Natúrkonyha

Natúrkonyha receptek: Zöldbab

    A zöldbab (Phaseolus vulgaris) őshazája Közép- és Dél-Amerika. A hüvelyesek az emberiség legfontosabb kultúrnövényei közé tartoznak, mivel gazdagok rendkívül értékes növényi fehérjében. A zöldbabnak sokféle változata ismert, létezik bokros és futó, de ezen belül is szinte áttekinthetetlen a fajtagazdagság. A futó fajtákat karózni kell, vagy kerítésre szokták felfuttatni – zamatuk intenzív, de sok törődést és gondozást igényelnek. Valószínűleg ez az oka, hogy manapság főként a bokros fajtákat részesítik előnyben.


     

    Léteznek sárga hüvelyű verziók, mint a vajbab, illetve különféle vastagságú zöld fajták. A szabadföldi termesztésből származó zöldbabot júniustól októberig takarítják be. Leszedve kb. három napig marad friss nedves konyharuhába tekerve, a hűtőszekrényben. A kissé megtöppedt zöldbab ismét feszes és roppanós lesz, ha negyed órára hideg vízbe áztatjuk.

     

    Elkészítés előtt meg kell mosni, a szárvégeket le kell vágni, a már nem túl zsenge példányoknál pedig a termés hosszában végigfutó barázdából ki kell szedni az ott lévő, elrághatatlan szálat. A modern fajták azonban már teljesen szálkátlanok, így náluk ez a művelet elmarad. Ezután tetszés szerint hosszában kisebb darabokra szeletelhetők, pl. főzelékhez vagy levesnek. A tisztított zöldbabot kevés sós vízben megfőzzük, főzési ideje fajtától függően 10-15 perc. Annak érdekében, hogy szép, intenzív zöld színét megőrizze, főzés után jéghideg vízzel hirtelen le kell hűteni.

     

    A zöldbab ízletesebb, zamatosabb, aromája is kellemesebb, ha kevés zsiradékkal együtt készítjük. A zsiradékban könnyebben oldódik a zöldbab E-vitamin- és béta-karotin-tartalma is. Készülhet belőle köret, egytálétel, leves, főzelék stb. Legegyszerűbb elkészítési módja, ha megfőzzük, és köretként tálaljuk. Különösen ízletes, ha tálalás előtt röviden megforgatjuk egy kevés vajban. Készülhet belőle remek saláta, némi hagymával, paradicsommal, ecetes-olajos dresszinggel meglocsolva.

     

    A zöldbabhoz illő fűszerek: petrezselyem, mediterrán fűszernövények, pl. fokhagyma, szurokfű (oregánó) és kakukkfű. A zöldbabot tilos nyersen megenni, mert mérgező lektineket (egy fehérjefajta) tartalmaz, amelyek súlyos gyomor-bél rendszeri panaszokat (hasfájás, hányás) okoznak. Szerencsére a zöldbab lektinjei 70 °C hőmérsékleten, de erjesztés (kovászolás) hatására is elbomlanak. A szárítás, aszalás azonban nem semlegesíti őket. A kalóriában szegény zöldbab rendkívül gazdag értékes ballasztanyagokban, fehérjékben és szénhidrátokban. Sok benne a kalcium, a kálium, a magnézium és a vas, valamint a B2-, a B6-, a C- és az E-vitamin, továbbá a béta-karotin és a folsav. Az érett, szárított, mag nélküli hüvelyekből vízhajtó gyógytea készül, amellyel a köszvényt és a reumát kezelik.

     

     

     

    A cikket a Természetgyógyász Magazin szeptemberi lapszámában olvashatják!

    –vági–
    XXVI. évfolyam 9. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2020. október

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.