Psziché

Hogyan éreznek a nők?

Új, megdöbbentő kutatási eredmények

Lehet, hogy át kell írni a női biológiáról szóló tanításokat? Az amerikai neuropszichiáter, Louann Brizendine A női agy című könyvében az agykutatás legújabb, látványos eredményeiről számol be. Ezek után felmerül a kérdés: mekkora szabad választásunk van tulajdonképpen a magatartásunkban? Lehetséges, hogy előre be vagyunk programozva?  


 

A női lélek vajon valóban a hormonok józan eredménye? Ezzel a témával még senki nem foglalkozott olyan meggyőzően, mint az amerikai bestsellerszerző, Louann Brizendine. A könyv nemcsak hazájában, hanem más országokban is az eladási listák élére került. A szerző pedig már a második, ez alkalommal a férfiagyról szóló kötetet írja.

 

Az 54 éves Louann Brizendine húsz éve dolgozik neuropszichiáterként. Már medikakorában felmerült benne a kérdés, vajon miért képes például a premenstruációs szindróma hónapról hónapra radikálisan megváltoztatni a nők agyát? Később arra keresett lehetőséget, hogy ezeket a folyamatokat pontosabban tanulmányozhassa. 1994-ben pedig a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem pszichológiai tanszékén létrehozta a nők és tinédzserlányok hangulat- és hormonklinikáját. Ez az első olyan klinika, amely azt kutatja, hogyan befolyásolja a neurokémia és a hormonok a nők hangulatát.

 

Ennek során az új analizálási módszerek lenyűgöző bepillantást adtak ebbe a világba: a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET) korában először nyílt lehetőség az emberi agy folyamatainak és reakcióinak „élőben” való vizsgálatára. A kutatók megfigyelhették például az ember agyának működését, miközben az illető problémákat oldott meg. Vagy azt, melyik sejtek aktivizálódnak, ha szavak után kutatunk az emlékezetünkben. Látták, mi történik, ha az ember szerelmes lesz. Vagy összehasonlították, a nők valóban komplexebben érzékelik-e az arckifejezéseket, mint a férfiak. Mindezen vizsgálatok során kiderült, hogy alapvető neurológiai különbségek állnak fenn a férfiak és a nők között. A kutatás új lehetőségei ugyanolyan határtalannak tűnnek, mint az élet maga.

 

Louann Brizendine hosszú évek alatt végzett kutatómunkájának eredményeként meglepően sokoldalú jelentést állított össze a női agykutatás aktuális állásáról. Valójában hézagpótló, nélkülözhetetlen könyvet írt. És könyve természetesen a férfiaknak is szól.
„A modern neurológia számára nincs külön­b­ség a pszichológiai és fiziológiai folyamatok között – mindkettő ugyanannak az éremnek az egyik és másik oldala.”

 

 

A nők másként éreznek

Genetikai információinknak egészen pontosan egy százaléka az, amely megkülönbözteti a nőt a férfitól. Bár a férfiagy kilenc százalékkal nagyobb méretű, a két nem agysejtjeinek száma azonos. Ha azonban MRI-felvételen vesszük szemügyre a férfi és a nő agyát, jelentős különbségeket észlelünk: így például a beszédért és a hallásért felelős agyterületen a nők esetében 11 százalékkal több idegsejt található.

 

A nőknél a hippokampusz is nagyobb. Ez az agyi terület nemcsak az érzelmek keletkezésében játszik főszerepet, hanem ez az a rész, amely aktivizálja a nő érzelmi emlékezőképességét. Ez a tény az egyik oka annak, hogy a nők sokkal jobban képesek kifejezni az érzéseiket, és soha nem felejtik el az első szerelmüket. Ezzel szemben a férfiagyban a nemi ösztönért felelős terület két és félszerte nagyobb részt foglal el, mint a nőiben. Ezenkívül jóval nagyobb a cselekvésért és az agresszióért felelős terület is.

 

 

Az amerikai neuropszichiáter, dr. Louann Brizendine húsz éve foglalkozik a hormonok és érzések összefüggéseinek vizsgálatával

 

A tudósok sokáig (még néhány évtizeddel ezelőtt is) azt hitték, a nő és a férfi magatartása közötti különbségek azzal magyarázhatók, hogy nemi hovatartozásuknak megfelelően gyerekként lánynak vagy fiúnak nevelték őket. Louann Brizendine azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nincsen uniszex agy. Nem magyarázható szocializációval például az az eset, amellyel a kutatónő a saját praxisában találkozott. Az egyik betege három és fél éves kislányának sok fiújátékot vásárolt. Amikor egy nap belépett a gyerekszobába, azt látta, hogy a kislánya éppen ágyba fekteti és betakargatja piros tűzoltóautóját, miközben azt mondogatja neki: „Ne félj, kicsi autó, minden rendben lesz!” A kislánynak tehát már ekkor kifejezett női agya volt.

 

Mikor rakódnak le a nőiség lelki rétegei a testben? Erre a kérdésre az a megdöbbentő válasz született, hogy a szembeöltő külső nemi jegyekhez hasonlóan már az anyaméhben. Még meglepőbb az az információ, hogy az agy alaptermészete nőies jellegű. Nyolchetes koráig valamennyi embrió ugyanolyan részekből áll, ám ha ekkor tesztoszteronlöket éri, az agya férfiaggyá fejlődik. Amennyiben az a hormonadag elmarad, zavartalanul továbbfejlődik a női agy. Ettől kezdve a fiúk és a lányok agya eltérő kapcsolatköröket és összeköttetéseket alakít ki, amelyek később messzemenő különbségekhez vezetnek.

 

A kommunikáció a nők felségterülete

Mivel az anyjuk méhében fejlődő lányoknál elmarad a tesztoszteronlöket, agyukban már születésük előtt különlegesen differenciált kommunikációs központ alakul ki. Ezenkívül a kislányok életük első két évében úgynevezett gyerekkori pubertást élnek át, amikor petefészkeik nagy mennyiségű ösztrogént termelnek. Ez a hormon erősíti az olyan jellegzetesen női agyi kapcsolatok kialakulását, mint amilyenek a megfigyelés vagy a kommunikáció idegsejt-kombinációi. Ezzel magyarázható, miért beszédesebbek a lányok a fiúknál. Ezenkívül a kislányok már csecsemőkorukban sokkal pontosabban figyelik meg az arcokat, például a fiúknál négyszázszorta gyakrabban veszik fel a szemkontaktust az anyjukkal és más rokonokkal. Ez esetben is nem annyira szükségletről, mint inkább velük született megfigyelési adottságról van szó.

 

 

A nők kétségkívül másként éreznek, mint a férfiak. Az új agykutatási módszerek kimutatták, hogy ezek a különbségek már az embrionális korban kialakulnak

 

A kislány élete kezdetétől kommunikációs képessége és érzelmeinek kifejezése alapján strukturálja a világot. Például a többi ember valamennyi reakcióját önmagára vonatkoztatja. Ezek a megfigyelések alapozzák meg azt a meggyőződését, hogy szeretik-e vagy elutasítják. Érthető tehát, milyen végzetes hatást gyakorol későbbi énérzésére a kifejezésszegény, hideg vagy depressziós családi kör. A mozdulatlan tekintet azt üzeni a kislánynak, valamit rosszul csinál. Erre úgy reagál, hogy azt hiszi, dicséretre méltó magatartással próbálhat meg szeretetet kicsikarni. Brizendine szerint ugyanezt az ösztönt követi a felnőtt nő, amikor egocentrikus vagy érzelmileg megközelíthetetlen férfi után fut.

 

A nőket közösségre programozták

Felmerül a kérdés: miért látta el a természet erőteljesebb kommunikációs adottságokkal a nőket? Miért tudnak jól olvasni az arcokban, meghallani érzelmi hangsúlyokat a hangokban, és reagálni mások szinte észrevétlen gesztusaira? Louann Brizendie úgy véli, egy nő fő feladata a kapcsolatok kialakítása. Ezért a lányok születésüktől fogva az emberek közötti harmóniára vannak programozva. Génjeik és hormonjaik olyan realitást teremtettek az agyukban, amely azt mondja nekik, hogy létük magját a sikeres kapcsolatok fenntartása képezi.

 

Egy 2005-ben készült angol vizsgálatban négyéves lányok és fiúk társas kapcsolatainak minőségét hasonlították össze. Azt is értékelték, mennyire volt népszerű egy gyerek, és hány másik gyerek akart vele játszani. A kislányok magasan verték a mezőnyt.

 

A megfigyelt gyerekeknél jóval korábban megmérték a tesztoszteronszintet is, méghozzá a 8-18. terhességi héten, amikor a férfi és női agyi struktúra kialakul. Az eredmények egybehangzóak voltak: aki az anyaméhben a legkevesebb tesztoszteronmenyiséggel került kapcsolatba, annak voltak négyéves korában a legjobbak a társas kapcsolatai.

 

 

Hogyan érinti meg az agy a lelket?

Ha a lányok elérik a serdülőkort, belső nyugalmuknak nyoma vész. Szeszélyesek és veszekedősek lesznek. A gyerekkori pubertás óta most először árasztja el az agyukat az ösztrogén. A hipofízis, a hipotalamusz és a petefészkek mind munkához látnak, és ettől kezdve a lányok az ösztrogén és a progeszteron hullámhegyeit és -völgyeit élik át. Ez lelkük mélyéig hat rájuk. A heti hormoningadozások a terhelhetőségüket is befolyásolják, jobban reagálnak a kortizol nevű stresszhormonra.

 

Agyukban számos olyan kapcsolatkör aktivizálódik, amelyek már a születés előtt alakultak ki. A lányok még érzékenyebbé válnak olyan érzelmi árnyalatokra, mint a helyeslés vagy a helytelenítés. Ezzel egyidejűleg a hormonok fokozzák a kritikus gondolkodást, és gondoskodnak az érzelmi szenzibilitás finomhangolásáról.

 

 

A kutatók ma már működés közben tanulmányozhatják az agyat, megfigyelhetik, mi történik döntés közben, hogyan alakul ki a bizalom, vagy hol érzékeljük a szorongást

 

Az agy ilyenkor mindenekelőtt elemi útmutatásokkal szolgál a női léthez. „A serdülőkorban egy lány biológiai létének igazolása abban áll, hogy minél kívánatosabb legyen szexuálisan” – hangsúlyozza Brizendine. Azt azonban nem tudja, mit kezdjen a fiúk váratlan érdeklődésével. És azt kérdezi magától: Vajon valóban elfogadnak engem így, ahogy vagyok?

 

A serdülőkorban a lányoknál az ösztrogén a dopamin- és oxitocintermelődést is serkenti. Ennek jóvoltából megint csak aktivizálódnak tipikus női agyi kapcsolatok, főként az, hogy másokkal tudjanak beszélgetni, de a csoport- és flörtmagatartás is. A lányok nagyon sokat vannak együtt azonos korú barátnőikkel. A beszélgetés megnyugtatja őket, segít nekik megszabadulni a stressztől, és rendkívüli örömforrást is jelent számukra. A vizsgálatok azt mutatják, hogy egy lány háromszor annyi szót mond ki egy nap, mint egy fiú, és gyorsabban is beszél.

 

A fiúk nem osztják ezt az ösztönző hatású beszélgetés utáni vágyat. A férfiagyat ugyanis serdülőkorban a tesztoszteron árasztja el. A vizsgálatok szerint ez a hormon csökkenti a beszélgetés utáni vágyat. A kutatónő szerint ez az oka annak, hogy a hasonló korú fiúkkal verbális intimitás kialakítására tett kísérletek gyakran vezetnek kiábrándító eredményekhez. Ez az elhangolódás rejtőzhet amögött is, ha a nők egy életen át elégedetlenek a házastársukkal, mert az nem érdeklődik kellőképen a kapcsolatok kialakítása iránt, és nem érez késztetést hosszas beszélgetésekre.

 

 

Tipikusan nőies és férfias: ezek a jellegzetességek a terhesség nyolcadik hetétől alakulnak ki

 

A női agy a férfiénál jóval erőteljesebb riadójelzéssel reagál a párkapcsolati konfliktusokra. Ilyenkor lényegesen visszaesik a szerotonin, a dopamin, valamint a kapcsolati hormon, az oxitocin szintje, emelkedik viszont a stresszhormoné, a kortizolé. Ez a hormoneltolódás szorongásos fantáziákat vált ki, a nő azt hiszi, a férfi el fogja hagyni. Egy kapcsolatban az is súlyos félreértésekhez vezethet, hogy a férfiak a problémáikat alapvetően a legszívesebben egyedül oldják meg. Mivel automatikusan azt hiszik, ezzel a nők is így vannak, gyakran nem veszik észre, hogy a nők problémák esetén hiányolják részükről az érzelmi támogatást.

 

A texasi egyetem munkatársa, Robert Josephs egy 1992-ben elvégzett vizsgálatban kimutatta, a férfiak önértékelésének alapja főként az a képességük, hogy megőrizzék függetlenségüket. A nőknél ezzel szemben az alapot az a képességük adja, hogy képesek bizalomteljes kapcsolatokat fenntartani másokkal. Ennek alapján Brizendine szerint a női agy számára elképzelhető legnagyobb stresszfaktort az a félelem jelenti, hogy elveszítenek egy szoros kapcsolatot és ezzel létfontosságú támogatást.

 

 

Ha felébred a szerelem

Egy nő agya minden számítógépet megszégyenítő sebességgel számolja ki, melyik partner illik hozzá. Ha felettébb ígéretes jelentkező tűnik fel a színen, a nő agyát dopamináradat önti el, amely eufóriát és izgalmat vált ki. Ezt követi a tesztoszteron, szexuális vágyat idézve elő. Nőknél azonban megnövekedett mértékben aktivizálódik az amygdala, azaz a mandulamag, az agy mélyebb részében találhatő ősi idegi központ, amely többek közt fontos szerepet játszik a félelem átélésében. Ez azt jelenti, a nők először szemügyre veszik, mennyire erőteljes a férfi irántuk való elkötelezettsége. Csak ezután hajlandók beismerni, hogy szerelembe estek.

 

A pszichológus David Buss öt éven vizsgálta 37 kultúrkörből származó, több mint tízezer emberen, mik a legfontosabb szempontjaik partnerük kiválasztásakor. Míg a nők őszintén bevallották, a legfontosabb számukra az volt, hogy a férfi képes legyen jól gondoskodni róluk, a férfiak inkább a „szerelem első látásra” jelenségben látszottak hinni. Külsődleges szempontok mellett a nő jó hírneve is szerepet játszott a választásukban.

 

Ennek ellenére a szerelem mindkét nemnél mélyen irracionális állapothoz vezet. Tanulmányok mára bebizonyították, hogy aki szerelmes, annál ugyanazok az agyi kapcsolatok aktivizálódnak, mint a drogfüggőknél. Az elválás, még ha csak átmeneti időre szól is, az idegrendszerben a dopamin és a bizalmi érzést biztosító oxitocin kémiai megvonását idézi elő.

 

Egy öleléssel végzett vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy húsz másodpercnyi becézgetés után már oxitocin szabadul fel az agyban. Ez megnöveli azt a hajlamunkat, hogy bízzunk a partnerünkben. A férfiaknak azonban két-háromszorta gyakoribb ölelésre van szükségük ahhoz, hogy elérjék a nők oxitocinszintjét.

 

 

A nők számára nagyon fontos az emberek közötti harmónia, ezért beszélgetnek egymás közt annyit. Már kislánykorukban beszédesebbek a fiúknál

 

Egy svájci vizsgálatban potenciális befektetők között oxitocintartalmú orrspray-t osztottak szét, és magatartásukat összehasonlították egy kontrollcsoportéval. A bizalomhormon befolyása alatt a befektetők kétszer annyi pénzt voltak hajlandók kockára tenni, mint a többi üzletember.

 

Hat-nyolc hó­nap elteltével a szerelmes ember agyában alább hagynak a dopamináradások. Ez oda vezethet, hogy a partnerük kételkedni kezd vonzódásukban. A valóságban azonban a természet gondoskodik arról, hogy ettől kezdve mindkét partnerben kialakuljon az összetartozás békés és tartós érzése. A pár olyan fázison megy keresztül, amikor közös célok megvalósításába foghat és gyereknevelésre vállalkozhat.

 

Hogy ez a mélyebb kapcsolat sikeressé váljon, ahhoz megfelelő mennyiségű vazo­presszin és oxitocin hormonra van szükség. Ha a nők egerek lennének, könnyen felismerhetnék, alkalmas-e párjuk tartós kapcsolatra. Létezik ugyanis egy úgynevezett monogámiagén. Hogy ez az állatoknál hogy működik, azt jól megfigyelhetjük például a préripockoknál, akiknél maratoni hosszúságú párosodásukat élethosszig tartó hűség követi. Ezzel a génnel csak az emlősállatok öt százaléka rendelkezik, a Sziklás-hegységben élő pockok azonban nem.

 

A kutatók manapság azt feltételezik, hogy az emberi magatartásformák széles körű változatosságáért – a monogámiától a poligámiáig – különféle gének és hormonok a felelősek. Létezik például egy olyan gén, amely az agy vazopresszin-receptorának építési tervét tartalmazza. Miután ezt befecskendezték a promiszkuitásuktól híres sziklás-hegységi pockokba, a rágcsálók békés családi életet élő lényekké változtak. A gén különösen kifejlett változatával rendelkező hímek kiemelkedően jó partnerek és apák. Az embernél ez a gén legalább 17 eltérő hosszban létezik.

 

 

Miért bonyolult a nők számára a szex?

A szex a nők fejében lényegesen alacsonyabb rangot élvez, mint a férfiaknál. Egy felmérés szerint a 20–30 év közötti férfiak 85 százaléka naponta számos alkalommal gondol a szexre, míg a nők legföljebb egyszer, a legtermékenyebb napjaikon 3-4-szer. Ennek testi okai vannak: a férfiagyban a nemi vágy központja kétszer akkora, mint a nőknél. Bár mindkét nemnél a tesztoszteron nevű hormon váltja ki a nemi vágyat, ennek termelése a férfiaknál 10-100-szor erősebb, mint a nőknél. Egyidejűleg a női ciklus második felében szerepet játszó progeszteron el is nyomja a tesztoszteron hatását.

 

 

A legújabb kutatások szerint a serdülőkor teszteli a fiatal lányok nemi vonzerejét. Fontos egzisztenciális követelmény számukra, hogy vonzóak legyenek a másik nem számára

 

A férfiak szerelmi kedvét a stressz csak tovább fokozza, míg a nőknél elveszi a kedvüket a dologtól. Ahhoz, hogy egy férfi átélje az orgazmust, megfelelő testrészeit jól át kell járnia a vérnek, ezzel szemben egy nőnél az idegrendszer ingerületátvivő anyagainak pontos koordinálására van szükség. Esetükben ugyanis csak akkor ébred fel a nemi vágy, ha előbb kikapcsol a már említett amygdala. A nőnek ellazulásra van szüksége, ezért 3-10-szerte később jut el az orgazmushoz, mint egy férfi. Ennek megvan a maga biológiai előnye is: nagyobb valószínűséggel következik be a megtermékenyítés, ha a nő csak a férfi magömlése után jut el a csúcsra.

 

 

Amikor egy nő mindenért zokog

A nők serdülőkoruktól a változókorig minden hónapban átélik a havi ciklus hormonváltozásainak hullámhegyeit és -völgyeit. Az előnyök közé tartozik a havi méregtelenítés és vérmegújulás. Ezen kívül a ciklus első két hetében élvezik az ösztrogénkibocsátás előnyeit is. Ebben az időszakban 25 százalékkal megnő a hippokampuszban lévő idegi kapcsolatok száma. Ez fokozza az agyműködést, ezért a nők emlékezete ilyenkor jobb, gondolkodásuk pedig tisztább és rugalmasabb.

 

A ciklus harmadik és negyedik hetében az agy fokozott mértékben termel progeszteront. A nők ilyenkor egyfelől nyugodtabbnak érzik magukat, másfelől ingerlékenyebbek, kevésbé tudnak összpontosítani és lassabbak. A ciklus utolsó napjaiban rohamosan megnő a stresszérzékenység. A menstruáció előtt sok nő szenved hangulati ingadozásokban, és a legkisebb ok is elég, hogy sírva fakadjon. A szokottnál jobban gyötrik őket olyan érzések, mint a reménytelenség, levertség, agresszivitás és negatív beállítódás.

 

 

A férfiak szervezetében 10-100-szor annyi tesztoszteron van, mint a nőkében. Szexuális ösztönük ezért erősebb, és a stressz csak fokozza

 

Az alacsony ösztrogén- és progeszteronszintű nők ezekben az időkben különösen érzékenyek a stresszre. Csökken agyukban a boldogsághormon, a szerotonin szintje is, ami módosítja realitásérzéküket. Az okos nők éppen ezért megtanulják, hogy ezekben a napokban ne hozzanak elhamarkodott döntéseket, és lenyeljék a nyelvük hegyén lévő fullánkos megjegyzéseket.

 

Valóban létezik „a rossz kislányok biológiája”. Louann Brizendine szerint feltételezhető, hogy a petefészkek megnövekedett androgéntermelése a ciklus második és harmadik hetében elősegíti az agresszió jelentkezését nőknél és kamasz lányoknál egyaránt.

 

 

A változókor: tartós krízis vagy újrapozícionálás?

Úgy a 43. életévtől sok nőnél még romlanak is a hangulati ingadozások. Az agy hirtelen kevésbé reagál az ösztrogénre, emiatt izzadási rohamok, extrém érzelmek és más egyéb terhelő tünetek léphetnek fel. Mai tudásunk szerint az agy megváltozott ösztrogénérzékenysége az oka a menstruáció elmaradásának is. A csökkenő ösztrogénszint befolyásolja az agyban a tesztoszteron szintjét, ezért a nőknél ez idő tájt megnőhet a szexuális éhség. De esik a szerotonin, a dopamin, a noradrenalin, valamint az acetilkolin szintje is, ami ugyancsak erősen befolyásolhatja a hangulatot és az emlékezetet.

 

Ámde nem szükségszerű, hogy a nők változókori panaszokban szenvedjenek, a klimax ugyanis nem betegség. A modern nő pláne nem hagyja, hogy „hiánybetegnek” nyilvánítsák csak azért, mert csökkent az ösztrogénszintje. Manapság a felvilágosodott orvosok tanácsa így hangzik: ha a változás korában hormonpótlásra van szükség, akkor rövid ideig és minél kisebb dózisban, mert a terápiának súlyos mellékhatásai vannak.

 

 

A becézgetés felszabadítja a bizalomhormonját, az oxitocint. Hatására a partnerek bizalommal fordulnak egymás felé, és érzékenyebben fogják fel a  másik kívánságait

 

A változókor az új célok kitűzésének ideje. Az egész életet át kell gondolni: a gyerekek már elköltöztek, a házasság problémái felerősödötten kerülnek napvilágra. Mennyire stabil és szeretetteljes a házasság valójában? Az átalakulás idején ezek a kérdések szembetűnőbbé válnak. A nők ilyenkor önmagukért is kicsit többet akarnak tenni. Nőies természetüknek megfelelően leginkább másokon próbálnak segíteni, vagy újra kezdik az életüket: új dolgokat tanulnak, jobban a hivatásuknak szentelik magukat, új hobbit keresnek.

 

Mindenképpen fontos, hogy egy nő minden életszakaszban felismerje különleges lehetőségeit. Ez annál jobban sikerül neki, minél inkább összhangban él önnön biológiai adottságaival. Ha képes partnerét is egyéniségként tisztelni, akkor párkapcsolatában a korábbinál is mélyebb kötődés alakulhat ki.

 

Louann Brizendine a könyvével kétségtelenül nélkülözhetetlen darabbal egészítette ki az emberről alkotott puzzle-t. Az igazság azonban ettől még bonyolult marad: az ember szellemének terméke is, és ezzel befolyásolhatja testi problémáit.

 

 

Nem vagyunk tehetetlenek

Minden gondolat kivált egy érzést, minden érzés cselekvésre ösztönöz, és minden cselekvés eredményt hoz – mondja az ugyancsak holisztikus szemlélettel dolgozó német nőgyógyász, dr. Birgit Lühr. Saját praxisában ő arra lett figyelmes, hogy a kapcsolati stressz leggyakoribb következménye az alhasi fájdalom. A bántalmak gyakran nagyon erősek, de az esetleges műtét során az orvos nem talál semmit.

 

Ma már tudjuk, hogy a nők agyának antennái fokozott érzékenységgel veszik a zsigeri érzéseket. Nyilvánvalóan biológiai alapja van a nő zsigeri megsejtéseinek és intuitív megérzéseinek. A nők egyik nagy problémája az lehet, hogy párkapcsolati probléma esetén ugyan hallják belső hangukat, de nem követik. Az alhasi fájdalommal a test egyértelműen jelzi, hol vannak a határai. A nők ellentmondásos magatartása mögött gyakran ki nem mondott érzések és félelmek állnak: hogy mondhatnék nemet?

 

 

Menstruációjuk előtt a nők gyakran levertek és ingerlékenyek, hajlamosak rendkívüli hangulati ingadozásokra, és nem jönnek ki jól a külvilággal
 

Az orvosnő ezek alapján feltette a kérdést, milyen érzés váltja ki a hasi fájdalmat. Pácienseinek meg kell érezniük életbeli beállítódásukat és tudatosan megszabadulni tőlük. Ez lehetőséget kínál arra, hogy megváltoztassák a helyzetet. A gyógyuláshoz fontos, hogy vállalják a felelősséget saját életükért. Ehhez éppúgy hozzátartozik az egészséges táplálkozás, az elegendő alvás és pihenés, mint önmaguk szeretetteljes és gondos elfogadása, ápolása. Az orvosnő azt tapasztalta, hogy ilyen módon sok páciense szabadult meg makacs hasfájásától is – miközben megtalálták lelki egyensúlyukat, testük is visszaállt fiziológiai egyensúlyába.

 

Találjuk meg az egyéni alternatívát

Ma már tudjuk, milyen mélyen beleavatkoznak a hormonok testünk folyamataiba és érzéseinkbe. Ezért elviselhető alternatívákat kell találnunk. Ehhez sok segítséget kaphatunk a természetgyógyászattól, a homeopátia például hatékony szereket kínál a menstruációs panaszokra ugyanúgy, mint a változókori tünetekre vagy az alhasi görcsökre.

 

A fitoterápia világából ajánlható a poloskavész (Cimicifuga), amely a maga ösztrogénhez hasonló tulajdonságaival vizsgálatok sokaságában bizonyult hatékonynak változókori panaszok, izzadásrohamok, alvászavarok és energiahiány, valamint hormonális eredetű hajhullás esetén. Akinek gesztegénre van szüksége (például endometriózis miatt), az természetes progeszteronnal kísérletezhet, például palástfűvel vagy barátcserjével.

 

Stressz és idegesség, valamint a menstruációt megelőző izomgörcsök ellen jó a magnézium, amely gátolja az adrenalin és a noradrenalin kibocsátását. A sport pedig általános csodaszer, segít teherbe esni, segíti a stressz lebontását és megelőzi a csontritkulást.

 

Hogyan csökkentsük a stresszhormonok szintjét?

Dr. Christiane Northrup könyvei (magyarul is megjelent például a Női test, női bölcsesség) klasszikusoknak számítanak a holisztikus nőgyógyászatban. Ő is megállapította: ha tartósan felborul az egyensúly a DHEA és a kortizol között, az nagyon megviseli a szervezetet. A kortizol túltermelése emeli a vércukorszintet és elősegíti a csontritkulás kialakulását. Elnyomja a nemi hormonok hatását, és növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések veszélyét, valamint gyengíti az immunrendszert, ami kedvező helyzetet termet az allergiák, a fertőzések és a rák kialakulásához.

 

 

A holisiztiksu nőgyógyászat világszerte elismert képviselője a sikerkönyveket is  író amerikai orvos, dr. Christiane Northrup. Kutatási bebizonyították, hogy a pozitív gondolkodás befolyásolja a hormonrendszer működését

 

Dr. Northrup kutatásai azt mutatták, hogy a kortizol ellenjátékosának számító DHEA termelődése serkenthető pozitív gondolkodás és érzések útján. Ezért meg kell tanulnunk, hogy azonnal jöjjünk ki negatív érzelmi állapotunkból, például autogén tréning vagy meditáció útján. Növeli a DHEA-szintet az is, ha vidám élményekkel megnyitjuk a szívünket, és néhány percig elidőzünk a feltétel nélküli szeretet állapotában.

 

Mennyiben más a nők agya?

 

A női agynak számos területe lényegesen eltér a férfiakétól:

 

Elülső cinguláris kéreg (Cortex cingularis anterior): a homloklebeny középső részén található terület, amely az érzelmi és akarati funkciókban fontos szerepet játszik. Itt mérlegelődnek, majd születnek meg a döntések. Ez az agy szorongásközpontja is. Nőknél ez a régió nagyobb, mint férfiaknál.

 

Prefrontális kéreg: Az agykéreg (cortex) a nagyagyat borító idegsejtekből álló mintegy 3 milliméter vastag réteg. A prefrontális kéreg a homloklebeny elülső részét foglalja el. A viselkedés, a gondolkodás és az érzelmek összehangolásában játszik szerepet, az érzelmek uralása a feladata. Nőknél ez az agyterület nagyobb, és egy-két évvel korábban fejlődik ki teljesen, mint a férfiaknál.

 

Insuláris kéreg: itt dolgozódnak fel a zsigeri érzések, ez a vegetatív idegrendszer legfontosabb irányító központja. A nőknél nagyobb és aktívabb.

 

Hipotalamusz: a köztiagy talamusz alatti részén található, mandulaméretű mirigy, amely fontos szabályozó szerepet játszik a szervezet belső környezetének egyensúlyában és az agyalapi mirigy hormonelválasztásának szabályozásában. A hormonháztartás irányítójaként fontos szerepet játszik többek között a nemi és szaporodási magatartás szabályozásában. Nőknél korábban válik aktívvá, mint férfiaknál.

 

Agyalapi mirigy (hipofízis): az agy karmestereként felelős a hormonháztartás szabályozásáért, és többek között olyan hormonokat termel, amelyek a termékenységet, a tejelválasztást és az ivadékgondozást irányítják.

 

Amygdala (mandulamag): az agy mélyebb részében található ősi idegi központ, amely többek közt fontos szerepet játszik a félelem átélésében. Itt fészkelnek az ösztönök, itt rejtőzik „az állat az emberben”. Fontos szerepet játszik a helyzetek érzelmi értékelésében és újrafelismerésében, valamint a lehetséges veszélyek elemzésében. Férfiaknál nagyobb, mint nőknél.

 

Hippokampusz: feladata a memória konszolidálása, az emlékezettartalmak átirányítása a rövid távúból a hosszú távú emlékezetbe. Nélkülözhetetlen szerepet játszik komplex információk, események memorizálásában, ő az a bizonyos kiselefánt, aki soha nem felejt el semmit, legyen szó bár veszekedésről, romantikus találkozásról vagy gyengéd pillantásokról. Nőknél ez a terület nagyobb és aktívabb, mint férfiaknál.

M.L.
XIII. évfolyam 8. szám

Címkék: érezelmek, nők

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.