Natúrkonyha

Kávé - a mágikus ital

    Ajánlott cikkeink a témában:


 

A kávé élvezet, kitölti a nap folyamába iktatott szünetet és élénkít is. A kávé azonban ennél is több: orvosság. Már a kávé első írásos emlékei – Kr. u. 800 körül – is orvosságként említik a barna italt. Hogy ez nem túlzás, azt tudományos kutatások igazolják. Amerikai kutatók felfedezték, hogy a kávé – legalábbis a férfiaknál – képes csökkenteni a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, ráadásul a sperma minőségét is javítja.

 

A Jénai Egyetemen azt is kiderítették, hogy a koffeinnel meggátolható a hajhullás, ha a hatóanyagot közvetlenül a fejbőrbe dörzsöljük. Ráadásul kávéivással megőrizhetjük memóriánkat és agyunk tanulási képességét. Napi egycsészényi kávéval csökkenthető a vér koleszterinszintje – állítják az amerikai North Dakota államban. Ez pedig időskorban megvéd az elbutulástól. A koleszterin ugyanis tönkreteszi az agy-vér gátat, amely távol tartja agyunktól a káros anyagokat. Ha ez a fontos gát nem működik megfelelően, könnyebben kialakulhat az Alzheimer-kór.

 

Etiópiát tekintik a kávécserje őshazájának

 

És még egy meglepő tény: egy csésze kávé hatására agyunk alvásközpontjának javul a vérkeringése, ezért így könnyebben megy az elalvás. Igaz, ez a hatás csak a kávé elfogyasztásától számított 15 percig tart. Utána hatni kezd a koffein, ami – mint tudjuk – nem kifejezetten kedvez az alvásnak.

 

Koffein – csodadrog?

Amint a fentiekből kiderül, a kávé hatásáért a koffein a felelős. Tiszta formában a koffein fehér kristályos por, amelynek íze keserű, amit először 1820-ban Ferdinand Runge német gyógyszerész-vegyésznek sikerült izolálnia, Goethe, a költőóriás unszolására. Akkoriban azt akarták megtudni, hogy minek köszönheti a kávé élénkítő hatását.

 

A modern kutatásoknak köszönhetően csak jóval később sikerült kideríteni, hogy a koffein egy a testünk által termelt anyagra, az adenozinra hasonlít, amely az idegek közötti ingerülettovábbítási folyamat mellékterméke. Ha tehát az idegsejtek között sok információ cserél gazdát, sok adenozin termelődik. Az adenozin a sejtek közé férkőzik, és egy bizonyos mennyiség felett gátolja az információcserét, azaz a gondolkodás folyamatát. A következmény: elfáradunk, álmossá válunk, nem tudunk összpontosítani, gondolataink minduntalan elkalandoznak – testünk ügyesen védekezik a túlterhelés ellen.

 

A kávéval ezt a mechanizmust kapcsolhatjuk ki. Ugyanis a két anyag hasonlósága folytán a koffeinmolekulák elfoglalják az adenozin helyét a sejtek között, de nem gátolják az információcserét. Ugyanakkor a koffein serkenti a vérkeringést, tehát minden feltétel megvan a csúcsteljesítményhez. Kevésbé jó hír azonban, hogy szervezetünk idővel hozzászokik ehhez a hatáshoz, és rendszeres alkalmazás mellett egyre nagyobb mennyiségű koffein szükséges a kívánt eredmény eléréséhez. Kortársak beszámolói szerint Voltaire napi 50 csésze kávét ivott meg.

 

A kávéval kapcsolatos minden tudásunk ellenére rendszeresen megszólalnak a kritikus hangok is. Szerintük a kávé károsítja a szívet és az érrendszert. A tudomány rácáfolt erre az állításra. Még a magas vérnyomásban szenvedőknek is szabad inniuk naponta 3 csészével. Az az állítás sem állja meg a helyét, miszerint a kávé vizet von el szervezetünktől. Igaz ugyan, hogy a kávé diuretikus, azaz vízhajtó hatású. Ezt a hatást azonban a test megfelelő mechanizmusok működtetésével ellensúlyozni tudja. Ennek ellenére van értelme egy csésze kávé vagy eszpresszó mellé egy kis pohár vizet inni, ugyanis a víz érzékenyebbé teszi ízlelőbimbóinkat.

 

Az eszpresszó tetején úszó „crema” a szakértőt eligazítja a minőség dolgában. A latte macchiato légies tejhabját forró gőzzel készítik. A gőz hatására megváltozik a tejfehérje struktúrája. Apró buborékok keletkeznek, amelyek falát fehérje és zsiradék alkotja. Különlegesen jó minőségű tejhab készítése érdekében ajánlatos 3,5%  zsírtartalmú tejet alkalmazni. Ezzel szemben a sovány tejből gőzölt tejhab tartósabb

 

A kávé előnyeit a legenda szerint egy szerzetes fedezte fel, aki egy fennsíkon egy marhacsordára bukkant, amelynek tagjai egészen különlegesen viselkedtek. Az állatok feltűnően élénkek voltak és késő éjszakáig nem nyugodtak meg. A szerzetes kíváncsi volt, és addig vizsgálódott a legelőn, míg egy növényre bukkant, amelynek termései hasonlítottak a cseresznyére. A cseresznyével ellentétben a termésben nem kemény magot, hanem két apró babot talált. Szétzúzta és kifőzte azokat, majd megitta a főzetet. Megállapította, hogy az ital kellemesen felélénkítette.

 

A kávécserje őshazája az etiópiai Kaffa tartomány. Az ott élő nomádok a zöld kávébabot rágcsálták. A 11. században a kávé termesztését az arabok kezdték meg. Az őket meghódító törökök révén jutott el a kávéivás szokása Európába, igaz, sokkal később.

 

 

A koffein igazolhatóan csökkenti a koleszterinszintet és segít megelőzni az időskori demenciát. A munkahelyi fáradtság leküzdésében egy csésze kávé bevált ellenszer

 

Itáliában csak 1645-ben ismerték meg a kávét. Valamivel később Velencében, a Szent Márk téren megnyílt Európa első kávéháza. Ezt csakhamar újabbak követték. És bár az európaiak a „török itallal” szemben bizalmatlanok voltak, a kávé diadalútja feltartóztathatatlan volt. Ma majd minden utcasarkon találunk egy kávéházat. Ami az új és újabb ízvariációkat illeti, azok szinte határtalanok. Azonban a klasszikus eszpresszó is szilárdan tartja magát – bár csak ritkán szolgálják fel úgy, ahogy kellene: nem keserű, kissé olajos és „crema”, azaz vékony habréteg van a tetején, ami a ráhelyezett cukrot néhány másodpercig megtartja.

- tommy -
XVI. évfolyam 5. szám

Címkék: kávé, koffein

    Ajánlott cikkeink a témában:

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.