Müller Péter rovata

Válaszol a Jóskönyv - Újat kezdeni


Rejtélyes dolgot üzen a 63-as jósjel. Ez a Beteljesedés után jele. Csi csi – így mondják kínaiul. A képjel két képből áll.

Az egyik azt mutatja, amikor már átjutottál a folyón.

A másik: amikor befejezted az étkezést.

A jel a tűz és víz tökéletes egyensúlyát mutatja, s a Ji King bölcsei szerint ennek a jósjelnek a szerkezete a lehető legharmonikusabb.

És mégis ott ólálkodik a baj!

A bajra s veszélyre való felkészülés a Jóskönyv alapvető tanácsa.

(Erről egyszer írok még. Nem a „pozitív gondolkodás”, hanem a gondos előrelátás a jóslatok alapja.)

Azt mondja ez a jel, hogy amikor a létfázis a csúcspontjára ér, azonnal elkezdődik a hanyatlás.

Ez a déli napnak s a teliholdnak is a drámája.

Innen kezdve a Nap lemegy, s a Hold csökkenni kezd.

Itt most egy létfázisod befejeződik.

Jól-rosszul, ez más kérdés.

De eljutott a csúcsra.

Nem írom, hogy „vége” – mert a Ji King ezt a szót nem ismeri. A tao áramlik, s ez az áramlás: örök.

Nincs kezdete, s nincs vége sem.

De valami megnő és lecsökken.

Kivirágzik és elvirágzik.

Csúcsra ér és hanyatlani kezd.

Megérik, és rohadni kezd.

Ez életünk nagy ősritmusa.

Legyen szó munkáról, hivatásról, barátságról, szerelemről, bármiről.

A kérdésed is eldönti, hogy mire vonatkozik.

Ez a jel arra figyelmeztet, hogy egy életspirál kibontakozott.

„Beteljesedett.”

Ha megállsz, a helyzet azonnal megzápul.

Fokozatosan romlani kezd.

Mivel nincs tovább, innen a „tovább” már

a lefelé.

Amit eddig felépítettél, most bomlani kezd.

És itt jön a tanács:

Azonnal újat kell kezdeni.

Új spirált indítani.

Ha nem tudsz, úgy jársz, mint gyakran a nyugdíjasok: életed üressé válik, céltalanná, tested beteggé.

Újat kell kezdeni.

Ez azért nehéz, mert a régi reflexek működtetnek még.

A megszokás hatalma igen erős.

De ahogy egy öregedő testben a még érlelődő ivarsejtek egy teljesen új jövőbeli élet ígéretét hordozzák magukban, a lélek is mindig képes újat teremteni.

Ehhez persze lazaság kell.

Játékosság.

Az élethez való hajlékony, szellemi hozzáállás.

Nyugati ember ilyesmivel ritkán rendelkezik, mert nem a tao szellemében nevelkedik.

Túlságosan „együgyűek” vagyunk.

Célorientáltak.

Valahová mindig „el akarunk érni”.

A mi Utunk nem örök Út – hanem véges.

Ezért nehezen tudunk újat kezdeni.

Most pedig lehetne.

Eddig nem!

De most ott lehetne hagyni a régit, s elkezdeni valami újat.

A megújulás nagyon nehéz.

Mert ehhez bizonyos fokig el kell felejteni a régi programot.

Hamlet királyfi azt mondja mesterének, apja szellemének, amikor ehhez a sorsfázishoz ér:

Letörlök emlékezetem lapjáról minden léha jegyzetet…

És csak parancsod éljen egyedül!

Vagyis Shakespeare tudja, hogy az újjászületéshez sokféle emléket törölni kell.

Ugyanis ami a jelenlegi helyzetet előidézte, innen kezdve már csak emlék lehet.

Szükségtelen és terhes emlék.

Törölni kell.

Nem átírni – hanem törölni.

Más kell a jövőhöz.

Új gondolat, új csíra, új terv, új elképzelés.

Lényegében ez a folyamat játszódik le egy-egy inkarnáció befejezésével, s egy új élet, egy új sors megszületésekor.

A reinkarnáció ezen a „felejtésen”, s az új énszerepnek a mágikus megteremtésén alapszik.

Ahhoz, hogy újat teremtsünk, el kell feledkeznünk a régiről.

Holt emlékké kell tennünk a múltunkat, melyből kiszívtuk a tapasztalatok gazdag tápanyagát.

Ez a Csi csi misztériuma.

Müller Péter
XVI. évfolyam 3. szám

Címkék: ezotéria, Ji King, jóskönyv

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.