Psziché

Az érzékenység fokozatai

Úgy védekezik minden ember, ahogyan „megtanulta”

    Ki számít érzékenynek, és ki hiperérzékenynek? A határ meghúzása kétségtelenül még nekünk, szakembereknek is nehéz. Alapvetően minden ember érzékeny, azonban ennek elpalástolása, vagy éppen fordítva, ellentétbe fordítása mindig egyfajta védekezés. 


     

    Nincsen olyan ember, aki valaha ne sértődött volna meg, akit ne lehetne megsérteni. A sértődés mértékében persze nagy egyéni különbségek lehetnek. Ha valaki támadva, sértve érzi magát, akkor elkezd védekezni, azaz megjelenik a személyiségének megfelelő sajátos válaszreakció. Úgy védekezik minden ember, ahogyan „megtanulta”. Mivel az életünk során számos problémahelyzetet oldunk meg, így egy idő után kialakul egyfajta megküzdési stratégia repertoár, amit használunk és előveszünk, ha a szituáció megköveteli.

     

    Olyan tulajdonságok, mint az érzékenység, a könnyezés gyermekkorban jelennek meg, sőt minden gyermekben ez elengedhetetlen az érzelemszabályozás szempontjából. Lényeges, hogy a gyermek korában az érzékenység (sírás, lefagy, ingerült lesz stb.) normális, mert egy gyermek még nem elég erős és független ahhoz, hogy nyílt konfrontációt indítson a felnőttvilággal, ennek megfelelően az elégedetlenség kifejeződésének más módjai is vannak. Ez pszichológiai védelem az elfogadhatatlan körülmények ellen, a biztonság megőrzésével, mivel kizárja a kölcsönös agressziót, vagy éppen megjelenik az agresszió, de az burkolt, az esetek többségében nem nyílt: a sértett, érzékeny felnőtt vagy gyermek inkább duzzog, mintsem „üt, vág”.

     

    Ennek a veszélye az, hogy ha a szülő megerősíti a gyermek hiperérzékenységét, nem foglalkozik a belső félelmeivel, akkor a gyermek felnőttkorában – tudattalanul – érzelmi manipulátorává válik, emlékezve arra, hogy bármelyik szeszélyének eléréséhez földhöz kell vágnia magát, de mindenesetre juttassa a másik tudatába, hogy őt most halálosan megsértették. Nem az a kérdés, hogy valóban megsértették-e, még akár, ha így is van, hanem inkább a reakció módja. Az előbb említett példában az érzékenység túlzott válaszreakciót hozott elő. 

     

     

     A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin szeptemberi lapszámában olvashatják!

    Makai Gábor
    XXIV. évfolyam 9. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2018. szeptember

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.