Öngyógyítás

Kézreflexzóna-masszázs

Hogyan gyógyítsuk a testünket a kezünkön át?

A kéz reflexzónáinak masszírozása egyszerű és igen hatásos módszer számos fájdalommal járó állapot, illetve hétköznapi panasz esetén. A legszebb az egészben pedig az, hogy ezt a terápiát viszonylag rövid idő alatt bárki megtanulhatja és önmaga is alkalmazhatja.


 

A kezünkön olyan pontok találhatók, amelyek kapcsolatban állnak különféle szerveinkkel, ízületeinkkel, a gerincünkkel, a nyirokrendszerünkkel, de még az agyunkkal is. Ezen a 150 négyzetcentiméteres területen számtalan energetikai meglepetés rejtőzik. A kézreflexzóna- masszázs segítségével enyhíthetők a fájdalmak és csökkenthető a stressz. A kezünket masszíroztathatjuk szakemberrel, de mi magunk is megtanulhatjuk önmagunk kezelését. A legmegdöbbentőbb pedig az, hogy az eredmény szinte azonnal észlelhető.

 

Ki válszolhazna igennel arra a kédésre, hogy ismeri-e a kezét? Hogy megnézte-e már valaha, szögletes-e vagy kerek, esetleg ovális? Tudja-e, hogy az emberi kéz 27 csontból és 36 izomból áll? Hogy a kézfejünkön nincsenek verejtékmirigyek, ám az ujjaink begyén több verejtékmirigy végződik, mint testünk bármely más táján? Általában csak arra vagyunk kíváncsiak, mi minden hasznosra képes a kezünk: kicsavarni a csavart, megírni a levelet, kivasalni az inget. Ám mindezen rutinfeladatok mögött ott rejtőzik tapintó- és fogószerveink mesteri teljesítményének valósága.

 

A kéz olyan csodálatos szerv, amelynek révén hozzájárulhatunk jó közérzetünk kialakulásához. Bizonyos reflexzónákon keresztül gyógyító hatásokat juttathatunk el a szervezethez

 

Pedig valamivel több figyelmet érdemelne az a testrészünk, amely képes helyettesíteni a beszédet és érzéseket közvetíteni. És azzal is érdemes tisztában lennünk, hogy a kezünk képes egészségi állapotunkat is befolyásolni, mert minden egyes szervnek megvan a megfelelő területe a kezünkön, a szívnek vagy a vesének éppúgy, mint a nemi szerveknek vagy a gerincnek. Bizonyos kézreflexzónák masszírozásával befolyást gyakorolhatunk a szóban forgó szervre.

 

Testünk valamennyi folyamata kölcsönös kapcsolatban áll a reflexpontokkal. Ha tehát valamelyik szervnél betegség vagy túlterheltség áll fenn, akkor a kéz jelez: megkeményedik az adott ponton, piros lesz, megduzzad vagy fáj. Ekkor jut szerephez a kézreflexzóna-masszázs. Segítségével serkenthetjük a vérellátást és a nyirokáramlást, megtisztíthatjuk a légutakat, megszabadíthatjuk a gerincet és az ízületeket a blokkoktól.

 

A tüskés labdával végzett tenyérmasszázs kellemesen lazítja el az igénybe vett kezet

 

A kezek masszírozásának jótékony hatását már a kínaiak is ismerték jó hatezer évvel ezelőtt. Az akupunktúra és az akupresszúra kialakulása ekkorra vezethető vissza. Időszámításunk előtt 2330-ra datálhatók azok az óegyiptomi reliefek, amelyeken láb- és kézreflexzóna- masszázs motívumok láthatók. Európában a XVI. századig nyúlnak vissza ennek a gyógyító módszernek a gyökerei. A firenzei szobrászról, Benvenuto Celliniről azt tartják, hogy erős fejfájásrohamait a láb- és kézujjaira gyakorolt nyomással gyógyította.

 

Nyugati neurológusok jöttek rá a XIX. század végén, hogy egészségünket a reflexpontok útján befolyásolhatjuk. A reflexzóna-terápiára vonatkozó mai ismereteinket az amerikai fül-orr-gégész orvosnak, dr. William Fitzgeraldnak köszönhetjük. Ő fejlesztette ki 1917-ben az úgynevezett zónaterápiát, amelynek keretében a testet tíz hosszanti zónára osztotta, amelyek mindegyike a koponyától a lábujjak hegyéig tart. Öt zóna a bal, öt pedig a jobb testoldalon helyezkedik el. Ezt a rendszert fejlesztette tovább a masszőrnő Eunice Ingham, részletes térképet rajzolva lábunk és kezünk reflexzónáiról. Első könyve, a Reflexology 1938-ban jelent meg, és ezzel megkezdődött a modern reflexzóna- terápia kora.

 

A nagyagykérgen is megfelelnek bizonyos zónák bizonyos testtájaknak. Ezeknek a zónáknak a nagy részét a kéz veszi igénybe. Csak az arc, az ajkak és a nyelv foglal el hasonlóan nagy területet

 

A kezünk a testünk tükre

Fitzgerald hosszanti zónái a mai napig használatosak. De a kezünk is felfogható testünk tükreként: a kéz külső szegélyén találhatók például a felkar és a vállízület reflexpontjai, míg a fülé a kis- és a gyűrűsujjon, a szemé a közép- és a mutatóujjon. Az emberi anatómia visszatükrözéseként a két kezet keresztzónákra is osztják. Ebben az ujjak jelentik a fejrészt, az ujjak alatti párnácskák a vállat, míg a tenyéren a mellkas és a felhas zónája található meg. Az alhasi rész pontjai, például a beleké, a kéz csukló felőli részén van, a medence és a nemi szervek reflexpontjai a csuklón. A legtöbb pont a tenyéren helyezkedik el, normál esetben mindkét kézen. Néha azonban csak az egyiken, így például az epehólyag és a máj csak a jobb kézen található meg.

 

Láb- és kézujjainak masszírozásával már a híres reneszánsz szobrász, Benvenuto Cellini is sikeresen szabadult meg erős fájdalomrohamaitól

 

A szerveket és a pontokat összekötő kapcsolat milyenségére eddig még nem derült fény, annyi bizonyos, hogy nem idegkapcsolatról és nem is meridiánról van szó. Sokkal inkább egyfajta holisztikus, energetikai összefüggés ez: a nagy, a test, visszatükröződik a kicsiben, a kézben. Kezünk minél több funkció ellátására képes, annál több idegi kapcsolatra van szüksége az agyban. Nem csoda hát, hogy az arc, az ajkak és a nyelv mellett a kéz foglalja el az egyik legnagyobb agyi területet.

 

A hüvelykujjon találhatók az agy legfontosabb pontjai. Helyezzük a jobb (balkezesekénél a bal) hüvelykujjunkat a másik hüvelykujjunkra, és nyomogassuk meg a mutatóujjunkkal a hipofízis pontját a hüvelykujj ujjbegyének közepén. Nyomjuk meg többször is, közben mindig tartsunk egy kis szünetet
Segít a gerincpanaszokon, ha a hüvelykujj csontján végighaladunk a gerinczónákon
Ha ezt a zónát masszírozzuk, akkor javítjuk a gyomor, a mellékvesék, a hasnyálmirigy és a hát felső részének működését
A nyak merevsége (például hosszú autóút után) ugyancsak oldható a kézreflexzóna-masszázs segítségével
   

Egészségi hatásait a tudomány is igazolta

A kézreflexzóna-masszázs hatását a tapasztalatokon kívül számtalan tudományos vizsgálat eredményei is igazolják. Kínában például 1994-ben felfedezték, hogy a kézreflexzóna- masszázs jó székrekedés ellen. 2000- ben egy amerikai vizsgálat igazolta jótékony hatását mellrákos nők esetében: csökkent náluk a hányinger, a fájdalom és a szorongás. 2001-ben az innsbrucki klinikán arra az eredményre jutottak, hogy a vesezónák masszázsa javítja a vese vérellátását. 2003-ban izraeli tudósok szerint a módszer szklerózis multiplexes betegeknél javította a motorikus és szenzorikus tüneteket. Két évvel ezelőtt szingapúri orvosok azt tapasztalták, hogy a reflexzónamasszázzsal kezelt páciensek agyhullámai az ellazultság állapotára jellemző mintát követik.

 

Mindez alátámasztja az indiai tudósok felismerését, hogy a kéz nyomóreflexei útján enyhíthetők a műtét utáni fájdalmak. Ennek ellenére a legtöbben a mai napig csak a láb- és nem a kézreflexzóna-masszázst ismerik, holott ha az embereket megkérdezik, a lábukat vagy a kezüket masszíroztatnák- e szívesebben, a legtöbben az utóbbit választják.

 

Fontos tippek önkezeléshez

Ráhangolódás: hunyjuk be a szemünket, koncentráljunk a légzésünkre. A figyelmünket irányítsuk a kezünkre. Képzeljük el, hogy ott összpontosul az energia.

 

1. homlok és arcüregek 2. szem 3. fül 4. hipofízis 5. nagyagy és kisagy
6. koponyaalap 7. felső nyirokutak 8. hónalji nyirokcsomók
9. napfonat 10. vesék 11. húgyhólyag 12. vékonybél 13. vastagbél
14. medence-nyirokrendszer 15. nemi szervek 16. nyakszirt

 

Lazítás: hajlítsuk a kezünket előrehátra, körözzünk vele. Körözzünk az ujjainkkal is.

 

Relaxáció: simítsuk végig a kezünket a csuklótól kiindulva az ujjainkig. Minden ujjat egyenként simítsunk végig. Masszírozzuk a tenyerünket az öklünkkel, hogy ellazítsuk a napfonatot.

 

Általános kézmasszázs: a hüvelykujjunkkal végezzük, úgy, hogy az ujjbegygyel nyomást gyakorlunk az adott pontra, majd néhány milliméterrel odébb csúsztatjuk a hüvelykujjunkat. Mindig az ujjak hegyénél kezdjük, és haladjunk a tenyér öt vonala mentén a csukló felé.

 

1. szem 2. fül 3. koponyaalap 4. száj- és garatüreg 5. tüdő
6. mellmirigyek 7. felső nyirokutak 8. bordák 9. felkar
10. hónalji nyirokcsomók 11. epehólyag 12. vállízület

 

Célzott kézmasszázs: most kezelhetjük a konkrét szerv vagy testrész területét (l. az ábrát). Így fáradtság esetén maszszírozzuk a hasnyálmirigyzónát, mert ezzel szabályozhatjuk a vércukorszintet. Asztmánál masszírozzuk a mellékvesék zónáját, hogy fokozzuk az adrenalintermelődést és ezzel csökkentsük a tüneteket. Félelem esetén a napfonatzónát kezeljük, valamint a hasnyálmirigy és a mellékvesék területét. Láz és szédülés esetén a hipofíziszóna kezelése segít, hasmenésnél a vastagbélzónáé. Menstruációs bántalmak esetén a kezelendő terület a méh reflexzónája.

 

Olajak: nincsen rájuk feltétlenül szükség, de segíthetik a masszázs hatását. Ízületi fájdalmakra jó az árnikaolaj, ideges bántalmakra az orbáncfűolaj, érzékeny, megviselt bőrre a körömvirágolaj.

 

Mire használhatjuk?

A kézreflexzóna-masszázs a legkülönfélébb panaszok elmulasztására képes, a gyomorfájástól a nyakmerevségen át a hátbántalmakig. Természetesen vannak olyan betegségek, amelyeket nem tud meggyógyítani, mondjuk a cukorbajt, de súlyos esetekben is enyhítheti a tüneteket. Megelőzésként masszírozhatjuk az orrgyök mellett, kétoldalt található meridiánpontokat, ezek jók a test energiáinak aktivizálására. A méregtelenítésre az ujjak közötti bőrnél található nyirokzónák masszírozása szolgál, valamint a vesepontoké, álmatlanság ellen a napfonatpont kezelése jó. Maga a kézreflexzónaönmasszázs az egyik legjobb módszere az öngyógyításnak, amelyet ráadásul bárhol, bármikor alkalmazhatunk. A fontos csak az, hogy pontosan ismerjük az egyes reflexpontokat és a kezelési fogásokat.

- emel -
XIV. évfolyam 1. szám

Címkék: kézreflexológia, kézreflexzóna-masszázs, öngyógyítás

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.