Natúrkonyha

Áldott "grahamliszt"


 

A grahamliszt abban különbözik a teljes kiőrlésű liszttől, hogy szemcsemérete - beleértve a korpát is - jóval nagyobb. A Magyar Élelmiszerkönyv alapján a 2000μ-os szitabevonaton 100%-kal kell átesnie, a 315μ-os szitabevonaton legfeljebb 60%-a eshet át.

 

A grahamliszt a nagy szemcseméretéből adódóan fejti ki csodálatos betegségmegelőző hatását.

 

A szervezetbe jutva a szénhidrát, miután nagy szemcseméretű, csak lassan és folyamatosan táródik fel, a vércukorszint nem emelkedik meg hirtelen (a hasnyálmirigy inzulintermelése nem fokozódik), ezzel egyidejűleg étkezés után nem alakul ki az éhségérzet.

 

Ahhoz, hogy zsírégetők legyünk, le kell mondanunk a gyorsan felszívódó cukrokról, s át kell térnünk a lassan felszívódó szénhidrátokban gazdag élelmiszerekre, amelyekből a cukrok csak lassan szabadulnak föl.

 

A táplálkozástudósok előtt már az 1980-as évek vége felé ismert volt, hogy a gabonák héjanyaga - a korpa - a létező legértékesebb rostanyag. De arra is felhívták a figyelmet az Orvostovábbképző Egyetemen rendezett, a táplálkozás és civilizációs betegségek összefüggésével foglalkozó WHO-konferencián, hogy még az sem mellékes, mekkora méretű az élelmiszerben a korpa: ugyanis csak a kicsit durvább méretű az igazi, méreténél fogva az képes betölteni megfelelően a bélfal söprögető szerepet. Ilyen méretű korpa csak a grahamlisztben szokott előfordulni, illetőleg a „búzakorpa”-termékben. Nem mellékes a grahamlisztben megtalálható búzacsíra-, ásványianyag-, folsav- és B1-, B2-vitamin-, továbbá kálium-, kalcium-, foszfor-, magnézium-, cink-, mangántartalom.

 

Prof. Dr. Rigó János A diétás rostok jelentősége a metabolikus X-szindróma prevenciójában és terápiájában című munkájában többek között kifejti:

 

A diétás rostok fontos hatása a táplálék energiatartalmának, az energiafelvételnek, a zsírsavak és az epesavak abszorpciójának csökkentése. A diétás rostok fizikokémiai tulajdonságai kedvező hatásúak a multikauzális metabolikus X-szindróma prevenciójában és diétás kezelésében.

 

Továbbá négy gyakori betegség előzhető meg a nagy szemcseméretű diétás rostok szervezetbe jutásával.

 

1. Kóros szénhidrát-anyagcserezavar.

2. A magas triglicerid- és koleszterinszint.

3. Magas vérnyomás.

4. Elhízás.

 

Az USA mezőgazdasági minisztériumának a bostoni Tufts Egyetemen lévő táplálkozási kutatóközpontjában írták, hogy azoknál az embereknél, akik bőségesen fogyasztanak rostokban gazdag, teljes értékű, azaz hántolatlan gabonából készült ételeket, kisebb valószínűséggel fejlődik ki a 2. típusú cukorbetegség. A gabonák védő hatásában azok részesültek, akik naponta 3 vagy több adag (egy adag = 1 szelet grahamlisztből készült kenyér vagy 1 csésze főtt gabonaköret) teljes értékű gabonamagételt fogyasztottak. Ők a többieknél jobban tudtak reagálni az inzulinra, ezért kevésbé vannak kitéve a cukorbetegséghez vezető anyagcserezavarnak.

 

A 2. típusú cukorbetegség ugyanis akkor fejlődik ki, amikor a vércukorszintet szabályozó inzulin nem tud elegendő hatást kifejteni. Ez a kór az USA-ban is, Európában is egyre jobban terjed. A betegséget megelőző anyagcserezavar tünetei: hasra történő elhízás, magas vérzsír- (triglicerid-)szint, alacsony HDL ("jó") koleszterinérték, magas vérnyomás, magas vércukorszint. Napjainkban divatos dolog kerülni a szénhidráttartalmú táplálékokat. Ennek a divatnak az alapját az adta, hogy kövér embereknél valóban sikerült javítani az inzulinérzékenységet, ha korlátozták a szénhidrátfogyasztást az illetőnél. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, mi az a szénhidrát, amit fogyasztunk. Ha hántolatlan gabonából készült élelmiszereket eszünk, azok javítják az inzulinérzékenységet. Nem is volna olyan nehéz megfogadni a szakemberek tanácsát, hiszen nem okoz drámai változást az ember táplálkozásában, ha fehér kenyér helyett barnát, fehér rizs helyett barna rizst választ.

 

A probléma, amire az amerikai kutató felhívja a figyelmet, sajnos tipikus. A Magyarországon kapható barna kenyerek zöme csak színe szerint barna, amit a hozzákevert malátaportól nyer, nem a búza vagy a rozs értékes héjanyagaitól. Aztán: azért érdemes megnézni, hogy az összetevők között első helyen szerepel-e a teljes kiőrlésű búza- vagy rozsliszt, mert ismerek olyan méregdrága magyar barna kenyeret, amelyben teljes kiőrlésű rozslisztből mindössze a kovász készül, a többi 99,5% finomított búzaliszt.

 

Holott a közönségesen kapható, túlságosan finomra őrölt teljes őrlésű lisztek és a túl finomra őrölt lisztekből készült kenyerek nem ideálisak egészségmegőrzési célra. Grahamlisztből bármilyen sütőipari termék elkészíthető. (x)

Erdődi Sándor
XII. évfolyam 7. szám

Címkék: grahamliszt, natúrkonyha

Aktuális lapszámunk:
2020. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.