Müller Péter rovata

Exkluzív - Ettek, ittak, házasodtak

   


 Mi történt az özönvíz előtt, mely a világot és az emberi faj zömét megsemmisítette?

Nagy kérdés.

Hogyan viselkedik az emberiség egy kozmikus méretű katasztrófa előtt?

 Jézus azt mondja: „Ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek, egészen addig a napig, míg Noé bement a bárkába…”

 Vagyis úgy éltek, mint mi.

 Tudattalanul.

 Ostobán.

 Gépiesen.

 A megszokás parancsai szerint, mintha semmi vész nem fenyegetne, mintha semmi baj nem volna.

 Érdekes, hogy az állatvilág ösztöne ennél intelligensebb.

 Tudja, hogy baj lesz.

 Megérzi.

Készül rá, és ha lehetséges, időben menekül.

 Az ember - mint ahogy azt manapság tapasztaljuk - sokkal butább és talán tehetetlenebb is.

 Eszik, iszik, házasodik, férjhez megy…

 S közben nincs olyan nap, mikor az újság és a televízió ne harsogná, hogy legfeljebb még ötven-száz-százötven évünk van hátra a Földön, mert megszüntetjük a földi élet lehetőségét.

 Valaha, a 19. század végén, megjelent az irodalomban az a gondolat, hogy ez nem mehet így tovább, mert ebből baj lesz.

 Ennek konkrét külső jeleit még senki sem tapasztalta, csak a morális és a lelki előjeleit: egyre több bírálat érte az egyént és a társadalmat, hogy ennek nem lesz jó vége.

 A huszadik század elején megjelent egy nagy hatású mű: a Nyugat alkonya.

 Oswald Spengler az egész emberiség történetét magyarázta benne, és világosan kimutatta, hogy a különféle civilizációk éppúgy születnek, élnek, virágzanak és meghalnak, mint az egyének, s számolnunk kell azzal, hogy a Nyugat és a nyugati kultúra a végóráit éli.

 Ezt nagyon nehezen hitték el, mert akkoriban, s még jóval később is, áthatotta a nyugati emberiséget két szó:

 FEJLŐDÉS.

 HALADÁS.

 Hiába volt valahol kommunizmus, kapitalizmus, imperializmus vagy akár fasizmus, a teljesen eltérő, egészen más eszmékben hívő s egymást feneketlenül gyűlölő rendszerek abban az egyben megegyeztek, hogy az emberiség fejlődik.

 Halad.

 Egy primitív, ősemberi múltból egy civilizált jövőbe megyünk.

 Fejlődünk.

 Haladunk.

 Sok válságon keresztül, de haladunk valamiféle világosabb, kulturáltabb és gazdagabb jövendő felé.

 Ez annyiban volt igaz, hogy az emberiség legújabb kori vallása, a Tudomány elképesztően fejlődött.

 És valóban haladt.

 Fejlődött, és halad most is, iszonyú sebességgel.

 A hat évvel ezelőtti mobiltelefonom ostobább és fejletlenebb, mint ez a mai: ki lehet dobni, nem ér már semmit.

 Egy maihoz képest még egy harminc évvel ezelőtti autó is primitív masina.

 Fejlődünk, haladunk.

 Az utóbbi időkben azonban észrevétlenül jelszót váltottunk.

 FENNTARTHATÓSÁG.

 Ez lett az új szlogen!

 Már nem beszélünk haladásról, hanem arról, hogyan lehetne valahogy elérnünk, hogy az egész össze ne omoljon.

 Recsegve-ropogva.

 Fenntarthatósági konferenciák, értekezletek, politikai és akadémiai ülések vannak, fenntarthatósági csúcstalálkozók, melyeken nem érnek el semmit.

 Az emberiség immár nem bizakodva, hanem rettegve néz a jövőjébe.

 A tudomány, mely nemcsak a fejlődésért, de a jogos félelemért is felelős - bár ezt nem ismeri el -, most azt számolgatja, ha ez így megy tovább, kb. hány évünk van még hátra a Földön.

 Mint mindig, ezen is vitatkoznak.

 Most láttam egy tudományos filmet.

 Szerinte van még száz esztendőnk, de az utolsó harminc már olyan lesz, hogy azt az ellenségünknek sem kívánhatjuk.

 A ma élő emberhez a legfontosabb lélektani kulcs a jövőtlenség.

 Nagyapám nem volt hívő lélek. Egyszerű, szegény lakatosmester volt, aki 96 éves (!) koráig dolgozott,  rendkívül takarékosan élt, és összespórolt annyi pénzt, hogy abból mindkét fia házat vehetett.

 Még nekem is maradt belőle valami.

 Száz évekre gondoskodott - előre.

 Úgy élt, hogy előrelátó volt. A Biblia ezt providenciának hívja. Előrelátott a dédunokájáig.

 Ma ilyen nincs, nem is lehet.

 Manapság csakis a jelenben, itt és most kell megoldani mindent.

 Egyetlen lehetőségünk maradt: a felébredés.

Müller Péter
XVII. évfolyam 3. szám

Címkék: ezotéria, Müller Péter

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.