Natúrkonyha

A fahéj melegít és lazít

Fű­szer­nö­vé­nyek a na­túr­kony­há­ban 8. rész

A fa­héj egyi­ke a leg­ré­geb­bi fű­szer­nö­vé­nyek­nek. Elein­te a Kí­ná­ból szár­ma­zó fa­hé­jat vagy kasszi­át hasz­nál­ták. 1505-ben fe­dez­tek fel a por­tu­gá­lok Cey­lo­non egy kü­lön­le­ges és tel­je­sen más fa­hé­jat, mely azó­ta a leg­jobb mi­nő­sé­get kép­vi­se­li.


 

A fa­héj il­la­ta me­leg, fű­sze­res és édes. Kü­lö­nö­sen, ha bor­zon­gunk, be­teg­nek érez­zük ma­gun­kat, fá­zik a lel­künk, ak­kor ta­ná­csos az il­lat­lám­pá­ba fa­hé­jo­la­jat ten­ni. Ez az olaj ki­vá­ló­an ke­ver­he­tő a na­ran­cso­laj­jal, ylang-ylang­gal, jáz­min­nal, szan­tál­fá­val.

 

A fa­héj kü­lö­nö­sen azok­nál a lel­ki­ál­la­po­tok­nál vet­he­tő be, ame­lyek ma­gá­nyos­ság­gal kap­cso­la­to­sak. A fa­héj il­la­ta ilyen­kor me­le­gí­tő, vi­gasz­ta­ló kar­ként ölel át ben­nün­ket. A fe­szült­sé­gek ol­dód­nak, a bel­ső gör­csök kis­sé alább­hagy­nak.

 

Az em­be­ri szer­ve­ze­tet te­kint­ve an­ti­szep­ti­kus és gör­csol­dó ha­tá­sa is­mert. So­kak­nak se­gít dif­fúz gyo­mor­pa­na­szok ese­tén, jó ha­tás­sal csök­ken­ti a fel­fú­vó­dást, a be­lek fe­szült­sé­ge­it,
s meg­nyug­tat­ja a bron­hu­so­kat kö­hö­gés és re­kedt­ség ese­tén. Mi­vel a fa­héj me­le­gít és ke­rin­gést ja­ví­tó ha­tá­sa van, ola­ját kül­ső­leg, masszázs­o­laj­nak hasz­nál­ják, izom­ke­mé­nye­dé­sek, fe­szü­lé­sek el­len, s men­stru­á­ci­ós pa­na­szok ese­tén is al­kal­maz­zák.

 

A fa­hé­jas krém iga­zán ha­té­kony­nak ígér­ke­zik a cel­lu­li­tisz el­le­ni ke­ze­lés­ben (fel­ső comb, tom­por, fel­kar). Min­den, ami az ér­zé­kek­nek jót tesz, a sze­re­lem­ben is se­gít. Ezért tart­ják sze­rel­mi ser­ken­tőn­ek a fa­hé­jat. „Füs­tö­lő­mű­ként” is ki­mu­tat­ja jó­té­kony ha­tá­sát.

 

A fa­héj ki­vá­ló­an har­mo­ni­zál a gyöm­bér­rel, kö­ménnyel, szeg­fű­szeg­gel, va­ní­liá­val, kur­ku­má­val és sze­re­csen­dió­val.

 

Receptek

Fahéjas csiga

Hoz­zá­va­lók: Kelt tész­ta: 60 dkg tel­jes kiőr­lé­sű liszt, 10 dkg lágy vaj, 7,5 dkg nád­cu­kor,
2 db to­jás, 4,2 dkg élesz­tő, 2 dl tej, 1 csi­pet só. Töl­te­lék: 12,5 dkg nyers cu­kor, 2 evő­ka­nál fa­héj, 13 dkg fo­lyé­kony vaj, 2 cl rum, 2 evő­ka­nál liszt, 7,5 dkg ma­zso­la. Máz: 7,5 dkg por­cu­kor, né­mi ci­trom­lé.

 

El­ké­szí­té­se: Az élesz­tőt lang­yos tej­ben fel­fut­tat­juk és a hoz­zá­va­lók­kal in­ten­zí­ven da­gaszt­juk min­dad­dig, amíg a tész­ta le nem vá­lik az edény fa­lá­ról. Me­leg he­lyen ke­leszt­jük, míg tér­fo­ga­tá­nak fe­lé­vel fel nem da­gad. Ezu­tán „össze­ver­jük” a tész­tát, még egy­szer rö­vi­den pi­hen­tet­jük, és vé­gül de­rék­szö­gű­re ki­nyújt­juk.

 

A töl­te­lék­hez szük­sé­ges anya­go­kat si­ma masszá­vá dol­goz­zuk fel, és egyen­le­te­sen eloszt­juk a ki­nyúj­tott kelt tész­tán. A tész­tát fel­te­ker­jük, és kb. 3 cm szé­les­sé­gű sze­le­te­ket vá­gunk. A csig­ákat sü­tő­le­mez­re tes­szük és 200 fo­kon 25 per­cig vi­lá­gos­bar­ná­ra süt­jük.

 

A má­zat össze­ke­ver­jük és ecset­tel a még lan­gyos fa­hé­jas csi­gá­kra ken­jük.

 

Fahéjas búzacsíra

Hoz­zá­va­lók: 3 al­ma, 4 evő­ka­nál bú­za­csí­ra, 1 te­áska­nál fa­héj, 1 te­áska­nál méz, 1 mok­kás­ka­nál ci­trom­lé, 1 csé­sze tej­föl vagy jog­hurt.

 

El­ké­szí­té­se: A meg­mo­sott, meg­há­mo­zott al­mát mag­há­za nél­kül le­re­szel­jük, hoz­zá­ke­ver­jük a bú­za­csí­rá­hoz. A ci­trom­le­vet, mé­zet és fa­hé­jat is be­le­tes­szük. Tá­la­lás­kor rá­önt­jük a tej­fölt.

 

Kukoricadara fahéjjal

Hoz­zá­va­lók: (2 sze­mély ré­szé­re) 7 evő­ka­nál ku­ko­ri­ca­da­ra, 5-szö­rös mennyi­sé­gű víz, 2 csi­pet só, 2 ká­vés­ka­nál méz, 2 ká­vés­ka­nál őrölt fa­héj.

 

El­ké­szí­té­se: A ku­ko­ri­ca­da­rát kb. 10-15 per­cig főz­zük, míg le­forr­ja a le­vét. Tá­la­lás­hoz fa­héj­jal meg­szór­juk és mé­zet ra­kunk rá, eset­leg még ola­jos ma­gok­kal dí­szít­jük (man­du­la, dió, mo­gyo­ró).

 

Fahéjas alma

Hoz­zá­va­lók: 6 db al­ma, 6 db fél dió dur­vá­ra vág­va, bio­szil­va­le­kvár, őrölt fa­héj íz­lés sze­rint.

 

El­ké­szí­té­se: Az al­má­kat ala­po­san meg­mos­suk, a szá­ras részt V alak­ban mé­lyen ki­váj­juk, be­le­te­szünk cu­kor nél­kül ké­szült szil­va­le­kvárt (al­mán­ként egy evő­ka­nál­nyi). Ezu­tán a le­kvár te­te­jé­be nyom­juk a dió­da­ra­bo­kat. Mély tep­si­be vagy tű­zál­ló tál­ba tes­szük, le­fed­ve süt­jük kb. 200 fo­kon 30 per­cig, majd újabb fél órát süt­jük to­vább fe­det­le­nül, hadd pi­rul­ja­nak az al­mák, míg il­la­to­sak és pu­hák nem lesz­nek.

 

 

Fahéjtea

El­ké­szí­té­se: 1 te­áska­nál­nyi össze­aprí­tott fa­héj­ru­dat 1 csé­sze for­ró víz­zel le­ön­tünk, 10 per­cig áll­ni hagy­juk, majd te­aszű­rőn át­szűr­jük. Ét­vágy­ta­lan­ság ese­tén na­pon­ta ét­ke­zé­sek előtt igyunk 2-4 al­ka­lom­mal egy-egy csé­szé­nyit. Gyo­mor­pa­na­szok­nál fo­gyas­szunk egy csé­szé­vel ét­ke­zés után. Ke­rin­gés­ja­ví­tó­an hat a kö­vet­ke­ző ke­ve­rék: 1 te­áska­nál fe­ke­te te­át és egy­ne­gyed fa­héj­ru­dat 1 csé­sze for­ró víz­zel le­ön­tünk és 5 per­cig áll­ni hagy­juk.

Borsik Miklósné
X. évfolyam 5. szám

Címkék: fahéj, natúrkonyha receptek

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.