Psziché

Az arc személyiségünk ujjlenyomata?


 

Mágnesrezonanciás tomográf (MRI) segítségével sikerült megállapítani, hogy az arcok felismerésében részt vevő idegrendszeri pályák a nagyagy vizuális mezőiből a tudatosságért felelős homloklebenyhez futnak. Eközben keresztülhaladnak egy olyan területen, amely az arcok felismeréséért felelős. Innen az információk a félelemközponton keresztül a hüllőagyba jutnak, ahol érzelmekkel társulnak.

 

Prof. Gerhard Roth viselkedéskutató és a Brémai Egyetem Agykutató Intézetének igazgatója abból indul ki, hogy minden, az agyban zajló folyamat természeti törvényeknek engedelmeskedik. Az értelem (gondolkodás) funkciója Roth szerint nem más, mint további input továbbítása a tudatalattiba. Arisztotelész szerint az állatokkal történő összehasonlítás (hüllőagy = tudatalatti) a legjobb eszköz önmagunk és embertársaink megismeréséhez.

 

A saját és az idegen arc felismerése tehát az elfogadott tudomány szerint szubjektív észlelés és szubjektív interpretáció eredménye. Talán ez a magyarázata annak, hogy e téren számtalan interpretáció létezik, és az irodalmi adatok is szinte áttekinthetetlenek.

 

Ugyanakkor a kriminológia az arcvonásokban 60 genetikailag kódolt típusjegyet különböztet meg, amelyek objektíven értelmezhetők, és minden ember esetében olyan egyedi összetételűek, mint az ujjlenyomat, ezért biometriai adatbázisként szolgálnak útlevelek, személyi igazolványok készítésénél. Whiteside és Burtis amerikai kutatók 68 jól felismerhető arcvonáshoz viselkedésmintákat társítanak. Aki ismeri ezeket a jegyeket és a hozzájuk társuló személyiségtípust, tudni fogja, hogy pl. tárgyalópartnere milyen jellemű ember, milyen vitapartner. Whiteside és Burtis szerint ezzel jelentősen javítható az emberek egymás közötti kommunikációja.

 

Az alábbiakban néhány példát közlünk, amelyek alapján kiderül, mire érdemes figyelni, ha valakivel tárgyalunk.

 

 

1. Az arc szélessége

Mit árul el az arc szélessége? Emlékezzünk, hogy a hüllőagy hogyan emlékszik nyolcmillió éve elraktározott, az arcvonásokat illető információkra. A széles arcot oroszlánként (állathasonlat), a keskenyet pedig gazellaként interpretálja. Az oroszlán falkaállat, míg a gazella csordában él. Az oroszlán habozás nélkül odamegy az ivóhelyhez, míg a gazella óvatosan közelíti azt meg. Whiteside és Burtis szerint az arc szélessége alapján megállapíthatjuk, hogy ügyfelünk vagy tárgyalófelünk született vagy tanult önbizalommal rendelkezik-e. Új, szokatlan helyzetekben ez a két embertípus eltérő módon reagál.

 

A keskeny arc

A keskeny archoz tartozó személyiség új tárgyalási szituációban gyorsan felméri a lehetséges veszélyeket. Általában jól felkészülten érkezik a tárgyalásokra, mert önbizalma tanult tulajdonság, és csak akkor tud érvényesülni, ha az illető tökéletesen felkészülten bocsátkozik szokatlan vagy új helyzetekbe. Az ilyen személyiség értékeli, ha hagynak időt neki a mérlegelésre, mielőtt döntene.

 

 

A széles arc

Ez a személyiség típus bármilyen körülmények között ösztönösen egyenértékűnek tartja magát mindenkivel. Hajlamos felvenni a kesztyűt minden élethelyzetben, és hosszas habozás nélkül megtenni a szükséges lépéseket. Az ilyen tárgyalópartner szereti a közvetlenséget, bosszantja a tárgyalópartnerénél érzékelt bizonytalanság vagy félénkség, mert ezt a gyengeség jeleként értelmezi, amit saját magánál és másoknál egyaránt elutasít.

 

 

2. A szemöldökök magassága

Ha ismeretlen emberrel találkozunk, figyeljük meg szemöldökét és az egyéb felismerhető jeleket, hogy ezzel az emberrel meg tudjuk tartani a kellő távolságot. A szemöldök formája (a kozmetikai beavatkozások kivételével) a mimikai izomzattól, annak tónusától, mozgásától függ.

 

 

Szemöldök közvetlenül a szemek fölött

A röviddel a szemek felett elhelyezkedő szemöldök a homlokon lévő mimikai izmok lefelé irányuló mozgásának következménye. Ez korlátozza a látóteret és a fény beesését, annak érdekében, hogy az illető jobban tudjon összpontosítani valamire. Whiteside és Burtis szerint az ilyen ember érzelmeit elrejti a külvilág elől. Általában közvetlen fizikai közelségre van szüksége!

 

 

Magasan ívelő szemöldök

A magas szemöldök eredménye, hogy több fényt enged a szemekhez, kitágítja a látószöget, hogy az illető többet láthasson a megfigyelés tárgyából. Az ilyen személyiség érzelmeit kifelé éli meg, egyúttal nehezebben engedi be a külső érzéseket. Inkább tartózkodó típus. Jó például szolgálnak az ázsiaiak. Az ilyen ember testi távolságra tart igényt tárgyalópartnerével szemben.

 

 

3. A szemek közötti távolság

Minél távolabban ülnek a szemek (széles látószög), annál általánosabb a látottakra adott reakció. Ha szűkebb a látószög (közelebb ülő szemek), specifikusabb a reakció. Ha a szemekre figyelünk, meg kell ismerkednünk az optika elveivel. Ha szemek közötti távolság nagyobb, mint egy szem szélessége, az illető „széles látószögű optikával” látja a külvilágot. Ha a szemek távolsága egy szem szélességénél kisebb, az illető „teleobjektíven” keresztül szemléli a világot.

 

Közel ülő szemek

Ez az ember igyekszik mindent, amit tesz, mindjárt az első alkalommal jól, helyesen tenni. Jól akar teljesíteni, ugyanakkor jó példát akar másoknak mutatni. Számít neki a tárgyalófél pontossága, figyelmessége, precizitása, apró részletekrek kiterjedő figyelme. Nem tűri a hibákat!

 

 

A szélesen ülő szemek

Az ilyen személyiség lezser, toleráns önmagával és másokkal szemben egyaránt. Apróbb hibákon és kis részleteken nem izgatja fel magát. Ugyanakkor nagyvonalúan bánik a pontossággal, főként találkozók időpontját illetően. Reagáljunk ilyen helyzetben megértően, ugyanis azonnal ellenségesen viselkedik, ha pontatlanságát a szemére vetik.

 

 

4. A homlok domborulata

Nagyon fontos megérteni, hogyan dolgozza fel a szembenálló fél az információkat. Megerősíthetjük tárgyalófelünkkel a kapcsolatot, ha tisztában vagyunk várható érzelmi reakcióival. Azt is tudnunk kell, hogy partnerünk a verbális és írásos információkat illetően az abszolút precizitásra vagy a durvább áttekintésre helyezi-e a hangsúlyt. A hátrahajló homlok a tapasztalati tudást jelzi, míg az egyenes vagy domború homlokú egyénnek szüksége van arra, hogy újra és újra végiggondolja az új tárgyalási vagy más szituációkat.

 

 

A hátrahajló homlokú partner

Az ilyen ember szereti, ha a dolgok gyorsan történnek, mert neki az eredmények számítanak. Ha pontosan tudja, mit várnak tőle, vagy azt, honnan szerezheti be a kívánt információt, nagyon gyors döntésekre képes. Csak a fontos, legszükségesebb információkat közöljük vele, ne zavarjuk össze részletekkel. Az általunk nyújtott információkra csak azért van szüksége, hogy sajátjait kiegészítse vele. Ha többre kíváncsi, kérdezni fog magától is. Hagyjuk, hogy ő szabja meg a tempót. Beszélgetés közben mindig figyeljük testbeszédét.

 

 

Domború vagy egyenes homlokú tárgyalópartner

Ez a személyiség az egyes lépésekre koncentrál, amelyek elvezetnek a tárgyalás céljához. Biztonságban érzi magát, ha az új információkat logikusan tálaljuk, ha érthető stílusban adjuk elő mondandónkat, hogy tökéletesen megérthesse és feldolgozhassa azt. Így nem kell attól félnie, hogy valami felett elsiklik a figyelme. Szereti az összképet egészként látni, átgondolni, saját elképzeléseivel összevetni, hogy abból új elképzelést alkothasson. Őrizzük meg nyugalmunkat. Ha nyomás alá helyezzük, bizonytalanná válik, és úgy érzi, nem értjük meg őt, és lehet, hogy megszakítja a tárgyalást.

 

 

5. Az ajkak formája

Testünk és túlélésünk számára fontos tudnunk, mi jut bele, valamint azt, hogy mit bocsát ki a veszélyek elhárítása érdekében, vagy ha valamely vágyát szeretné kielégíteni (kedves hangokat vagy kiáltásokat). Az ajkak belső oldalán sokkal több érzékelő receptor található, mint testünk bármelyik másik pontján, hogy a „felvétel” és a „kibocsátás” folyamatát az agy félelemközpontjával képes legyen kiegyenlíteni. Az ajkakról tehát leolvashatjuk, hogy tárgyalópartnerünk könnyen kiadja magát, vagy inkább visszatartó típus.

 

 

A telt ajkú tárgyalópartner

Ezt a személyt inkább hagyjuk beszélni, akkor is, ha talán túlságosan lelkesnek érezzük lényét. Ő a döntés folyamatát inkább kívül dolgozza fel. Míg beszél, tisztázza, rendezi gondolatait és szándékait. Ebben úgy segíthetjük, hogy türelmesen meghalggatjuk. Ne szakítsuk félbe, de figyeljünk rá. Támogassuk a döntéshez vezető úton. Ha az ilyen embert nem hagyjuk kibeszélni, tapasztalni fogjuk, hogy irritáltan reagál. Ha többször félbeszakítjuk, bizalmatlanná válik. Mutassuk tehát meg neki, hogy figyelünk rá és elfogadjuk őt.

 

 

A keskeny ajkú partner

Az ilyen személy csendben, „bent” hozza meg döntéseit, nem vonja be vitapartnerét a döntés folyamatába. Neki tehát a lehető legprecízebben tálaljuk a beszélgetés tárgyát. Szereti a tényeket, az adatokat, és olyan gondolatokat vár elbeszélgető partnerétől, amelyek alaposan átgondoltak és megvalósíthatók. Minden egyebet időpocsékolásnak, felesleges locsogásnak tart. Idegenkedik az olyan emberektől, akik kinyilvánítják érzelmeiket, vagy arra ösztönzik őt, hogy szintén ezt tegye. Érdekes módon képes annyit beszélni, mint a vízfolyás, ha hasonló érdeklődési körű személyre bukkan - de ilyenkor is csak tényekről és adatokról. Találjuk meg tehát a beszélgetés során a közös vonásokat!

- vörös -
XI. évfolyam 10. szám

Címkék: arc, személyiség

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.