Öngyógyítás

Légzés egész évben


A helyes légzés egészségünk záloga. Ettől nő a teljesítményünk, ettől leszünk kiegyensúlyozottak és elégedettek. Éppen ezért a légzésünknek minden igényünket ki kellene elégítenie. Ám a légzés nem mindig egyforma. Ilyenkor tavasszal pluszenergiára van szükségünk, míg télen, amikor az év véget ér, nyugalomra. Speciális légzőgyakorlataink, amelyeket minden negyedév szükségleteihez igazítottunk, segítenek alkalmazkodni az adott évszakhoz.

 

Semmi nem köt minket jobban össze az élettel. Ha nem lélegzünk, és nem jutunk friss oxigénhez, szervezetünkben helyrehozhatatlan károk alakulnak ki. A legnagyobb mennyiségű oxigénre agyunk szürkeállományának van szüksége, mivel a többi szervünknél jóval aktívabb az anyagcseréje. Éppen ezért mindig friss levegővel kellene elkényeztetnünk. Már a nyitott ablaknál töltött éjszaka is valóságos balzsamot jelent a test és a lélek számára: a szürke agysejtek regenerálódnak, a szellem ellazul – és mindez álmunkban játszódik le.

 

Többnyire öntudatlanul veszünk levegőt és lélegzünk ki az orrunkon vagy a szánkon. Az orrlégzés egészségesebb, mivel a levegőt megtisztítja, felmelegíti és megnedvesíti az orr nyálkahártyája. A nyálkahártyán lévő csillószőrök kiszűrik a nagyobb szennyező részeket, így a levegő tisztán érkezik meg a tüdőbe.

 

Tanuljunk lélegezni!

A szájunkon mindig akkor veszünk levegőt, amikor erőlködünk. Ha a légzés felületes, ha kifogy a levegőnk, néhány mély légvétel után mehetünk tovább. Ha valaki egyébként is a száján át lélegzik, valószínűleg a légutak valamilyen megbetegedése állhat a háttérben.

 

A mély, tudatos légzés háromfázisú. A belégzés első szakaszában kitágul a has, és tüdőnk alsó szakasza megtelik levegővel. Eközben a rekeszizom, ez a kupola alakú izom, amely elválasztja egymástól a mellkast és a hasüreget, lesüllyed, és megmasszírozza a belső szerveket, főként a májat, a veséket és a gyomrot. A második fázisban a mellkas megtelik levegővel, a harmadik szakaszban pedig megemelkedik a kulcscsont. A tüdő felső része megtelik friss oxigénnel.

 

A kilégzésnél újra megemelkedik a rekeszizom, és a használt levegő kipréselődik a tüdőből. A salakanyagok elhagyják a testet, hogy átadják a helyüket a friss oxigénnek és a nélkülözhetetlen életenergiának. A legtöbb ember azonban úgy lélegzik, hogy csak a tüdeje felső része telik meg levegővel. Ez azt jelenti, hogy kapacitásának legfeljebb az egyharmadát használja ki, ez pedig erősen megterheli a vérkeringést. Minden egyes levegővétellel körülbelül fél liter levegőt juttatunk a tüdőnkbe. A tüdő alsó részén kereken negyvenmillió tüdőhólyagocska található, az alveolusok. Ezeken keresztül jut az oxigén a vérbe. A vörösvértestek eljuttatják az oxigént a szervezet minden egyes sejtjéhez. Ott megtörténik az anyagcsere, az az égési folyamat, amelynek során a táplálék energiává változik.

 

Vérszállítás

Ennek az égési folyamatnak a „hulladéka” – víz és szén-dioxid – visszakerül a vérbe, elszállítódik a tüdőbe, és kiválasztódik a kilégzésen keresztül. A hulladék- és salakanyagoknak körülbelül 70 százalékát légzésünkön keresztül választjuk ki. További 20 százaléktól szabadulunk meg a bőrön, illetve 10 százaléktól a vizeleten és a székleten keresztül. A felületes légzés tehát méreg a szervezetünk számára, mivel a káros anyagok bent maradnak a testünkben.

 

Mivel a légzés ilyen központi szerepet játszik a méreganyagok kiválasztásában, központi szerep jut neki számos tradicionális gyógyító iskolában, például a taj-csiben, a jógában vagy a hui csun-kungban. Ezek az iskolák a tudatos légzést egyaránt használják a testi megtisztulásra és a lelki szenvedések gyógyítására.

 

 

Feloldódnak a blokádok

Ma már jól tudjuk, hogy a tudatos légzés szoros kapcsolatban áll a természet körforgásával. Éppen ezért a modern légzésterápia kihasználja a hagyományos gyógyító rendszerek ősi tudását, és beépíti munkájába. Mert már egészen apró, célzott légzőgyakorlatok segítségével is behatolhatunk lényünk tudattalan aspektusaiba, megérezhetjük a lelki blokádokat, és ugyanilyen eredményesen fel is oldhatjuk pszichikai görcseinket.

 

Szép, napsütéses napon a mezőn fekve szívjuk tele a tüdőnket friss levegővel.

 

Így például a január és a február hónap a nyugalom és az elgondolkodás ideje, amikor inkább befelé fordulunk, a gyakorlatok is ennek megfelelőek. Tavasszal, amikor az élet újraébred, a testnek és a szellemnek egyaránt erőteljes légzésre van szüksége. A bolíviai indián gyógyítók augusztusban különösen sok gyógyító rituálét iktatnak be, mivel a föld ilyenkor különösen nyitott és hatásos, ezért ilyen lesz a rituálé légzése is. Az „arany” októbert a színeknek szentelik, amelyeknek ilyenkor különösen nagy a gyógyító erejük. Decemberben a megfelelő légzőgyakorlatok hozzásegítenek az elengedett lelkiállapot kialakulásához. Gyorsan beláthatjuk, hogy érdemes a tudatos légzőgyakorlatokat összekapcsolni az évszakok járásával. Ezeknek a gyakorlatoknak megvan az a nagy előnyük is, hogy a légzés mindig kéznél van.

 

 

A gyógyító lélegzet aranyszabályai

1. A környezetünk legyen nyugodt és zavartalan. A helyiség tiszta és világos.

2. Lehetőleg nyitott ablaknál vagy a friss levegőn gyakoroljunk.

3. Ruházatunk legyen laza.

4. A légzőgyakorlatokat lehetőleg mindennap ugyanabban az időben végezzük el.

5. Minden gyakorlat után iktassunk be egy kis szünetet, hogy megfigyelhessük a gyakorlatnak a légzésünkre gyakorolt hatását.

 

 

Mire hat a légzés?

A helyes be- és kilégzés a következő hatást gyakorolja szervezetünkre:

• megmasszírozza a belső szerveket

• javítja az anyagcserét

• enyhíti a tüdő és az orrmelléküregek megbetegedéseit

• erősödik testérzékelésünk

• javul a testtartás

• fokozódik az életenergia áramlása

 

Szellemünkre pedig a következő hatással van:

• kevésbé vesznek erőt rajtunk a negatív hangulatok és érzések

• javul stresszlegyőzési képességünk

• fokozódik a koncentrálóképesség

• nő a szellemi tisztaság

-emel-
IX. évfolyam 4. szám

Címkék: lézgés, öngyógyítás

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.