Gyakori megbetegedések
- Bőrbetegségek
- Emésztőrendszeri megbetegedések
- Fájdalmak – fájdalomcsillapítás
- Férfi egészségügyi problémák
- Fertőző betegségek
- Fül-orr-gégészeti betegségek
- Gyermekkori betegségek
- Ideggyógyászati megbetegedések
- Időskori megbetegedések – anti-aging
- Immunrendszer és nyirokkeringés
- Jó- és rosszindulatú daganatos megbetegedések – rák
- Mozgásszervi megbetegedések
- Nőgyógyászati betegségek
- Pszichiátriai betegségek
- Száj- és fogászati betegségek
- Szemészeti problémák
- Szív- és érrendszeri betegségek
- Táplálkozás, anyagcsere, hormonok
- Tüdő- és légúti megbetegedések
- Vese és a húgyutak betegségei
Ajánló
Ősi hagyomány: a kovászos kenyértészta
Ha így készíti, mindig finom lesz a kenyere!
A kovásszal készült pékáru különlegesen zamatos és illatos, tovább friss marad. Ezt a technikát az iparosodott péktechnológia az elmúlt évszázad során fokozatosan kiszorította, de otthon érdemes kísérletezni vele. Próbálkozzon különböző gabonákkal, fűszerekkel, és készítsen igazi házi kenyeret.
A frissen sült kovászos kenyér illata az egyik legjellegzetesebb, legfinomabb illat, ami egy életre bevésődik az emlékezetünkbe. Finoman savanykás, gabonás, ugyanakkor van benne egy leheletnyi gyümölcsös aroma is. A kovásszal sütés valóságos tudomány, de azért nem annyira nehéz, hogy ne tudna vele bárki megbirkózni. Amint a név is utal rá, ez a kenyértészta nem a szokásos bolti élesztővel készül, hanem kovásszal. A kovász savanykás, lisztből és vízből, tejsavas erjedéssel készült kelesztőmassza, amelyben a kelést tejsavbaktériumok végzik. Lassú eljárásról van szó, tehát a kovászos kenyér kelesztése a szokásosnál jóval több időt igényel. Ahogy a régiek mondták: Jó munkához idő kell.
A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin augusztusi lapszámában olvashatják!
-tommy-
XXIII. évfolyam 8. szám