Müller Péter rovata

Válaszol a Jóskönyv - Kui mei


Írtam már róla. Most csak azért említem újra, mert ez a jósjel - az 54-es, a „Házasulandó lány” - látványosan mutatja a különbséget az előző oldalon leírt „keleti” s a mi nyugati életművészetünk és harci taktikánk között.
A Kui mei jelében az ember olyan helyzetbe törekszik - vagy már benne is van -, melyet bizonyos szempontból méltatlannak lehet minősíteni.

Kínában ő az „ágyas”, a másodfeleség, akinek nemcsak urát, de asszonyát is szolgálnia kell.
Európában ő a „szerető”.
Mellékutca egy családos férfi életében.
Akinek van felesége, gyereke is talán, s ezzel a nővel, ezzel a Kui meivel lehet, hogy néha boldog órákat tölt el, de sohasem veszi feleségül.
Ez persze csak egy hasonlat - a sorshelyzet az élet minden más színterére is kiterjeszthető.
Lehet családi vagy hivatásbeli helyzet. Lehet kifejezetten benső lélekállapot is, amikor az ember szembesül a vágyott világ kiábrándító realitásával.
De maradjunk a szeretőhelyzetnél.
Ilyenkor mi, nyugati emberek, két esetet ismerünk.
Az egyik, hogy föllázadunk a méltatlan állapot ellen, és véget vetünk neki.
A másik, hogy maradunk - abban a reményben, hogy előbb-utóbb sikerül fő feleséggé válnunk, és kitúrjuk az asszonyt a helyéről.
A jósjel - vagyis az ősi kínai szemlélet - mindkét megoldást hibásnak tartja.
(Nem véletlenül éltek egészen más házassági struktúrában, melyben a mellékfeleség törvényes státus volt.)
Sem a lázadás, sem a ravasz tűrés nem megoldás.
Először is azért, mert ezt az élethelyzetet most meg kell élned.
Meg kell tapasztalnod.
A 64 sorshelyzet közül mindegyik szent és fontos. Létállapot, melyet meg kell ismerni, meg kell tanulni, át kell élni, még akkor is, ha nem kellemes.
Ennek útja elsősorban az önmagunkra ismerés.
Minden sorhelyzetünket mi idéztük elő.
„Azért vagyunk itt, mert ide jöttünk!” - hangzik el ez a zseniális mondat a Besenyő családban.
Vágyaink, sóvárgásaink sorsteremtő hatalmáról van szó.
Ezeket a vágyakat csakis akkor lehet fölismerni, ha megvalósulnak.
A lélekben még szépek, színesek. És nem itt fejeződnek be, hanem egy méltatlan,  nemszeretem és valóságos helyzetben.
A Kui mei tehát most a saját maga által teremtett országában jár, és fel is kell ismernie, nemcsak azt, hogy ez jutott neki, hanem azt is, miért jutott ide.
„Környezeted így vett meg, méltóság nélkül, s pontosan annyira értékel, amennyire magadat
valóban tartottad.”
Így a Jóskönyv.
A „valóban” szón hangsúly van.
Amikor megvágytad a helyzetet, nem tudtad, mi a „valóban”.
Szebbnek tűnt a dolog.
A környezeted sem az igazi arcát mutatta.
Most igen.
A kínai sem lázadásra, sem további megalázkodásra nem biztat.
Azt mondja: most ne csinálj semmit!
Maradj!
És szerezd vissza a tisztánlátásodat.
Főleg a méltóságodat.
Légy szerény.
Szerezd vissza a harmóniádat.
Ne akarj győzni, s ne akarj menekülni.
Nem véletlenül vagy itt.
Majd ha kitapasztaltad az egészet, túljutsz rajta.
Ha elérkezett az ideje.
Nem most.
Ez a víz taktikája, amelyről az előző oldalon beszéltem.
Ráadásul - és ez aztán döbbenetes - néha az ilyen helyzetekből is csodák születhetnek!
Az ötödik vonás azt mondja: „Ji császár férjhez adja a lányát.”
Valójában a császár egy ilyen „nem méltó” helyzetbe kergeti a lányát, férjhez adja őt az egyik
alárendeltjéhez. Ami akkoriban, egy császárlány számára, lealacsonyító helyzetet jelentett. S mivel a lány alázatosan viselte a sorsát, és szerénységgel és méltósággal élte meg ezt a nem könnyű Kui mei sorshelyzetet - föltehetően szerette is ezt az „alárendelt” férjét -, kiderült, hogy ebből a fura a házasságból született meg a Csu-dinasztia, s végső soron Kína új,  ezeréves virágkora!
Olvasd el az 54-es jel ötödik vonásának a döbbenetes kommentárját.
Vagyis a szerénység, az alázat, a sors bölcs elfogadása ebből a kellemetlen és „megalázó” helyzetből teremtett paradicsomot.
Ilyen a Jóskönyv életbölcselete. Nincs elhanyagolható lépés. Nincs legyőzhetetlen akadály. Mindenből ki lehet és ki is kell hozni a legjobbat.
A mélyből a magasba lehet jutni.
Az áldatlan helyzetből áldottat lehet teremteni.
S nem lehet tudni, hogy egy jól megélt, de méltatlannak tűnő helyzetből milyen fényes és boldog jövendő születik.
Egészen fura és számunkra elgondolkoztató helyzet, hogy Kína boldog aranykora a Kui mei
sorshelyzet „rázós” bölcsőjében született.
Valakinek ehhez persze - s itt a császár lányáról van szó - bölcsen meg kellett oldania a sorsfeladatát.

Müller Péter
XVII. évfolyam 5. szám

Címkék: ezotéria, Ji King, jóskönyv

Aktuális lapszámunk:
2018. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.