Müller Péter rovata

Válaszol a Jóskönyv - Csung Jung



Ami nálunk az Önmagam, az a kínaiaknál a Csung Jung A Mozdulatlan Közép. Ott laksz: lényed mozdulatlan közepében. Ez a szív megfelelője. Lényeges, hogy ez közép, és az is, hogy nem mozog. Lao-ce hasonlatával ez minden forgó kerék közepe: mozdulatlan. Ez legbelül van a lét forgatagán – minden más e körül forog.

Amikor olyan jóslatot kapsz, hogy találd meg a "középpontodat", erről van szó.

Írásjele ez:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hindu jógában ez a susumná vezeték, mely a gerinc közepén megy felfelé, mellette kétoldalt az ida és a pingala.

A középpontodat meditációval is meg lehet találni.

Először tested abszolút egyensúlyát kell helyreállítanod.

Aztán a lélegzetedét.

Aztán meg kell nyugtatnod zaklatott gondolataidat.

És a csendben, a nyugalomban, a gondolattalan, abszolút békében érezni fogod, hogy mintegy kiléptél a sorsodból, a bajaidból, a félelmeidből, a múltad kísértő emlékeiből és a jövőre való szüntelen sóvárgás állapotából, s azonkívül, hogy CSAK VAGY - (Én Vagyok - Önmagam) nem történik semmi.

Innen mindent jól lehet látni.

És mindent jól lehet eldönteni.

Ez az örvény közepe.

A szélén pörög - itt nyugodt vagy.

Houdini, a szabadulóművész azt mondja, ha nem rángatod a köteleidet, innen a nyugodt Középből ki tudod húzni kezeidet minden gubancból.

Ez a lelki gubancokra is vonatkozik.

És minden zűrös élethelyzetre.

A kínaiban a Csung éppolyan alapszó és ugyanazt jelenti, mint a magyarban a Mag.

"Magában" népünk elnevezésében is benne van - Mag-ar.

A Mag Népe vagyunk.

A kínai pedig a Közép Birodalma.

 

Leírva így néz ki: 

 

Ezt egy meditatív élet nélkül nehéz megtalálni.

Hiába mondják, hogy nyugodj meg - nem tudsz megnyugodni.

Hiába mondják, hogy keresd meg Önmagad - nem tudod megtalálni.

Hiába mondja sok jósjel, hogy vigyázz, kiszédültél magadból, találj vissza a középpontodba - ha nem meditálsz rendszeresen, a bajban ezt nem tudod megtalálni.

Ehhez rendszeres gyakorlás kell.

Egy életrend.

A "keleti nyugalomnak", mely manapság jórészt már a múlté, ez volt a titka.

A keleti harcművészetekben ez a legfontosabb.

A középpontban élni - onnan kilépni - s oda visszatalálni.

Harc közben is.

Életveszélyben is.

Olyankor főleg.

Állandóan, vagy legalábbis gyakran, érezték magukban.

Testileg, lelkileg - és szellemileg is.

Ez a Mozdulatlan Mozgatónk. 

Innen ered minden - és ide tér vissza.

Ha az ember meghal, nem lefelé s nem fölfelé lép ki a testéből, hanem elsősorban ezen a középponti tengelyen át.

S ahogy a Mag is elméletileg nagyon pici - és mégis végtelen -, a Középpont is üres, szinte nincs is, mert még egy hajszálnál is vékonyabb (valójában nincs, mert ez már egy másik dimenzió) -, de ugyanakkor mégis végtelenül bőséges.

Érdemes lenne elgondolkodni, hogy a magyar ten-ger és ten-gely miért rokon gyökerű szavak.

S hogy mit jelent az Is-ten szavunkban a ten?

Azt mondják, mindennek van Közepe - és a végtelen sok Közép: egy.

Ez az érthetetlen titok: hogy az Isten: Egy.

És mégis végtelen sok Középben él: egyszerre, sokban.

A te közeped és az én közepem nincs külön.

Két külön cseppecskében ugyanaz a tengervíz van.

Talán ezért van "ten" a tengelyben.

És a tengerben.

És ezért van TEN az ISTEN szavunkban.

Mintha egyetlen NAP végtelen sok sugárban tükröződne.

Mintha egyetlen SZÍV éltetné az összes, látszólag külön kis szívet.

Ezért van az, ha a szíved megáll, meghalsz - de nem szűnsz meg.

Mert dobogni csak az egyetlen életedre kapott szíved szűnt meg - de a Középpontod az továbbra is él - mert örök. 

Müller Péter
XV. évfolyam 1. szám

Címkék: Ji King, jóskönyv

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.