Müller Péter rovata

Exkluzív - Gondviselés


Ez egy magyar szó.

Kerestem, de más nyelvekben nem találtam.

Különös, de vallásos gondolkodásunknak ez az alapszava csakis a mi nyelvünkben létezik.

A görögben úgy mondják: "pronoia".

A "noia" sokértelmű szó. A magyar "tudás" áll hozzá legközelebb.

A "pro" pedig azt jelenti: előre.

"Előre tudni" - ez a pronoia.

Latinul: providencia.

"Előre látni" - ez a latin fordítása.

Vagyis a magyar "gondviselés" szavunk bibliai megfelelői az „előrelátás, előretudás".

Az általunk is jól ismert "prognózis" szó is valamiféle eljövendőnek az ismeretét, tudását jelenti.

A Bibliában használt "próféta" pedig egy olyan magasról sugalmazott szellemiséget jelent, aki az isteni igazságot együtt mondja ki a jövendővel: egyszerre tanít és jósol is.

Az ősi, keleti hagyományokban ilyen nemigen van. Nemigen foglalkoznak a jövendővel.

A nyugalom nagy kultuszában nincsen helye a jövőre való várakozásnak.

Nirvána van és szamszara - örökkévalóság és körbe-körbe forgó idő.

Az élet célja: visszatalálni a nirvánába.

Kilépni az időből.

Fölébredni.

Megvilágosodni.

De amit el kell érnünk, az nem előttünk van, valahol a távoli jövőben - hanem itt és most, bennünk.

Ha meditálsz, nem szabad várakoznod.

Nem szabad arra gondolnod, mi lesz.

Ki kell lépned az időből.

El kell felejtened az órádat, mi volt, mi lesz, és az örök most állapotába kell helyezni lelkedet.

Ma már a keleti kultúrát jórészt megzabálta a nyugati civilizáció.

De ameddig valóban létezett - romjaiban még kb. hatvan, hetven évvel ezelőtt -, ezt az időtlenséget és mozdulatlan nyugalmat megtaláltad még a mindennapi életben is. Nem csak az ősi hagyományaikat őrizték, de a szó nyugati értelmében nem "fejlődtek""; olyan ruhákban jártak az emberek, mint száz, ötszáz vagy ezer évvel korábban.

(A Krisna-hívők még mai is ilyen időtlen viseletben járnak.)

Nem "fejlődött" a technikájuk, az életrendjük sem. Nem ismerték a "divat" fogalmát.

Mahatma Gandhi több ezer esztendős "divatot" követett; az angol Churchill úgy hívta őt, hogy a "mezítlábas koldus".

A zsidó-keresztény vallásokban azonban döntő az idő - a jövendő fogalma. És nemcsak Mózes "prófétált", nemcsak Ézsaiás, Jeremiás, Náhum, Ezékiel és Jeromos, de prófétál Jézus is, vagyis nemcsak tanít, de jövendöl is. Sőt, mivel az ő jöttét is megjövendölték, életének még a legkisebb részleteiben is mindig valamiféle jóslatot tölt be. Még azt is megjósolták, sok száz évvel a születése előtt, hogy egy kis szamárcsikón üget majd be Jeruzsálembe - ami pontosan így is történt. Valaki odaadta neki a szamárcsikóját. Ő maga pedig megjósolja a jeruzsálemi templom pusztulását, Péter életének minden fázisát, sőt az emberiség eljövendő sorsát, az utolsó időket is.

János Apokalipszise pedig, melyben Jézus újraeljöveteléről is beszél, az üdvtörténet legrejtélyesebb jövendőmondása.

Véleményem szerint régóta benne élünk már.

Az idő Jézus egyik alapszava.

"Térjetek meg, mert eljött az ideje!"

Vagyis hogy hiába vagyunk az örökkévalóság gyermekei - az idő érlel bennünket.

És minden csakis akkor teljesedhet, ha megérünk rá.

Vagyis: ha eljött az ideje.

Felhívom a figyelmedet egy döntő dologra.

A modern kor időszámítása Jézussal kezdődik.

Ami előtte történt, azt kb. még hatszáz évig látjuk tisztán - utána már elbizonytalanodunk, az események és az emberek élete mitikus ködbe vész.

Hogy a kínai Fu Hszi, akiről a Jóskönyvben írok, valóban létező király volt-e, vagy csak egy mitikus "isten", mint a görög Prométheusz, már nem lehet megállapítani.

Itt már nincs idő - mélytengeri világ a múltunk.

S ami Krisztus után történt, az egyre pontosabb és tényszerűbb. És ami érdekes: egyre jobban gyorsul.

Ma már eszeveszetten rohanunk.

Az evangéliumok végleges szövegét kb. Krisztus után 350 évvel kanonizálták.

Visszanézve ez nem sok idő.

De ha összeveted mai életritmusunkkal, ez azt jelenti, mintha a Rákóczi-szabadságharc eszméit és történetét csak ma kristályosítanánk ki végleges formában: mintha csak ma jönne el végre a kurucvilág.

Ilyen sebességgel száguldunk már.

De ami a legdöntőbb: a mi nyugati szemléletünkben a jövő, az érlelődés, az időbeli beteljesülés döntő szerepet kap.

Ezért nem tudunk szervesen alkalmazni olyan "keleti" jógákat, melyekben az ITT és MOST a döntő.

A mi pszichés struktúránknak a magból való kibomlás, a beérés, a fejlődés felel meg.

Nálunk a LESZ a kulcsszó.

Müller Péter
XV. évfolyam 6. szám

Címkék: ezotéria

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.