágy Erősen ingadozó Erős és rendszeres, rendszertelen Állandó, azonban minden további nélkül ki tudja hagyni az étkezést
Szomjúság Kevés, keveset iszik Erős Mérsékelt
Ízpreferencia Édes, savanyú, zsíros, nagyon válogatós zöldségek, saláták Édes, keserű, nyers és ropogós gyümölcsök Csipős, keserű, különleges egzotikus konyha, könnyű ételek
Izzadás Kevés Bőséges, de nem tartós verejtékezés Lassan meginduló, de bőséges
Szexualitás Változó intenzitású Mérsékelt libidó, szenvedélyes, fantáziadús Csekély, de egyenletes libidó, odaadó
Szellem Aktív, élénk, kiváncsi, ötletgazdag, gyakran bizonytalan Intelligens, perfekcionista, kritikus, elemző Nyugodt, mérlegelő, átható
Időjárás-érzékenység Nem szereti a hideget, a szelet és a szárazságot, hamar fázik Érzékeny a hőséggel, a napfénnyel és a tűzzel szemben Nem kedveli a hűvös-nedves időjárást
Beszéd Beszédes, érzéke van az idegen nyelvekhez  Érvelő, éles, közepes hangfekvés, jó szónok Lassan, dallamosan beszél, nem túlzottan beszédes, mély hang
Betegséghajlam Fájdalmak Láz, gyulladások Székrekedés, ödémák
Alvás Felszínes, nyugtalan, korán kelő, alvászavarok Változó, gyakran elalszik Mély, sokáig alszik 
Stresszre adott reakció Ingerlékeny, ideges Agresszív, felfortyanó Flegmatikus, kiváró
Kitartás Gyorsan startol, hamar abbahagyja Közepes, türelmetlen, de nehezen startol Nagyon kitartó
       
Összesített pontszám      
       

Számolja meg az egyes oszlopokba került pontokat. A legmagasabb pontszámú oszlop felel meg az Ön alkatának. A legtöbb ember kevert alkatú, ami azt jelenti, hogy náluk főként két dosha dominál. A terápiának mégis arra a doshára kell irányulnia, amelyikben a legtöbb pontot értünk el. Ha mindhárom oszlopban azonos pontszámunk van, a három dosha teljes harmóniájáról van szó.

-tamás-
XII. évfolyam 4. szám

Címkék: ájurvéda, jóga

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.