Jóga - Meditáció

Jógával jobb lesz az életünk

Melyik stílus illik hozzánk a leginkább?

A jóga egyszerűen jót tesz mindenkinek. Legyen szó bár stresszről, hátfájásról, kritikus élethelyzetekről, vagy arról, hogy nyugalmat és elengedettséget szeretnénk varázsolni az életünkbe, a jóga segít. Nem csoda, hogy eltérő motivációtól vezéreltetve, de egyre több ember próbálja ki ezt a testedzést és filozófiát egyesítő technikát. Cikkünk áttekintést nyújt a különféle módszerekről.


 

A jóga számos sztár mindennapi rutinjához hozzátartozik. Lelkes rajongói között ott találjuk például Madonnát, Stinget vagy John Cusackot. Nyugaton manapság számtalan testre orientált jógastílust gyakorolnak az emberek, amelyek végső soron mind a klasszikus hatha-jógából fejlődtek ki. Bár külsőségekben különbözhetnek, a céljuk ugyanaz: egyensúlyt teremteni test, szellem és lélek között. Ha a sokféle ajánlat közül ki akarjuk választani az igazán nekünk valót, akkor tanácsos többféle módszert kipróbálni, és annál a tanárnál, illetve technikánál maradni, ahol a legjobban érezzük magunkat.

 

A jóga a testi és a szellemi fittséget egyaránt javítja. Ezt már viszonylag rövid távú rendszeres gyakorlás után megállapíthatjuk. A mély hasi légzés (pránajáma) ugyanis mindegyik jógamódszernek része, és ez fokozza a szervezet oxigénellátását, amitől megnő az energiaszintünk. Testi szinten az ászanák, a jógapozíciók erősítik az izmokat, valamint nyújtják az inakat, így az egész test rugalmasabbá válik, a gerinc pedig hajlékonyabbá.

 

Egy régi jógás mondás szerint az ember annyi idős, mint a gerince. Jó jógaedzés után, amely előre, hátra és oldalra nyújtó gyakorlatokat egyaránt tartalmaz, a gerinc szó szerint energizáltabbá válik. A jó tartás azonban csak "mellékhatása" a gyakorlatoknak. Az ászanák révén a belső szervek is stimulálódnak, ami megmutatkozik többek között a javult emésztésben, valamint a kedvezőbb testsúly kialakulásában is. Lendületbe jön a szív és a keringési rendszer is, és nem utolsósorban aktivizálódik a hormontermelés. A jóga tehát kiválóan alkalmas arra, hogy szabályozza a hormonális hangulatingadozásokat.

 

A jó tartás csak egyike a jóga számos pozitív hatásának

 

A jóga kiváló anti-aging program is, mivel jelentős fiatalító hatása van. A jóga tehát nemcsak a testtartásunkat javítja, hanem verhetetlen módszer az egészség és a belső egyensúly megtalálásához és megtartásához.

 

Hogyan került a jóga nyugatra?

A jóga mélyebb megértéséhez ismernünk kell az eredetét, és azt is, hogyan került nyugatra. A módszer bölcsője India, de népszerűsége ott sem volt mindig töretlen. A XV-XVI. századra tehető virágkora után szinte majdnem teljesen feledésbe merült, de - érdekes módon olyan német tudósoknak köszönhetően, mint Herder vagy Wilhelm Humboldt, aki 1818-ban szanszkrit tanszéket is indított a bonni egyetemen - később újra reneszánszát élte. Hasonlóképpen érdeklődött az indiai bölcsesség és annak testre-lélekre gyakorolt hatásai iránt C. G. Jung, míg Rudolf Steiner a jógalégzést vette át antropozófiai tanításai közé.

 

Általánosságban véve elmondható, hogy egy spirituális tanítás akkor kerül át a köztudatba, ha erre megvan a fogadókészség. A modern ember szükségleteihez igazított jóga alapjainak kidolgozását a régi jógaszövegek újrafelfedezése tette lehetővé, akárcsak hatásainak első tudományos vizsgálatát. Végül az indiai kultúrkincs az egész világon elérhetővé vált.

 

Swami Vivekananda volt az első, aki több mint száz évvel ezelőtt ismertté tette nyugaton a jógát. India a jóga bölcsője. Ott majdnem feledésbe merült, amíg a XIX. században újra fel nem fedezték

 

India első követeként Swami Vivekananda ragadta magával hallgatóságát 1883-ban Chicagóban, amikor spirituális emancipációt követelt abban az értelemben, hogy az emberek felismerjék: feladatuk a bennük szunnyadó istenség felébresztése. Vivekananda beutazta az egész Egyesült Államokat és számos előadást tartott. Példáját több indiai tanító is követte, és ezzel elindították azt a folyamatot, amelynek köszönhetően a jóga elkezdett terjedni az egész nyugati világban.

 

 

A krija-jóga világszerte ismertté vált

Ezek közül a tanítók közül a legismertebb Paramahansa Yogananda volt, akinek Egy jógi önéletrajza című könyve az egész világon ismertté tette a krija-jógát. 1920-as bostoni előadásait követően számosan váltak a módszer híveivé, a mester pedig 1925-ben Los Angelesben megalapította azt a központot, amely ma is őrzi és ápolja örökségét.

 

A krija-jóga modern, dinamikus képviselője Paramahamsa Prajnananda, aki beutazza az egész világot, hogy rámutasson a vallások egységére. Emellett számos könyv szerzője, India egyik legszegényebb részén pedig olyan szociális projektet kezdeményezett, amely javítja az egészségi ellátást és lehetővé teszi a gyerekek iskoláztatását.

 

Aurobindo és Auroville

A jóga nyugati elterjesztésében fontos szerepet játszott Sri Aurobindo (1872-1951) is. Cambridge-ben tanult, és ez lehetővé tette számára, hogy egyesítse a nyugati bölcsességet a keleti spirituális hagyományokkal. Víziója egy univerzális város létrehozása volt, amit 18 évvel a halála után spirituális társnője, Mira Alfassa hozott létre, megalapítva India délkeleti részén Auroville-t, amely minden ember előtt nyitva áll. Aki itt akar élni és dolgozni, annak csak arra kell készen állnia, hogy az istenit szolgálja.

 

A jógázók a megvilágosodás élményét gyakran a felszakadó felhők látványaként élik át. A spirituális fejlődés hullámszerűen halad, a mélységet magasság, majd újabb mélység követi

 

Minden egy – az advaita tanítása

Egy másik indiai bölcsesség is megtalálta a nyugati világba vezető utat: az advaita, a nem-kettősség (non-dualitás) tanítása. Ennek egyik legismertebb képviselője a nagy indiai bölcs, Ramana Maharshi (1879-1950) volt. 16 éves korában egy halálközeli élmény hatására feltette önmagának a kérdést, mi is a valódi énünk. Erre támaszkodva tanította az önkutatást (atma vicsara) és az önmegvalósítást abból a kérdésből kiindulva: ki vagyok én?

 

Az önkutatás során a testtel és az értelemmel való önazonosítástól megszabadulhatunk. Ha ez sikerül, akkor előtűnik a valódi én, amely minden emberben ott rejlik. Ramana Maharshi életének jelentős részét Tiruvannamalaiban, Arunachala szent hegyén töltötte, "a fény hegyén", ahol energiaátadást tanított. Ő volt az első modern kori advaita-tanító, akit nyugati tanítványok is felkerestek. Arunachalánál található a Ramana-ashram, amelyet ma is számos ember felkeres az egész világról, hogy megmerítkezzen a nagy jógik szellemében.

 

Szó szerinti fordításban az advaita annyit jelent, "nemkettő" vagy "nem-duális". Advaita a filozófiai-misztikus kvintesszenciája a védáknak. Közvetlenül istenre utal, az abszolútra, az öröklétre, a mindenséggel való egység misztériumára. Az egységről szóló tanítás minden vallás, minden spirituális út misztikus magja.

 

Hogyan vezetett egy autóbaleset az advaitához?

Om C. Parkin ismert advaita-tanító, aki a nagy indiai mester bölcsességét ma nyugaton tanítja. Összeköti a nyugati misztikával, pszichológiával és lehetővé teszi tanítványai számára, hogy új megközelítést találjanak spirituális gyökereikhez. Spirituális tanítóvá válása több éven keresztül húzódott. A fordulópontot egy autóbaleset jelentette, amelynek következményeként mély belső átalakuláson ment át. Németországban ő alapította meg a Keleti-tenger partján, Wismarban a Saunstorf nevű birtokot, amely a spirituális csend birodalma. 

 

                                                1.                                       2.
 

                                               3.                                         4.

Gyakorlatok a sivananda-jógából:

1. A háromszög oldalirányba megnyújtja a gerincet és a gerincvelői idegeket. Erősíti a lábizmokat és jó stressz és szorongás ellen

2. A csavart ülés megnyújtja a hátizmokat, és hajlékonyan tartja a gerincet. Serkenti a hasi szervek működését és az emésztést

3. A félhold a mellkasi gerincet egyenesíti ki és az egyensúlyérzéket edzi. Ez a gyakorlat javítja a mozgékonyságot

4. Az oldalsó varjú igényes állás, serkenti az egyensúlyérzéket

 

Om C. Parkin szerint a bölcsesség-tanítások magva világszerte mindenütt azonos, ám az emberek szelleme nem. Másképpen néz ki egy indiai spirituális gyakorlata is, mint egy nyugati emberé. A nyugati ember számára rendkívül fontos, hogy közvetlenül a szellemmel dolgozzon, és ne az ima ritualizált formáját alkalmazza vagy testközpontú gyakorlatokat végezzen. Indiában gyakran előfordul a belső transzparencia egy formája, amellyel nyugaton szinte alig lehet találkozni, mivel itt az emberek sokkal "fejközpontúbbak", és hiányzik belőlük a csendes, gondolatmentes égi világba való tiszta bepillantás.

 

A csendben való közvetlen bepillantás a darshan, amely annyit jelent, mint látás, isteni látás. A belső munka olyan forma, amelyet kis önkutatásnak nevezhetünk, szembeállítva a nagy önkutatással. A kis önkutatás abban áll, hogy az addig realitásként elfogadott elképzeléseket megkérdőjelezzük, és különbséget teszünk aközött, hogy reálisak-e vagy sem. Ez a megoldás a nagyobb önmegismerés szolgálatában áll, amelynek a középpontjában egyetlen kérdés áll: ki vagyok én? Ez a kérdés közvetlen, belső nézéssel megválaszolva magában hordozza az elkülönült én teljes feloldásának erejét. Nem marad más, mint az egybeolvadás Istennel, az a misztikus élmény, amelyet a szanszkrit szat-csit-ananda néven határoz meg.

 

A spirituális fejlődés felismerésének mértéke a szenvedéstől való relatív megszabadulás. A haladás nem egyenletes vonalú, sokkal inkább hullámmozgásként képzelhető el. A hullámok időnként visszacsapnak, majd újra a magasba emelkednek. Az emberek igen messzire eljuthatnak, és a viszonylagos szenvedésmentesség állapotában hirtelen mégis átélhetnek olyan kísértést, amely váratlanul éri őket. Ezért is jó, ha valaki rátalál a megfelelő spirituális oktatóra, mert nélküle sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy megadja magát a kísértésnek.

 

Egy új jógakorszak: a sivananda-jóga

1957-ben megérkezett a nyugati világba Swami Vishnu- devananda (1927-1993), és ezzel kezdetét vette egy új jógakorszak. Híres könyve, a Nagy képes jógakönyv a mai napig a téma klasszikusának számít. Ő volt az, akit a Beatles tagjai is felkerestek bahamai jógaközpontjában. És ő volt az, aki a következő öt pontban foglalta össze a klasszikus jógát:

 

1. helyes testgyakorlatok (ászanák),

2. helyes légzés (pránajáma),

3. helyes lazítás (savasana),

4. helyes táplálkozás (vegetárius),

5. pozitív gondolkodás és meditáció (védánta és dhjána).

 

Ezt a tartást bármikor felvehetjük, ha a különböző ászanák között lazítani akarunk, vagy egyszerűen tehermentesíteni a hátunkat és lazítani

 

A sivananda-központok munkája ezeken a pilléreken nyugszik. Vishnu-devananda 1959-ben Montrealban alapította meg az első sivananda-jóga-vedanta-központot. Ezekből ma már világszerte több mint negyven működik. A sivananda-jóga lefedi a jóga egész spektrumát, és magában foglalja a meditációt és a jógafilozófiát is. A sivananda-jóga alapja az úgynevezett rishikesh-sorozat, alapgyakorlatok szigorú sorrendje. Ehhez kötelezően hozzátartozik a pránajáma (légzőgyakorlatok), a napüdvözlet és különféle ászanák. A foglalkozás végén következik a mélylazítás, amit az autoszuggesztiónál is alkalmaznak.

 

Miért jógázik olyan sok ember?

A német jógaoktató, Swami Sivasasananda szerint a fenti kérdésre a válasz az, hogy a jóga széles spektrumot kínál, univerzális egészségmegőrző és táplálkozási tanítás, pszichológia, filozófia és spiritualitás egyben. Éppen azért jógáznak olyan sokan manapság, mert erre inspirálja őket valaki, aki már megtapasztalta jótékony hatásait. A motivációk között ott találjuk a stresszt, a hátproblémákat, az életkríziseket, a holisztikus testi tapasztalatok utáni vágyat, de a belső béke és az élet értelmének keresése szintén idetartozik.

 

A német szakember szerint mára a jóga divatba jött, és ez azt is jelenti, hogy egyre inkább fenyegeti a kommercializálódás veszélye, de azért vannak nonprofit jógaközpontok is. Bár sokan aggódnak amiatt, hogy a jóga nyugati, testgyakorlat- jellegű felfogása helytelen, a szakértő szerint a jógát Indiában sok ezer éve gyakorolják, és az indiai kultúrára amúgy is jellemző a tolerancia és a nagyfokú alkalmazkodóképesség. Lehetséges, hogy nyugaton jelenleg több figyelem jut a jóga fizikai szempontjainak, ez azonban nem jelent veszélyt a lényegre nézve: a jóga a természet törvényeit, az öt elem törvényeit, az emberi szellem és lélek természetét jeleníti meg. Egy olyan világban, amelyre egyre inkább a gyorsuló tempó és a hightech térhódítása jellemző, várhatóan még több ember fordul majd életminőség-javító céllal a jóga felé.

 

Patandzsali és a nyolcszoros ösvény

A rádzsa-jóga-szútrák a jógáról szóló legrégebbi szövegek, i. e. 200 és i. sz. 200 között fogalmazódtak meg. Ezek a szútrák vezérfonálként szolgálnak a spirituális jógapraxishoz. 195 szanszkrit versben tartalmazzák a jógaút lényegét. Nyolc lépcsőfok van, amelyek egymásra épülnek, és elválaszthatatlan egységet képeznek.

 

A Saunstorf-birtok Wismar mellett (Észak-Németország). Az itteni kolostorban a test-szellem-lélek hármasságát oktatják a betérőknek

 

A jama tartalmazza a helyes szociális és egyéni magatartás öt alapelvét, idetartozik például az igazmondás és az erőszakmentesség a szavakban és tettekben.

 

A niyama tartalmazza a személyiségfejlődés és a jógikus életvezetés őt alapelvét. Idetartozik például a fegyelmezettség, az elégedettség és az öntanulmányozás.

 

Az ászanák - gyakorlatok - segítenek feloldani a feszültséget. A test nyugalmat talál és ezzel együtt a légzés is. Magasabb szinten az ászanák maguk is meditációvá válnak.

 

A pránajáma eredetileg légzéskontrollt jelent. A legtöbb pránajáma gyakorlat légzőgyakorlat, amely erősíti az életerőt, serkenti a gondolkodást és megtisztítja a testet.

 

A pratjáhára az érzékszervek visszahúzódását jelenti, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szellem megnyugodjon.

 

A dharana koncentrációt jelent. A koncentrációs gyakorlatok révén összpontosítható a figyelem és stabilizálható az elme.

 

A dhjána meditációt jelent. A rendszeres meditáció megtisztítja a szellemet, és segíti a belső nyugalom megteremtését.

 

A szamádhi a rádzsa-jóga tulajdonképpeni célja. A mindenségbe való belépéssel legyőzünk mindenfajta elválasztást.

 

A jóga testi és szellemi gyakorlatok együttese. Rendszeresen végezve nagyon hatásos anti-aging program

 

A nyugati kultúrkörben leggyakrabban űzött hatha-jóga a rádzsa-jóga egyik alkotóeleme. A rádzsa-jóga a belülre nézés és a koncentráció felé vezető út. Emellett három további, klasszikus jógaút létezik: a jnána jóga - a felismerés útja, a bhakti-jóga - a szeretet és az odaadás útja, valamint a karma-jóga - a helyes cselekvés útja.

 

 

A legnépszerűbb jógastílusok

Bikram-jóga: az Egyesült Államokban különösen közkedvelt, az indiai Bikram Choudhuryra vezethető vissza. A testgyakortestgyakorlatokban a kitartásra, az erőre, a mozgékonyságra és a koordinációra esik a legnagyobb hangsúly. 38 fokos hőmérsékleten és 40 százalékos légnedvességnél 26 ászanát és két légzőgyakorlatot végeznek el. A meleg különösen jól ellazítja az izmokat és az inakat, az izzadás pedig méregteleníti a testet.

 

Iyengar-jóga: a hatha-jóga mestere, B. K. Iyengar alakította ki. Könyve, A jóga fénye a jógairodalom klasszikusai közé tartozik. Nemrégiben megjelent, Életet adó fény című könyve 60 év jógagyakorlás esszenciáját tartalmazza. A szerző mindig hangsúlyozza, hogy az általa kidolgozott rendszer alkalmas testi panaszokkal küzdő emberek számára is. Igényes, testorientált jógapraxisról van szó, amely különféle segédeszközöket, például öveket, padokat is használ.

 

Jivamukti-jóga: a 80-as években New Yorkban alapította Sharon Gannon és David Life. A modern emberhez alkalmazott jógastílus, erőteljes ászanákkal. Ehhez a tradícióhoz hozzátartozik a mantraéneklés és a meditáció is.

 

Maharishi Mahesh Yogi, a világszerte ismert guru a Beatles spirituális tanítója is volt. Az idén februárban hunyt el, 91 éves korában
Jobbra: Swami Sivananda alapította meg a hasonló nevű sivananda-jógát. 1963-ban bekövetkezett haláláig Rishikeshben élt

 

Kundalini-jóga: Yogi Bhajan révén a 60-as években jutott el az Egyesült Államokba és onnan Európába. A gyakorlók különösen hoszszasan elidőznek az egyes ászanákban, ami a kezdő számára meglehetős kihívást jelent. A test- és légzőgyakorlatok célja a kundalinienergia felébresztése.

 

Nevetőjóga: a Madan Kataria nevű orvos találta ki, 1995-ben Indiában alapította meg az első nevetőklubot. A módszer a céltalan, alaptalan nevetést a hatha-jóga légzőgyakorlataival kombinálja. A nevetés során az agy endorfinokat választ ki, ez javítja a hangulatot, az izmok ellazulnak, emelkedik a vérben az oxigénszint. A nevetés stabilizálja az immunrendszert és csökkenti a stresszhormonok kibocsátását.

 

Luna-jóga: ősi gyógyító és testművészet, az óindiai bölcsességből származó jóga-, tantra- és ájurvéda-technikákat modern testterápiákkal egyesíti. A szelíd gyakorlatok különösen a női igényeknek felelnek meg.

 

Power-jóga: dinamikus és erőteljes változata a hatha-jógának. A nyújtó- és erősítő gyakorlatokat tudatos légzéssel köti össze. Az ászanák folyamatosan, szünet nélkül követik egymást, a gyakorlatsorokat többször megismétlik.

 

Vini-jóga: terapeutikus jellegű változat, amely a hangsúlyt az ember egészségére helyezi. Ez az óvatos technika alkalmas különféle egészségproblémákkal küszködő embereknek is, például hátfájósoknak. Gyakran egyéni oktatás formájában, a speciális egyéni igényekhez igazítva használják. Ez a stílus magában foglalja a Patandzsali filozófiáját is.

 

Az amerikai Kali Ray fejlesztette ki a folyamatos gyakorlatairól (flow) ismert trijógát

 

Trijóga: szelíd, harmonikus jógastílus, amelynek védjegye a folyamatos mozgás. Az amerikai Kali Ray fejlesztette ki. A gyakorlatok folyamatosan, egymásba folyva követik egymást, a légzés áramlata irányítja és mudrák kísérik azokat.

 

A különleges trijóga

Kali Ray 1980 januárjában találta fel a módszert, és azóta a hatha-jóga egy teljes új rendszerévé fejlesztette, amit tanít is. A gyakorlatok maguk ősrégiek, csak ma újra tanítja azokat. A trijóga különösen erősen növeli meg a prána, az életenergia szintjét, ez pedig a "flow"-nak köszönhető, amellyel a gyakorlatokat végzik. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatok nem statikusan követik egymást, hanem a légzés áramán mintegy úsznak. Ez a szinkronicitás egyfajta tánccá teszi a jógát, amelyben a test és a szellem egyforma módon részt vesz. Már rövid idő elteltével érezhetővé válik, hogyan kering a gerincben a prána. Ha megnő az energiaszint, megváltozik a tudat is, a flow pedig összhangban hozza az embert a világegyetemmel.

 

A program nemcsak nőknek való, bár ők szeretik jobban, a prána áramlását a férfiak is élvezhetik. A trijógában vannak ászanák, pránajáma és mudrák, mert ezek természetes módon összetartoznak. Az ászanák felszámolják a blokádokat, a pránajáma megnöveli az energiát, a mudrák pedig irányítják az energiát.

 

A jóga gyógyító ereje pszichés problémák esetén

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a jóga hatékony módszer depresszió ellen. Egy vizsgálat során nyolc jógázót néztek meg jógázás előtt és 60 percnyi gyakorlás után, és megfelelő technikával megmérték agyukban annak a vegyületnek, a gammaaminovajsavnak a szintjét, amely depresszió és szorongás esetén alacsonyabb. A jógagyakorlatok után az értékek átlagosan 27 százalékkal voltak magasabbak.

 

A páros jóga dupla öröm, mivel a partnerek energiája egyesül és erősödik

 

Egy másik vizsgálatban 31 skizofrén beteget kezeltek négy hónapos jógaprogrammal, és azt tapasztalták, hogy tüneteik egyértelműen javultak, miközben szociális kompetenciájuk javult.

 

Bevezetés az önkutatásba

Sri Ramana Maharshi így magyarázza az önkutatást: minden egyes gondolat mögött áll egy főgondolat, az „én”, aki mi magunk vagyunk. Ezt az ént nevezhetjük az első gondolatnak.

 

Ragaszkodjunk ehhez az éngondolathoz, és kérdezzük meg, mi ez. Ha ez a kérdés erőt nyer bennünk, akkor nem tudunk már másra gondolni.

 

Ha komolyan önmagunkat keressük, akkor eltűnik az éngondolat. Helyére valami mélyebb kerül, és ez nem az az én, aminek a keresésével kezdtünk. Ez a valódi én, az én valódi jelentése. Ez nem az ego. Ez a legmagasabb lét.

 

A jóga és a kvantumfizika

„Ha a kvantumelméletet idealisztikus metafizikának megfelelően magyarázzuk, akkor végső soron olyan idealisztikus tudományhoz jutunk el, ahol a tudat áll az első helyen, és az anyag másodrendű fontosságúvá halványodik.”

Amit Goswami

 

Paramahamsa Prajnananda modern krija-jóga oktató és könyvek szerzője

 

Számos területen paradigmaváltásnak vagyunk manapság szemtanúi, így a tudományban is. A kvantumfizika a maga felismeréseivel forradalmasította a hagyományos fizikát és ezzel a materiális világképet. A kvantumfizika leglényegesebb kijelentései, hogy a világegyetem egészet alkot, és hogy minden mindennel összefügg. Hogy a megfigyelő maga teremti meg a maga valóságát, és hogy a valóság a semmi potenciáljából keletkezik.

 

Lenyűgöző, hogy pontosan ugyanezeket a kijelentéseket tartalmazza a 4000 éves jógafilozófia, és hogy összetalálkozik a tudományos és a filozófiai út. Amit Goswami, az oregoni egyetem fizikaprofesszora A tudatos univerzum – hogyan teremti meg a tudat az anyagi világot című könyvében ír erről a paradigmaváltásról, amely a monisztikus idealizmus ideájának alapja. Ez abból indul ki, hogy minden lét alapja nem az anyag, hanem a tudat.

 

A nap üdvözlése

1. Álljunk fel és végezzük el a namaszté-gesztusokat.

2. Lélegezzünk be, a karunkat emeljük fel. Ha tudunk, derékból hajoljunk hátra.

3. Lélegezzünk ki, és derékból hajoljunk előre. Amennyire csak tudunk, nyújtsuk meg a testünket lefelé! Ha derékproblémáink vannak, enyhén hajlítsuk be a térdünket.

4. Lélegezzünk be és a jobb (illetve a bal) lábunkat nyújtsuk hátra, hogy a térdünk a talajt érje, és közben nézzünk felfelé.

5. Lélegezzünk be, majd a kilégzés közben toljuk vissza a másik lábunkat is. A testsúlyunk a kezünkön és a lábujjainkon nyugodjon. A fejünk és a testünk legyen egy vonalban, és a két kezünk között nézzünk a talajra. Lélegezzünk ki és engedjük le a testünket a talajra.

 

A napüdvözlet a hathajóga legismertebb gyakorlatsora. Bizonyos értelemben a napfelkeltét és a naplementét jelképezi. A gyakorlatot mind a jobb, mind a bal lábbal legalább háromszor, de a legjobb, ha tizenkétszer ismételjük meg. A napüdvözlet energetizáló hatású, és nem jó ötlet lefekvés előtt gyakorolni.

 

 

 

 

6. Lélegezzünk be, a lábujjainkat nyújtsuk ki hátra, a felsőtestünk támaszkodjon a karukon, közben hajoljon hátra. A két láb zárt, a váll lent marad.

7. Most lélegezzünk ki, a lábujjainkat hajlítsuk előre, a csípőnket emeljük meg. Ha megoldható, a sarkunkat tegyük erőltetés nélkül a földre.

8. Lélegezzünk be, és a bal (vagy a jobb) lábunkkal lépjünk előre a két kezünk közé, a másik térdünk érintse a talajt. Nézzünk felfelé.

9. Lélegezzünk ki, a másik lábat húzzuk előre, és derékból hajoljunk előre.

10. Lélegezzünk be, és kihúzott háttal egyenesedjünk fel. A két karunk először előre, majd felfelé, majd ha megy, a fejünk fölött hátrafelé hajoljon. A fejünket és felsőtestünket is hajtsuk hátra.

11. Lélegezzünk ki, lazítsunk és álljunk egyenesen.

 

Mágikus mudrák

A mudrák úgy hatnak, mint a pecsét. A szimbolikus kéztartások bizonyos tudatállapotokat jelképeznek. A mudrák célzott alkalmazásával aktív módon idézhetjük elő az általuk jelképezett tudatállapotot. A mudrákat egyedül is kipróbálhatjuk és átélhetjük a hatásukat.

 

A mudrák hozzárendelhetők bizonyos csakrákhoz is. A hüvelykujj a manipura-csakra (tűz) jelképe, a mutatóujj a szívcsakráé (levegő), a középső ujj a visuddha-csakráé (éter), a gyűrűsujj a muladhara-csakráé (föld), míg a kisujj a svadisthana-csakráé (víz). A megfelelő mudrák segítségével az adott csakra is aktivizálható, illetve kiegyensúlyozható.

 

Prithvi mudra

A hüvelykujj és a gyűrűsujj találkozik. Ezzel a mudrával a báziscsakra harmonizálható (muladhara). Segít gyomorpanaszoknál és általános boldogságérzetet kelt.

Kijelentés: anyagi igényeim beteljesednek, miközben összekapcsolódom a föld erejével.

 

Prána mudra

A hüvelykujj, a gyűrűsujj és a kisujj találkozik. Rendszeres gyakorlásával megnövelhető a vitalitás és a belső tisztaság. Jó magas vérnyomású embereknek, mert az érték ezzel az ujjtartással csökkenthető.

Kijelentés: tele vagyok életerővel, amely akadálytalanul áramlik át a testemen és a lelkemen.

- emel -
XIV. évfolyam 9. szám

Címkék: jóga

Aktuális lapszámunk:
2019. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.