Öngyógyítás

Napüdvözlet

A megújulás jógája 3. rész


Korábban említettem, hogy egész napunkra való tekintettel döntő jelentősége van annak, hogyan kezdődik a reggelünk.

 

A Nap-üdvözlet jógagyakorlat-sorozatát kellő elmélyedéssel, áhítattal érdemes végeznünk. Az így végrehajtott testgyakorlatok hangulati utóhatásaként – legalábbis délelőtt – kiegyensúlyozottabb és derűsebb lesz a kedélyállapotunk.

 

A Szúrja Namaszkára – napüdvözlet, a sötétségből felragyogó fény, a felkelő nap üdvözlete.

Az ősi hindu köszöntés egyetemes értékű szövegét érdemes megismernünk:

„Üdvözlöm azt, aki mindenkinek barátja, a ragyogót, aki a tetteket ébreszti és aki mindent megvilágít. Az erőt adót, az aranyszínű kozmikus tudatot, a pirkadat királyát – a jóságos anyát, a dicséretre méltót, aki a felvilágosuláshoz vezet.”

 

Ha már felvettük a jógázóruhánkat, szembefordulva a kora reggeli napfénnyel, néhányszor mélyebb sóhajtásokkal emeljük fejünk fölé karjainkat.

 

Rövid bemelegítésként végezzünk fej-, váll-, kar-, térdkörzéseket. Döntsük előre, hajlítsuk oldalra felsőtestünket.

 

Lassítva hajtsuk végre a jógagyakorlatokat, néhány másodperces kitartásokkal. Néhány hét elteltével lehet folyamatosan, kitartási szünetek nélkül többször egymás után elvégezni a napüdvözletet: mely a test és a lélek imája.

 

Szánjunk egy kis időt napunkra való felkészülésre.

 

Gondoljuk át teendőinket, erkölcsi értékrendünk szerinti helyes viselkedésünket életünk minden területén.

 

Pl.: hogyan élhetünk párkapcsolatunkban a teljes szívünkkel-szeretetünkkel..., hogyan lehetnénk jobb barátja társunknak?

 

Vagy: melyek azok a munkahelyi feladataink, amelyeket sikerrel kívánunk megoldani?

 

Illetve: milyen egészségmegőrző céljaim vannak, amelyeket követni szeretnék?

 

Hitünk alapján fohászkodhatunk azért, amire leginkább szükségünk van: több belső erőt, kitartást nehéz ügyeink intézésében, önmagunk fejlődésében.

 

A gyakorlatsorozat végzését nem ajánlom annak, akinek magas a vérnyomása, vagy hasi, ill. gerincsérve van.

 

Ezek a jógaászanák a hátizmok erősítésével az élettanilag helyes testtartás kialakítását segítik elő. Ez különösen a fiatal korosztálynál nagyon fontos. Erősítik a has-kar-láb izmokat, fokozzák a gerinc rugalmasságát.

 

 

Egyenes, zárt állásban mellkasunk előtt érintsük össze két tenyerünket.

Felemelt karunkkal derékból kissé hajoljunk hátra.

Felegyenesedésünk után hajoljunk előre, kezünkkel érintsük meg a talajt lábaink előtt.

Két kezünkre támaszkodva, bal lábunkat hajlítva, jobb lábunkkal lépjünk hátra.

Bal lábunkat helyezzük jobb lábunk mellé: mellső fekvőtámaszhelyzet.

Testünket támasztó alkarunk talajra leengedése után csússzunk hátra: derekunkkal homorítsunk.

Mellkasunkat csúsztassuk előre, majd karnyújtással emeljük fel mellkasunkat – kobratartás.

Talajra ereszkedésünk után helyezzük tenyerünket csípőnk közelébe, emeljük fel csípőnket. Karunk, lábunk nyújtott helyzetben van: hegytartás.

Leereszkedve most lépjünk előre jobb lábbal, bal lábunk hátranyújtott helyzetben van.

Zárjuk hátra nyújtott bal lábunkat jobb lábunk mellé. Kezünkkel a talajra támaszkodva, derékból hajoljunk előre.

Emelkedjünk fel, karunkat nyújtsuk

fejünk fölé. Két tenye-

rünket ismét összeérintve tartsuk. Derékból hajoljunk hátra.

Visszaegyenesedésünk után nyújtózkodjunk, majd hozzuk mellkasunk elé összeérintett tenyerünket.

   

Böde István (Fotó: Kohán Károly)
X. évfolyam 8. szám

Címkék: jóga, jóga gyakorlatok

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.