Natúrkonyha

Az egészség borral jár

Tudományos kísérletek sora igazolja, hogy a népi gyógyászat évszázados tapasztalatai nem tévedtek a vörösbor áldásos hatásairól. Az elmúlt évtizedek vizsgálatai alapján a kutatók - Görögországban, Angliában, Kanadában és hazánkban is - arra a következtetésre jutottak, hogy a szívinfarktus-halálozás a napi 3-4 deciliter bort elfogyasztók esetében a legalacsonyabb, hölgyeknél 1-2 deciliter már jó hatású! (Az ENSZ egészségügyi szervezetének ajánlása a kutatók ajánlásánál sokkal szigorúbb: álláspontja szerint az egészséges mennyiség a minden második nap elfogyasztott 2 deciliter vörösbor.)


 

Mértékletes fogyasztás mellett csökken a koszorúér-betegségek kockázata. A vörösbor jó hatással van a legalább 500 feladatot ellátó máj működésére. Segít a máj zsírtalanításában, hozzájárul a zsírok lebontásával az emésztéshez, csökkenti a vérnyomást. Ma már köztudott, hogy az antioxidáns tulajdonságú anyagok főleg a kékszőlő héjában, kisebb mennyiségben a kocsányban, a magban és a bogyóhúsában találhatók. (Az antioxidánsok különféle fenolvegyületek, a sejtanyagcsere bomlástermékei, a mérgek, a szabad gyökök lekötésében játszanak szerepet.) A kékszőlő héja gombaellenes anyagot is tartalmaz - ez a gránátalmában is megtalálható - és a máj zsírtalanítását is elősegíti.

 

A vörösbor lúgosít. A bor a cukron és az alkoholon kívül az emberi szervezet számára értékes szerves savakat, cserzőanyagokat, vitaminokat, enzimeket, aminosavakat és a szövetek regenerálódásában jelentős ásványi sókat tartalmaz. A húsos ételek fogyasztásakor nagy szerepük van a szerves savaknak. De figyelmet érdemlő az a tény is, hogy az alkoholos italok közül a vörösborok pH-értéke áll a legközelebb a fehérjék lebontását végző gyomornedv pH-jához. A savasabb fehérborok és a fanyarabb vörösborok étvágyfokozó hatása sem lebecsülendő! A gyomorsavhiányban és étvágytalanságban szenvedő felnőtt ember számára a savas fehérborok és a fanyar vörösborok bizony gyógyszernek tekinthetők!

 

Önmagában a borról nem beszélhetünk egyik kísérőjének megismerése nélkül. Ha bármilyen alkohol kerül a szervezetünkbe, túláradó boldogság keríti hatalmába az embert. Egyensúlyérzékünk romlik, mozgásunk esetlenné válik, akadozik a beszédünk. Ezek az állapotok - kivéve az alkoholmérgezés eseteit - rövid hatásúak. Az alkohol ugyanis gátolja az idegsejteket és a kisagy kérgi részében lévő Purkinje sejteket, amelyek a mozgáskoordinációért felelősek. Ezek a répa alakú sejtecskék addig nem látják el tökéletesen feladatukat - nevezetesen, hogy egyik lábunkat a másik után rakjuk -, amíg alkohol van a szervezetünkben. Kiben több, másnál kevesebb. Nos ekkor jön jól májunk segítsége! Májunk ugyanis óránként 7 grammnyi alkohol elbontására képes, normális működése esetén. Ez a mennyiség egy deciliter borral juthat a szervezetünkbe. Májunk az elbontást követően segít az alkohol eltávolításában is!

 

A bor alkoholtartalma miatt jelentős energiaforrás. Az emberi szervezetben egy liter 9-10 százalék alkoholtartalmú bor 600-700 kcal-t termel. Ez a napi energiaszükséglet körülbelül 25 százaléka. Az energia mennyiségét tekintve egy liter bor 9 deciliter tejjel, 300-500 gramm kenyérrel, 600 gramm hússal, 5 tojással vagy 1 kilogramm burgonyával egyenértékű.

 

Pár évvel ezelőtt olvastam éppen a Természetgyógyász Magazin hasábjain, hogy a holisztikában hű társunk, a tölgyfa aktiválja a vörösbor jótékony hatását a hordók dongáin keresztül. Több európai országban az utóbbi évtizedekben megduplázódott a borfogyasztás, az infarktusok száma viszont - mint például Dániában - 30 százalékkal csökkent! Franciaországban a szívinfarktusok száma egynegyede, egyötöde a fejlett ipari országok - például az Egyesült Államok, Finnország - eseteinek. E tényeket sok kutató a vörösborban lévő polifenoloknak (flavonoidoknak) tulajdonítja. Erős antioxidáns hatásuk mellett megakadályozzák a koleszterin lerakódását és beépülését is az érfalba. E felismerés hatására már hazánkban is szerepel a szívbetegek rehabilitációs diétájában a napi 1-2 deciliter vörösbor amelynek enyhe koszorúér- tágító hatása is van.

 

A szervezetünk számára kedvező mennyiségű borfogyasztás gátolja a szívinfarktus előfordulását úgy, hogy csökkenti az összkoleszterinszintet és növeli az érfalvédő HDL-koleszterinszintjét. A mértékletesek nagy valószínűséggel tovább élnek! A bor mértékletes fogyasztása csökkenti a feledékenységet, erősíti az immunrendszert, és segít megelőzni a csontritkulást. Ha nem ihatja bármilyen okból az ember, de szeretné élvezni jótékony hatását, természetes szőlőlével vagy friss szőlővel (a magokkal együtt) pótolhatja. A gyógyító erő nem az alkoholban van, hanem az összepréselt kékszőlő héjában és magjában.

 

Néhány ismertebb borról – röviden

Badacsonyi kéknyelű Finom illatú, lágy savú, zöldes fehér színű, tüzes bor. Illik a sáfránnyal, bazsalikommal fűszerezett levesekhez, de a kacsasültnek is kiváló kísérője.
Egri pinot noir Mézillatú, aromáiban érezhető a meggy, de felismerhető a füge és a mazsola is. Paprikával készült levesekhez ajánlható és sült húsokhoz.
Villányi merlot Telt, bársonyos, tüzes bor, sötéten ragyogó rubin, mély bordó szélekkel. Illata az érett szilvára, a rumos meggyre emlékeztet, finom fahéj- és vaníliaaromával. A karamellizált fahéjas szilva és a zsenge bárányhús méltó társa.
Szekszárdi merlot Gyógyfüves aromája, erdei gyümölcsös jellege teszi igazán különlegessé. A nehezebb ételekhez ajánlható.
Villányi cabernet sauvignon Illatában a fekete áfonya, a meggy, a szeder, a szegfűszeg és a fekete csokoládé jelenik meg. Érett sajtokhoz nagyon jó ital, de az erdők, mezők bogyóival pikánssá tett vadhúsok sem tiltakoznak ellene. A sajtok fogyasztásakor követhető a francia gyakorlat. Ők a kemény sajtokhoz rendszerint vörösborokat isznak, de az olvasztott sajtokhoz fehérbort.
   

Ételek, italok nemcsak vegetáriánusoknak ebédre

Lecsó Somlói juhfarkkal 

Bográcsban, kerti partin, de lábasban, fedő alatt is rotyogtatható. A bográcsba 2,5 deciliter olívaolajon - vagy napraforgóolajon - a lehető legtöbb, apróra vágott vöröshagymát - esetünkben másfél kilót - lassú tűzön, üvegesre párolunk. Amikor már sűrű masszává áll össze a párolt hagyma, két deciliter somlói juhfarkkal levesessé tesszük. Kavargatás és parányi forralás után szórjunk a párolt hagymára 2-3 evőkanál édes-nemes vagy picit csípős, őrölt pirospaprikát (ki-ki ízlése szerint). Jól megkeverjük és hozzáadjuk a darabokra vágott 1 kilogrammnyi paradicsomot, nem hagyva időt arra, hogy az őrölt pirospaprika megkeseredjen. Amikor a paradicsomok héja kunkorodik, evőkanálnyi sóval megszórjuk és máris jöhet az apróra vágott 2 kilogramm sárgapaprika. Összekeverjük a hagyma és a paradicsom elegyével, és amikor ebbe belesimul, nem a felszínén  tornyosul, örömünket egy deci somlói juhfarkkal adjuk tudtára.

 

 

Már elkészült a lecsónk! De 3-5 perces forralás után 10 darab, habosra kevert tojással dúsíthatjuk az ételt. Amikor szemmel láthatóan összefőtt a tojás a lecsóval, tálaljuk.

 

Jó tudni: a lecsó utólag is sózható! Friss, ropogós kenyérrel nagyon finom. De a szikkadttal is. A sűrű barna kenyérrel pedig sajátos ízvilágú. És még valami: ha jó ízűen elfogyasztottuk adagunkat, mindig olyan borral köszöntsük a szakácsot, amilyen borral ízesebbé tette a nyár és a kora ősz e kellemes ételét. Esetünkben somlói (somlai) juhfarkkal.

Vörösboros vöröskáposzta

Kevés, ám forró olajon megforgatjuk az apróra vágott 1-2 fej vöröshagymát, rátesszük a csíkokra vágott kilónyi vöröskáposztát, fűszerezzük sóval, borssal, köménnyel, borsikafűvel. Megkínáljuk 2 deciliter - jó minőségű - vörösborral (cabernet franc), mézzel édesítjük, alaposan megforgatjuk és készre pároljuk.

 

Tálaljuk pirított szójakockával és röstivel. 

Uzsonnára 

Enyhén pirított, nem tartósítószeres, szeletelt kenyeret és bármilyen márkájú, érett camembert sajtot villányi cabernet sauvignonnal tehetünk még omlósabbá.

 

Pár szelet vajas kenyér, paprikás búzakolbásszal, snidlinggel, néhány korty egri pinot noir kíséretében, többet ér minden színterápiánál! 

Desszertnek 

Önmagában is ajánljuk a vörösborban hízlalt aszalt szilvát, mandulával (egy- két kocka fekete csokival!).

 

Két deci merlot-t ízesítsünk fahéjjal, szegfűszeggel, pici cukorral. A forrásban lévő borba 20-25 szem aszalt szilvát tegyünk, hagyjuk pár percig, barátkozzanak. Ne főzzük meg a borban a szilvákat! Csak puhítsuk, az alkohol párolog, a szilvák magukba szívják a bort. Hagyjuk kihűlni őket. Pici csokival, mandulával sajátos aromájú csemege. 

 

A tea varázsa

Élelem nélkül akár 50 napig is kibírjuk, folyadék hiányában viszont mindössze néhány napig élhetünk. Szervezetünk kiválasztással kb. 2,5 l folyadékot veszít naponta, amelyetpótolni kell. Ebből adódik, hogy 1,5- 2 liternyit kell innunk mindennap. Minden vizet tartalmazó ital hozzájárul a folyadékszükségletünkhöz, beleértve a gyümölcsleveket, az üdítőket, a teát. Az italok sokszínűsége nagyon fontos szerepet játszik a folyadékigény kielégítésében, hiszen kevés ember képes 2-3 l vizet vagy ásványvizet inni és semmi mást.

 

A teázás hagyománya Európába a Távol- Keletről érkezett. Keletkezését legendák övezik. Az egyik egy kínai császárról szól, akinek forró vizébe valamiféle illatos növényt sodort a szél, finom ízt kölcsönözve neki. A másik mendemonda egy buddhista szerzetesről regél, aki fogadalmához hűen éjjel-nappal imádkozott. Azonban egyszer csak elaludt. Hogy még egyszer ne történhessen ez meg vele, levágta szempilláit, és széjjelszórta a földön. Így keletkeztek az első teacserjék, amelyek frissítő hatásuknak köszönhetően segítik a meditációt. A kínai és japán teázási szertartások komoly rendjéből és közösségi szerepéből is látszik, hogy a tea több puszta szomjoltó italnál, a tea testünk és lelkünk harmóniájának, egészségünk megőrzésének legfőbb eszköze.

 

 

Ha nem is alakult ki hasonló teaceremónia Európában, a hagyományos népi orvoslás ismerői pontosan tudják, hogy a természetgyógyászat az emberi történelem során mindig is alkalmazta a különféle növények gyógyhatásait, igen sokszor a belőlük készült teák formájában. Ki ne kapott volna gyerekként szüleitől, nagyszüleitől egy bögre hársfa- vagy kamillateát, illetve sokan ihatták az ugyancsak népszerű borsmentavagy bodzateákat is.

 

Persze nem szabad megfeledkeznünk Afrikáról sem, ahol ugyancsak főztek hasznos és finom herbateákat. Amelyek az utóbbi időben a kínai termékekhez hasonlóan Európában is sikert aratnak. Gondoljunk csak a honeybush, illetve rooibos keverékekre.

 

Érdemes  néhány érdekesebb teaalapanyag egészségügyi hatását is megemlíteni. Mintegy 300 éven át harcoltak egymással portugálok, franciák és angolok a fahéj kereskedelmi monopóliumának megszerzéséért. A fahéj serkenti az emésztést, és hurutok ellen is kiváló, legalábbis a régi korok orvosai szerint. Talán ezért szerepelt régen a nehezen emészthető ételek sora végén az illatozó fahéjas sütemény. Az indiai citromfű illóolaj fertőtlenítő, antibakteriális, dezodoráló, rovarriasztó. (x)

 

Egészségünkre!

Jó tudni! Nem illik minden ételhez a bor! Az ecettel ízesített salátákhoz vagy hideg előételhez még gondolatban sem! A kínai és a japán ételekhez, amelyek erősek, édes-savanyúak vagy curryvel, netán más intenzív ízű fűszerrel ízesítettek, többnyire teát fogyasztanak a névadó országokban. Európában, ha már bort innánk e fűszeres ételekhez, erős vörösbort igyunk.

 

Lényeges hogy először a fiatalabb, a könnyebb borok kerüljenek az asztalra. Később ajánlhatók az idősebb, tartalmasabb borok. Száraz borokkal kezdjük a kínálást, legvégül az édesebb borokat szolgáljuk fel. Más megközelítésben az asztali bort kövesse a minőségi bor, és azt a különleges minőségű bor. Az ételsor ismeretében az italok ajánlását mindig fehérborral kezdjük, majd vörössel folytassuk.

 

 

A száraz fehérborokat és a rozét 8-11, a fiatal vörösborokat 13-15, a középnehéz vörösborokat 12-16, a nehéz vörös borokat, óborokat 16-19, a somlói és badacsonyi borokat 12-14, a késői szüretelésű vagy töppedt szőlőből készült borokat 11-12, a félédes fehérborokat 9-11, a pezsgőket 6-8 Celsius-fokra hűtve kínáljuk.

 

A leveseket általában italkíséret nélkül tálaljuk. De ha főétel az Újházi tyúkhúsleves vagy a gulyásleves, zamatos fehérbor vagy vörösbor a méltó kísérője. A halászlé száraz rozéval vagy könnyű vörösborral öblíthető.

 

Különleges levesek – francia hagymaleves, sajtleves – könnyű, száraz fehérborért kiáltanak! Sáfránnyal, bazsalikommal fűszerezett levesek kedvelik a badacsonyi kéknyelűt.

 

A kiemelkedő minőségű borokat (úgynevezett csúcsborokat) ne étkezéshez adjuk, hanem önállóan fogyasszuk.

 

Oszlassunk el egy tévhitet: a bort nem egyegy falat étel lenyelése után kell kortyolni. Étel és bor közötti harmónia csakis abban az esetben jöhet létre, ha egy időben találkoznak a szánkban.

 

A lélek gyógyszere, a szakrális ital: a bor

A Biblia szerint Noé – az első embernek, Ádámnak tizedik utóda – Isten parancsára bárkát épített. Ebben menekült az ember és az élővilág az özönvíz pusztítása elől. A bárka megfeneklett az örményországi Ararát hegyén és – az egyik legenda szerint – innen indult el a szőlő is az egész világot meghódító útjára. Noé pedig földművelő kezde lenni és szőlőt ültete – írja Mózes első könyvében. S hogy a vesszők ki ne száradjanak, földjét hat állat – az oroszlán, a tigris, a disznó, a majom, a medve és a galamb (másutt a bárány) – vérével öntözte meg. Legalább ennyiféle az erősen boros ember is! Előbb büszke, mint az oroszlán, aztán vad, tán kegyetlen is, mint a tigris, düledezik, mint a medve, időnként sárban fetreng, mint a disznó, buja lesz, mint a majom, majd szelíd, mint a galamb vagy a kezes bárány.

 

Értéke akkor változott, amikor az Utolsó vacsorán: vette Jézus a kenyeret, áldást mondott és megtörte, odaadta a tanítványoknak és ezt mondta: Vegyétek és egyétek, ez az én testem! Azután vette a poharat… és azt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.

 

Palesztinában a bort a tövises cserje, a mirrha levelével és virágával keverve – súlyos szenvedés esetén – kábítószerként használták. A bor egészséget erősítő hatását hirdették már az asszíroknál, a babilóniaiaknál, valamint a régi Egyiptomban. Értékes gyógyszer volt. Férfierőt fokozó szerként jegyezték, de fertőtlenítésre és fájdalomcsillapításra is alkalmazták, mézzel, gyógyfüvekkel, fűszerekkel keverve. Az ókori Görögországban, Kos szigetén született Hippokratész, az ókor elismert orvosa, aki ezt mondta: a bor az italok között a leghasznosabb, az orvosságok között a legjobb ízű és az ételek között a legkellemesebb.

 

Az ókorhoz hasonlóan a középkorban is hangsúllyal ajánlották a bort a fertőzött, egészségtelen vizek helyett. A járványokat akarták megfékezni. A kolostorokban és kórházakban is mindig tartottak bort, fertőtlenítésre.

 

A mikrobiológia megalapozója, Pasteur a leghigiénikusabb és legegészségesebb szernek minősítette. A gyógyulást elősegítő borok – lásd a tokajit – sokáig megtalálhatóak voltak a magyar patikákban. A leírások szerint volt olyan járási székhely – Zirc –, ahol az újkor közepéig a patika egyetlen gyógyszert árult – a bort!

 

Tisztelt Olvasó!

Legyen saját bora az egészségéért! Ha az ország leghíresebb borvidékein 30 szőlőtőke bérlője – lehet többé és lehet kevesebbé is –, a tőkéit a legismertebb borászok gondozzák, a fürtökből a legjobb, ellenőrzött minőségű borokat készítik, csak Önnek palackozzák, már elmondhatja: ez az „Én borom, az én szőlőmből!” Az egészségemért!

 

Kérje e lehetőség leírását elektronikus levélben. Írjon pár sort csillagsandor@t-online.hu címre

Csillag Sándor
XIV. évfolyam 10. szám

Címkék: bor, bor receptek

Aktuális lapszámunk:
2020. január

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.