Psziché

Balfácánok?

A jobb agyfélteke szerepe a rajzban

Az emberek többsége, 90 százaléka, ősidők óta jobbkezes. A múlt században az előítéletek miatt sok szülő, oktató erőszakkal próbálta a "különc" gyermekeket jobbkezességre szoktatni. Ennek gyakran, a siker ellenére, negatív következményei is voltak. Ma már az erőszakos átnevelés szerencsére ritkán fordul elő, köszönhetően talán annak, hogy sok híres sportoló, művész balkezes.


 

 

Agyunk két, nagyjából szimmetrikus féltekéből áll. Mindegyik a test ellenoldali felét irányítja, és onnan kap információkat. A féltekei aszimmetria (lateralitás) tehát azt jelenti, hogy a bal agyfél a jobb kezet irányítja, és a tőlünk jobbra lévő tárgyakat észleli. Az idegpályák aszimmetrikus elrendezésén túl a két félteke információfeldolgozó képessége szintén eltérő. Már a 19. században észrevették, hogy míg a bal halántéki lebeny sérülése többnyire súlyos beszédzavarhoz vezet, a jobb oldal hasonló sérülése csak nagyon ritkán. A nyelvi képességek mellett a bal félteke előnye elsősorban a logikai és számtani feladatok terén mutatkozik. A téri tájékozódás vagy a vizuális, képeken alapuló gondolkodás viszont a jobb félteke kompetenciája. A jobb félteke előnyben van az érzelmek kifejezése és az érzelmi jelzések percepciója terén is. A bal félteke feldolgozási módjára jellemző a részletek egymást követő elemzése, míg a jobb félteke az információtömeg egészéből egyszerre próbál jelentést formálni.

 

Mindmáig rejtély, hogy miért éppen a jobb kéz, illetve miért a bal félteke vált a kéz funkcióinak vezérlésében dominánsabbá. Tény, hogy a régészeti és az antropológiai kutatások egyértelműen bizonyítják, korai emberelődeink két és fél millió évvel ezelőtt már különbözőféleképpen használták kezüket: jobb kézzel tartották a keményebb kődarabokat és ballal a megmunkálandó tárgyakat.

 

Az egyik kéz dominanciájának első megnyilvánulása összefügg a beszéd kialakulásával, és az ötéves gyerekeknél már kezdik tudatosítani az oldalak elnevezését, a jobb, illetve a bal kéz megkülönböztetését. Vannak gyerekek, akik még nyolcéves korukban is összekeverik jobb kezüket a ballal. Ez is bizonyítja, hogy a jobb és bal irányok képzete csak hosszú fejlődési folyamat eredménye. A jobbkezes embereknél a bal agyfélteke felelős a beszédért is. Másik agyféltekéjük anatómiailag azonos, ám néma. Ugyanakkor azoknál a gyerekeknél, akiknél sérülés vagy baleset miatt elpusztul a beszédért felelős agyszövet, a jobb agyfélteke azonos értékű "alvó beszédközpontja" újratanulással képes pótolni az elveszett bal beszédközpontot. Az agy bal fele a látótér jobb oldalával van összeköttetésben. Ha valakinél baleset vagy sebészeti beavatkozás miatt megszűnik az agyféltekék közti kapcsolat, jobb szemének eltakarása után hiába lát bal szemével egy tárgyat, nem tudja megnevezni, de tudja, mire való. Ha jobb kezébe adják a kést, már tudja a nevét is, mert az ingerület nem vizuális ingerként eljutott a bal agyféltekei beszédközpontba. Tehát a tapintásnak, a kézzel való érintésnek ebben az esetben látásértéke volt, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a jobbkezes jobb kezével "látott".

 

A balkezes emberek esetében a beszédközpont általában a jobb agyféltekében van, de előfordulnak kivételek is. Ugyanígy előfordulhat az is, hogy annak ellenére, hogy bal kezük az ügyesebb, bal agyféltekéjük a domináns. A balkezes emberek sokkal könnyebben válnak kétkezessé, mint jobbkezes társaik. 

 

A féltekék munkamegosztása 

Az ember bal agyféltekéje valamivel nagyobb a jobb oldalinál. A bal féltekében találhatók a beszéd és a nyelv(ek) megértésének és használatának képességét szolgáló központok - de egyénileg változó formában és mértékben. A zenei, a képzőművészeti, a matematikai képesség jobb féltekei adottság. A balkezes és a kétkezes emberek beszédközpontjai inkább több helyen, szétszórtan helyezkednek el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az ilyen emberek bal oldali agyi sérülés után csak ritkábban és kisebb mértékben veszítik el beszédképességüket. A jobb agyfélteke elsősorban a látott dolgok felismerését és a térbeli eligazodást szolgálja. A jobb agyféltekénk reagál inkább a testünkből jövő belső érzésekre is, és azzal "vesszük" a metakommunikációt. Hiányos működése okozhatja az érzések, érzelmi állapotok kifejezésének képtelenségét. Az ilyen embereknek nincsenek szavaik, gesztusaik, arcjátékuk, amivel érzelmeiket kifejezhetnék. Ez depresszióra hajlamosít. Az újszülöttben még a jobb félteke az uralkodó, de a felnőttekben is az dominál éjszaka, a REM-alvás alatt, amikor álmodunk, valamint felszabadult állapotokban, amikor a külvilág kényszerei kevésbé érvényesülnek. A jobb agyféltekéhez szorosabban kapcsolódnak az érzelmi zavarok, a jobb agyfélteke a bal oldalinál nagyobb mértékben reagál a lélektani veszteségekre, a nem kontrollálható stresszhelyzetekre.

 

 

Mindenkiben benne van az egész világ

Régóta foglalkoztatja az embereket, mitől érzékenyebb egyikünk a művészetekre, és miért nem a másik? A rajz például az ember első önkifejezési eszköze. Ahogyan az ősember is hagyott életmódjáról nyomot rajzban a barlang falán, gyermek természetes önkifejezési eszköze is még a rajz. Segítségével rácsodálkozik a külvilág sokszínűségére és bensője mély tartalmaira is.

 

- Mindenkiben benne van az egész világ - mondja Krishnamurti, és ha tudod, hogyan láss és hogyan tanulj, akkor ott állsz majd a kapu előtt, és a kezedben van a kulcs. A világon senki nem képes sem a kezedbe adni a kulcsot, sem kinyitni a kaput, csakis te magad.

 

A rajzolásnál is ez a helyzet, olyan körülményeket kell teremtenünk, melyek hatására létrejön az információfeldolgozás egy másféle módja, azaz egy, a szokásostól eltérő tudatállapot, melynek segítségével helyesen láthatunk. A laikusokat mindig is izgatta, vajon mennyiben lát másképpen egy művész a hétköznapi embernél. Egyszer Gertrud Stein, a neves műpártoló megkérdezte Henri Matisse-t, hogy amikor paradicsomot eszik, ugyanúgy látja-e, mint amikor lefesti. A festő erre a kérdésre a következőt válaszolta: "Nem, amikor eszem, ugyanúgy látom, mint bárki más. Amikor festem a paradicsomot, akkor másképpen látom." Matisse válaszát a modern agykutatás is alátámasztja, miszerint az agyféltekék eltérő működése kétféle gondolkodásmódot, látásmódot idéz elő.

 

A szívedben rejtegetett kincs

Nem kell mindenkinek művésszé válnia! Írni, olvasni sem azért tanítanak meg bennünket, hogy költőket és írókat neveljenek, hanem azért, hogy fejlesszük a gondolkodást. Mi szükséges a jó rajzoláshoz? Először is az észlelő tudatosság élménye, másodszor pedig a dolgok másképp látása. Ha egyszer átlépjük ezt a Rubicont, és már a rajzolási mód ismerős, képesek leszünk tudatosan irányítani a mentális átváltást is. Jó tudni, hogy a rajzolás a kreatív énünkkel történik, és paradox, de mélyen igaz, hogy éppen a rajzolás az egyik, ami felszabadíthatja azokat a speciális képességeket, amelyek a rajzoláshoz kellenek. A rajzolás mágikus tevékenység. Amikor az agy már elfáradt a saját csacsogásától, rajzolással le lehet csendesíteni, azért, hogy a transzcendens valóság tünékeny képét megragadhassuk. A legközvetlenebb módú vizuális érzékeléseink átáramolnak a retinán, látóidegen, agyféltekéken, idegpályákon, hogy egy egyszerű papírlapon képekben mutassák meg az észleléseinkre adott egyedi válaszainkat. Vízióink révén a rajz nézője a témától függetlenül látni fog minket is. Sőt, a rajzolás felszabadít. Olyan oldalunk kerülhet napvilágra, amit a verbális mód eddig elnyomott. A rajzolás elsajátításakor megtanulunk másképp látni, illetve, mint ahogyan azt Rodin olyan líraian kifejezte, a természeti világ bizalmasává válunk, szemünk észre fogja venni a formák csodálatos nyelvét, és ki is tudjuk magunkat fejezni ezen a nyelven. Dürer ehhez csak annyit tesz hozzá: a szívedben rejtegetett kincs kreatív munkád által valósággá válik.

 

 

 

Minden arc gyönyörű!

A kreatív rajztanfolyamokon érdekes módon a portrérajzolás az első anyag. A kezdők szerint a portrérajzolás a legnehezebb. Így, amikor látják, hogy van módszer, amelynek segítségével tudnak portrét rajzolni, magabiztosak lesznek, ez pedig tovább segíti a fejlődést. Az arcok izgalmasak! Ha valakit lerajzolunk, igazán látjuk az arcát, nem csak felületesen. Ha igazán megnézünk egy arcot, azt látjuk, hogy gyönyörű! Érdekes tudni, hogy az arcok felismeréséért az emberi agy jobb agyféltekéje a felelős. Akinek baleset vagy agyvérzés miatt megsérült az agya jobb oldala, nehézséget jelent felismernie barátai arcát, de még a sajátját is a tükörben! A sérült bal agyféltekéjű emberek általában nem küzdenek ezzel a problémával.

 

Gyerekkorban kifejlődik és elraktározódik egy erős jelképrendszer, ami stabil és nehezen változtatható. Például a szemnek a rajzon gyakori szimbóluma a két görbe vonal közé berakott kör. Ezek a rögzült szimbólumok erősebbek a látásnál, így kevesen tudnak élethű emberi fejet, még kevesebben felismerhető portrét rajzolni. A portrérajzolás egészen egyszerűen azért hasznos, mert alkalmas téma a jobb agyfélteke számára, amely az arcfelismerésre és a hasonlóság eléréséhez fontos finom megkülönböztetésre specializálódott. Az arcok rajzolása segít az arányérzékelésben is. A művészet nagy paradoxonja, hogy a téma nem szükségszerűen lényeges ahhoz, hogy szépet alkossunk.

 

Fogjunk ceruzát!

Elfoglalt hétköznapjainkban sajnos nagyon kevés hely jut a kreatív tevékenységeknek, a rajzolásnak. Egyre nagyobb a szerepe a bal agyfélteke feladatainak. Ám a testi-lelki harmónia megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy mindkét agyféltekénket egyaránt használjuk. Ragadjunk ceruzát, s ne adjuk fel, még ha elsőre nem is azt az eredményt érjük el, amit szeretnénk!

 

A jobb agyféltekés rajzolás olyan módszereket kínál, amelyek segítségével igen rövid idő alatt új látásmódot alakíthatunk ki, s hatalmas léptekkel fejleszthetjük rajzkészségünket. Rég elfeledett, gyermeki örömmel szemléljük majd műveinket, s a rajzolás során elsajátított látásmód életünk más területén felmerült problémáink megoldásában is sokat segít.

 

Ajánlott irodalom: Betty Edwards: Jobb agyféltekés rajzolás (Bioenergetic, 2008) Ára: 3500 Ft

Sz. D.
XIV. évfolyam 3. szám

Címkék: agyfélteke, balkezesség, rajz

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.