• Vissza

Sárgabarack az étlapon

Bár a sárgabarack (kajszibarack) botanikai neve Prunus armenica, a gyümölcs nem Örményországból, hanem Kínából származik. A Selyemúton keresztül jutott el Örményországba, és onnan terjedt el a Földközi-tenger irányába. A gyümölcs Magyarországra valószínűleg a török hódoltság alatt került be, egyes feltételezések szerint neve is török eredetről tanúskodik. Az oszmán-török kaysi ugyanis barackot jelent, ám vannak, akik perzsa eredetre utalnak: ezek szerint a kajszi (nyári időszak) a barack előtt ugyanúgy egy évszakot jelöl, mint az őszi. Népies és irodalmi nevei igen változatosak: kajszi, kajszibarack, sárgabarack, tengeribarack, majombarack, kap szin. Akárhogy is, a magyar kajszibarack minősége – elfogultság nélkül állítható – kimagasló. A gönci kajszibarackot ez év májusában védett földrajzi jelzésű terméknek minősítette az Európai Unió.

A sárgabarack kedveli a meleg klímát, ezért Európában is csak az enyhe éghajlatú vidékeken terem. A legnagyobb mennyiségben a Földközi-tenger medencéjében és Iránban termesztik. Törökország és Irán főképp aszalt sárgabarackot exportál, míg a sárgabarackkonzerv főképp Dél-Afrikából és Dél-Európából származik. Az illatos gyümölcs azonban a konzerválás során elveszíti jellegzetes aromáját, és csupán a cukorszirup íze érezhető a terméken.

Közép-Európában a sárgabarack július közepétől augusztus végéig érik. A mediterrán térségben a szüret azonban már május végén megkezdődik, a főszezon pedig szeptemberben végződik. A gyümölcs jellegzetes, édeskés-fanyar aromája csak a teljesen érett gyümölcsökben érvényesül. Frissen, nyersen a legízletesebb, és nem tárolható hosszabb ideig. Az érett, aromás gyümölcsöket kellemes illatukról, bársonyos, sima héjukról ismerhetjük fel. A sárgabarack színe semmit sem árul el a gyümölcs minőségéről. Bármennyire is csábítóan néznek ki, lehetnek ízetlenek, ha éretlenül szedték le őket, például hogy jobban bírják a szállítást. Ezek inkább csak sütéshez, főzésre alkalmasak. Az érett barackok magja könnyen elválasztható a gyümölcshústól.

Egyes országokban a mandulára hasonlító magok belsejéből likőr (Amaretto) készül, másutt marcipánhoz hasonló édes masszát (perzipán) készítenek belőle. A magokból kisajtolt olaj értékes kozmetikai alapanyag. Japánban rendkívül kedvelt az édesen-savanykásan eltett umeboshi-barack.

A sárgabarack igen gazdag karotinban, amely az A-vitamin provitaminja. Az aszalt termés minden egyéb gyümölcsnél többet tartalmaz belőle. A népi gyógyászat szerint a sárgabarack jót tesz a bőrnek, a hajnak és a körmöknek, serkenti immunrendszerünk működését és segít megelőzni a rákot.

Receptek

Sárgabarackkal és szilvával töltött padlizsán

Hozzávalók 4 személyre: 300 g aszalt tönköly, 1 fej hagyma, 5 evőkanál olívaolaj, 700 ml zöldségalaplé, 4 evőkanál mandulalapka, 4 db kisebb vagy közepes padlizsán, 200 ml kókusztej, 3 evőkanál kókuszreszelék, 2 evőkanál mazsola, 150 g sárgabarack, 200 g szilva, 2 evőkanál almasűrítmény, 1 evőkanál citromlé, 1 csipet fahéj és kardamom, fűszersó.

Elkészítése: Az aszalt tönkölyt mossuk meg és csepegtessük le. A hagymát aprítsuk fel, és 2 evőkanál olajban pároljuk üvegesre. Adjuk hozzá a tönkölyt, kicsit pirítsuk meg, majd öntsük rá a zöldséglevest. Főzzük forrástól számított kb. 30 percig. A mandulalapocskákat egy serpenyőben zsiradék hozzáadása nélkül pirítsuk meg. A padlizsánokat hosszában vágjuk félbe. A belsejüket teáskanállal kaparjuk ki úgy, hogy a héjánál maradjon egy kb. 1,5 cm-es rész. A padlizsánokat ezután sós vízben kb. 8 percig pároljuk. A levét leöntjük és a padlizsánokat melegen tartjuk. A kikapart padlizsánhúst durván felaprítjuk, és a maradék olajban megsütjük, majd a kókusztejjel és a kókuszreszelékkel együtt a tönkölyhöz adjuk. A sárgabarackot és a szilvát kimagozzuk, felaprítjuk és a tönkölyös keverékhez adjuk. Az egészet almasűrítménnyel, fahéjjal, kardamommaggal, citromlével és fűszersóval pikánsra fűszerezzük. A tönkölyös masszát a meleg padlizsánokba töltjük és a mandulával megszórjuk. Forrón tálaljuk.

Sárgabarackos, mogyorós lepénykenyér

Hozzávalók 1 kenyérhez: 20 g élesztő, 1 evőkanál nádcukor, 150 ml langyos víz, 350 g liszt, 1 csipet tengeri só, 4 evőkanál olívaolaj, 75 g aszalt sárgabarack felaprítva, 30 g mogyoró (nem földimogyoró) aprítva.

Elkészítése: Az élesztőt a cukorral és a víz felével összekeverjük. 10 percig állni hagyjuk, majd a liszttel, sóval és a víz másik felével sima tésztát gyúrunk belőle. 45 percig kelni hagyjuk. Az aszalt sárgabarackot és a mogyorót hozzágyúrjuk, és a tésztát újabb 45 percig kelesztjük. A tésztát egy sütőpapírral kibélelt sütőlemezre helyezzük, és ott egy kb. 1,5 cm vastagságú, 25 cm-es lapos, kerek lepénnyé formáljuk. Előmelegített sütőben 180 °C-on aranybarnára sütjük (kb. 25 perc).

Sárgabarackkrém

Hozzávalók 4 személyre: 10 szem sárgabarack, 100 ml szójatejszín, 2 evőkanál agávészirup, 100 g kesudió.
Elkészítése: A gyümölcsöt megmossuk, kimagozzuk és felaprítjuk. A szójatejszínnel és az agávésziruppal együtt mixerben pürésítjük. Hozzákeverjük a durvára aprított kesudiót, és tálalás előtt alaposan behűtjük.

Sárgabarackos quinoafelfújt

Hozzávalók 4 személyre: 200 g quinoa, 500 ml tej, 1 késhegynyi vanília, 4 evőkanál körtesűrítmény, 1 teáskanál citromlé, 1 tojássárgája, 2 tojásfehérje, 750 g sárgabarack, 50 g mandulalapka, kevés vaj a sütőforma kikenéséhez.

Elkészítése: A quinoát megmossuk és lecsöpögtetjük. Felfőzzük a tejben, és kis lángon hagyjuk megduzzadni. A körtesűrítménnyel és a citromlével megízesítjük, és hagyjuk kihűlni. A felfújtformát vajjal kikenjük, és a félbevágott sárgabarackokkal kirakjuk. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, óvatosan a quinoamasszába keverjük, ügyelve, nehogy a hab nagyon megtörjön. A habos masszát a sárgabarackokra terítjük. A tojássárgáját kevés vízzel simára keverjük, majd ezzel megkenjük a massza tetejét. Előmelegített sütőben 200 °C-on 20 percig sütjük. Röviddel a sütési idő befejezése előtt a tetejét megszórjuk mandulalapocskákkal.

-vági-
XVII. évfolyam 8. szám

Címkék: natúrkonyha receptek, sárgabarack

Válogatás cikkeink közül:

• Szorongás, kóros félelmek 4. rész
• Az emberi kapcsolatok jógája
• László Ervin - A változás ideje
• Eutanázia
• Bázisdinamikusan 40-50 év fölött

Válogatás cikkeink közül:

• Ferencsik István - A nagy fogyó
• A bolygók helyzete az égen 2006. november havában
• Napjóga
• „Fogidegek”
• Tallózás a növénygyógyászat világából - 2005. december

• Egészségnaptár

• Eseménynaptár

• Holdnaptár

• Vetési naptár

• Kínai horoszkóp

Aktuális lapszámunk:
2020. január