Psziché

Mindent a szerelemért!

„Egy nő legyen finom, lágy, ne akarja nekem bebizonyítani, hogy ő a Koncz Gábor, mert az én vagyok!” Koncz Gábor  


 

Gary Cooper és Ingrid Bergman. Férfi és nő igaz szerelmének titka a fejlődésre sarkalló életpróbák közös átélése

 

Szemei állandóan könnyesek (esendőség), álla pedig örökösen előreszegett (akaraterő) – írta a Time magazin a hatvanas évek elején Audrey Hepburnről. „A kicsiny, szelíd tündér külseje mögött erős akarat és elhatározás rejlik” – így Robert Flemyng rendező.

 

Széppé a Jóság tesz. Jóvá az Igazság. Az Igazság, azaz a Rend képviseletéhez pedig tudatosságon alapuló erő kell. Ha a nő az erejét a maszkulin hatalmaskodásra használja, nem marad energiája a Rend képviseletére. Lelke nem tud jóságossá válni, s ezáltal szépsége megfakul.

 

Akaratunkat egyetlen cél irányába kell rendíthetetlenül megfeszítenünk: az Örök Mérték képviseletére. Minden más: akaratosság és önzés. A „majd besétálsz te az én utcámba” gondolkodásnak semmi köze a Rendhez. Puszta hatalomgyakorlás.

 

A Törvény megtestesítése arról ismerszik fel, hogy környezetünkre egyéni példamutatásunkkal hatunk. Ha a tudás birtokában nem vagyunk saját életünk mintájával hitelesek, bármit mondhatunk, az – térítés.

 

Ha a Rendtől a passzív kényelembe, az önsajnálatba burkolt hatalmaskodásba húzódunk vissza, akkor tokát növesztünk. Ha direkt ráhatással erőszakoljuk rá magunkat környezetünkre, akkor önzőségünk kiugró állcsúcsban testesül meg. Egyik esetben sem a Törvényt, csak saját akaratunkat képviseljük.

 

A Rendet reprezentáló erő távolról sem erőszakoskodó. Csupa alázat egy magasabb rendezőelvvel kapcsolatosan. Az Isteni Létezés mindig megható. A szolgálat előtt fejet hajtó nő szeme folyamatosan párás. A nedves szem a női odaadás előjele.

 

A nő a Víz. A Víz az érzelem. A harmonikus hölgy a sima felületű tóhoz hasonlatos: átlátszó, tiszta, visszatükröző.

 

„Semmi sem olyan piszkos, mint egy piszkos liliom” – idéztük Renardot a Vénuszról. Semmi sem olyan üres, mint egy üres úszómedence – mondhatjuk a Holdról. A férfi számára nincs fájdalmasabb, mint egy érzelmek nélküli, lelkileg kiszáradt nő. Aki éppen azt tagadja meg, amit ér.

 

„Grace Kellynek volt a legszebb profilja és a legszebb orra. Megláttam az arcélét és beleszerettem – meséli évtizedekkel a nagy pillanat után Oleg Cassini, az orosz származású arisztokrata tervező, Jackie Kennedy divattanácsadója és ruháinak kreátora, aki egy időben fontos szerepet töltött be a későbbi monacói hercegné életében. – Elárasztottam virágokkal. Hatalmas vörös rózsacsokrokat küldtem neki. Plátói kapcsolat volt közöttünk, bár a modern időkben az ilyesmi nagyon különös. Kevés férfi elég türelmes ahhoz, hogy sokáig várjon a szerelme meghódítására. Pedig senki sem mondhatja, hogy meghódította egy nő szívét, ha nem küzd érte.” Cassini küzdelme eredménnyel járt: „Ki tudtam olvasni a szeméből, hogy döntött, a tekintete azt mondta, hogy igen.”

 

A tervező nagy playboy hírében állott, akinek ráadásul először fel kellett volna bontania házasságát ahhoz, hogy feleségül vehesse Grace-t. A nők körében aratott sikerének híre megelőzte a lánykérésre érkező Cassinit. A lelkesedés legkisebb jelét sem mutató Kelly szülők végül arra kérték, hogy hat hónapig ne találkozzon a lányukkal.

 

Ám Grace már egy hét múlva telefonált Cassininek. „Annyira boldog voltam – emlékezik a designer –, hogy rohantam és beleugrottam a medencébe. Sajnos nem volt benne víz. Ezért eltört az orrom. Még mindig látszik a nyoma. Több darabra tört, óriásira dagadt.”

 

A végső szakításra 1956 januárjában került sor. A Staten Island-i kompon (víz!) Grace Kelly közölte, feleségül megy Rainier-hez.

 

– De hát még csak most ismerted meg – próbálkozott Cassini –, és máris szerelmes vagy belé?

– Nem, de majd megtanulom szeretni – hangzott a válasz.

 

Az üres medence szimbolikusan előrevetítette, hogy a világ egyik legszebb nőjének szíve nem volt telve annyi szeretettel, amennyit Cassini szerelme igényelt volna. Grace Kelly ezekkel a szavakkal nyugtatta a tervezőt: „Annyira szerettelek, amennyire csak képes vagyok szeretni egy férfit.” A designer mégis üres medencét talált maga körül, mert a gyönyörű Grace már elzárta az érzelmei kútját, csak Cassini ezt nem vette észre.

 

Az önmagáért való szépségről szól Kosztolányi:

 

A pompa ez. Részvéttelen, derült Magába forduló tökéletesség.

 

Az érzelmileg kiszáradt nők nem tudnak a szívükre hallgatni, mert az odaadásnál is erősebb bennük a hatalmaskodás utáni vágy. A dicsőségkeresés ellentétes a szeretettel.

 

A száraz lelkű nő mutatója, hogy bőre vízhiányos, különösen az arcán, a kezén és a lábfején. Párválasztásakor az eszére hallgat. Szabadulni akar egy előző, szellemileg, lelkileg vagy fizikailag nyomorúságos élethelyzetből, s fejével dönt. Megragadja az ésszerű alkalmat.

 

A menekülés – erőtlenség. A csúnyulás előszele, mert iránya ellentétes a fejlődés Rendjével.

 

A türelmes, méltó kiváráshoz erő kell. Ennek jutalmaként tágul a lélek, szépül a test.

 

Nő valódi szerelmet csak nála megvalósultabb férfi iránt érezhet.

 

Alacsonyabb szintű iránt a szenvedély és az érdek hajtja. Ha a nő érzelmileg üres és nem szerelmes, nem képes szolgálni. Az ilyen kapcsolatba a férfinak beletörik a bicskája, mert a nő tudattalanul letörni igyekszik férfiasságát. Az orr és a pénisz a Mars szimbóluma. Ha a férfi – a nő testi valójától elalélt állapotában – beleegyezik, hogy egy iránta szerelmet nem érző nő mégis beléphessen az életébe, akkor lelkileg hamarosan összetörik. „Sok állat akkor kerül puskavégre, vagy válik ragadozók prédájává, amikor az ösztöne hajtja” – mondja Italo Svevo a hímségről.

 

A testi élvezetek csak ideig-óráig tudják kiegyenlíteni a láthatatlan különbséget. A férfi elveszíti lelkesedését az élet iránt, küzdőképessége rohamosan csökken.

 

A nő a szerelem érzése által válik a férfi múzsájává. A szerelmet nem ismerő asszony nem inspirálja a férfit. A puszta létezésével – a láthatatlanban magasabb rezgésszámával – szinte megbénítja, tehetetlenné teszi párját. A férfi mellette folyamatos kisebbrendűségi érzéssel küzd. Ahelyett, hogy a nő társát buzdítaná önmagához képest többre, saját magát szolgáltatja ki a férfi meglévő képességeivel. „Szegénykém, csak így tudja kifejezni a szeretetét” – mondja a nő férje régen megunt mozdulataira, de ahhoz nem mozgósít erőt magában, hogy múzsaként mást, többet igényeljen. Ebből derül ki, hogy a nő ugyan panaszkodik a külvilágnak, de belül maga sem akarja a változást. Élvezi az uralmát.

 

A testi alapon választó férfi rövid időn belül csüggedni kezd. „Lógó orral” él. Sorsa ellenkezője annak a fejlődésnek, amiről Jókai így ír: „A szerelem sok embert kényszerített már életre valóvá lenni.” Hogy egy kis odafigyelést kicsikarjon, sajnáltatni kezdi magát feleségével. A vitéz helyett egy lelkileg és testileg töpörödő ember áll a nő előtt. Egy gyermeki státusba hátráló, sajnálatra méltóságában egyre idegesítőbb hím, aki nem elnyeri, hanem kunyerálja a nő odafigyelését.

 

Zsörtölődik a feleség, nyafog a férj.

 

Azt illetően, hogy hogyan állhatunk a házastársi szerelem dolgában, Gorkij felvetése elgondolkodtató: „Én édes Istenem, mennyi tömérdek ember él a földön, és mind a maga panaszát nyögi! De hol vannak az örvendezők?”

 

A Marsában megszégyenített férfi elveszíti férfiúi koncentráló erejét. A részvétlen nő minden megnyilvánulása egy orrba vágással ér fel a férjének. Sebesüléskor az orr felduzzadása analóg a sértett férfi szexuális pótkapcsolataival. Minél kevésbé sikerül megnyerni a vágyott nő elismerését, annál nagyobb mennyiségben szükségesek a külső viszonyok – vagy azok ábrándja. A külső kapcsolatok petárdái akkor durrognak, ha a férfi érzelmileg magába zárkózik. Belül minden szívtipró magányos. Keresi a magához illő nőt, miközben képtelen kilépni a házasságából. Miért? Mert az alacsonyabb rezgésű fél nem tudja kimondani, hogy tényleg vége. Fenyegetőzhet, könyöröghet, de a magasabb rezgésűt nem tudja ebben sem meghaladni. Egy kapcsolat végére a pontot kizárólag a fejlettebb fél teheti. A fejletlenebb csak játszmázgathat.

 

Stewart Granger és Grace Kelly. A szerelem lángját csak azzal a társsal tudjuk egy életen át hevíteni, aki lényével az első pillanattól megrendít

 

A nem szerelmen alapuló házasságokban a párok ritkán beszélgetnek. Ha mégis, akkor – az anyagról vagy másokról. Kettejük lelki kapcsolata – a lényeg – tabu. Egyikőjük sem mer szembenézni az ürességgel, amiben a napi fizikai pörgésen túl élnek.

 

Bill és Hillary Clinton házassága „azon alapul – írja Christine Ockrent francia életrajzíró –, hogy sok mindenről nem vesznek tudomást: soha nem mondják el egymásnak, de nem is akarják megismerni a teljes igazságot. Egyikük sem törekszik rá. Hillary egyszer s mindenkorra elhatározta, hogy Bill szexuális félrelépései nem tartoznak a képbe, rá nem vonatkoznak: eredetüket a serdülőkorban kell keresni, a kiegyensúlyozatlanságban, amelyet a gyermekkori traumák, az apa hiánya, a szegénység, a brutalitás és az alkohol okozott.”

 

Annak a nőnek, aki olyan férjet választ, aki fölött erőt gyakorolhat, az árnyékos oldal folyamatosan a férfi munkaalkoholizmusában, poharazgatásában, félrelépéseiben, játékszenvedélyében vagy kábítószerezésében ölt testet.

 

A férfi próbálkozásai csak további aduászokat adnak felesége kezébe: érzelmileg zsarolhatja a lelkifurdalással küszködő férfit. A férfi gyengeségét a nő újfent saját javára fordíthatja. Ő a megdicsőült szent asszony.

 

A hatalmaskodó nő a szoknyavadász férfihoz vonzódik. John Husted és a káprázatos Jacqueline Bouvier (a későbbi Mrs. Kennedy) eljegyzése, amelyet a férfi a „tiszta és szűzies” jelzőkkel illetett, csupán néhány hónapig tartott. A fiatalember egyáltalán nem ahhoz a férfitípushoz tartozott, aki Jackie-t vonzotta. Nem szerette a fékeveszett partykat, nem fordult meg a szoknyák után az utcán, s „egész lényéből az sugárzott – írja Ronald D. Gerste, az amerikai elnökök élettörténetével foglalkozó német író –, hogy amolyan hagyományos, hűen gondoskodó férj lesz belőle”.

 

Mivel a szellemi férfi felett hatalmaskodni nem lehet, az önmaga fölényét biztosítani vágyó nő ösztönösen anyagilag tehetős férfit választ. Hétköznapi értelemben nagyravágyónak tartják az ilyen nőt, ám a látható materiális becsvágyánál is nagyobb a férfi feletti diadalmaskodás vágya. John Husted fájdalmasan vallja be magáról: „Anyagilag nem voltam igazán jó fogás.”

 

A hatalomérzetért cserébe feladni a lelki boldogságot – ez csak a szerelemnek magát át nem adó nő alkuja lehet.

 

A gyenge férfi mutatója, hogy nem hagy ki egyetlen ingyen lehetőséget sem: se nőben, se más élvezetekben. Mindenütt ott lenni, ahol két cintányért összeütnek, folyamatosan társaságban mutatkozni – ez a tartással nem bíró, következésképp gerincdeformitással küszködő ember szokása. A talmi csillogás buktatóira hívja fel a figyelmet Robert Browning:

 

Alkalom adta, ti megragadtátok, Ám hol az alkalom, ott ül az átok.

 

A érdekkapcsolatban a nő hiába bír hatalommal a férfi felett, közben nem él át lelki boldogságot. Boldogtalanságának az oka, hogy Törvény Értelemben mégis a férfi parányi ereje dönti el, milyen lesz a házasság iránya, minősége.

 

A nem szerelmen alapuló házasság nem a Rend szerint való.

 

Ahol az egyik szív hátat fordít a másiknak, ott hamarosan látható anyagi kötelékek kellenek, hogy a pár tovább áltathassa magát az összetartozást illetően. Amikor a nő először megérzi, hogy többé már nem tud behódolni a férfinak, amikor a férfi először ráébred, hogy többé nem tudja uralni a nőt, akkor kell a Törvény szerint szeretettel elengedni a párkapcsolatból a másikat. Ha ezt a lépést megtesszük, fellélegzünk. A lélek fölszabadul, újra megnyílik a kapu a fejlődésre.

 

A szerelem hiányára a mennyiségi törekvés utal: a szükségleten felüli anyagi jólét, illetve a sokszámú gyermek. A szív még alvó állapotban van.

 

Kizárólag a férfi tudati emelkedése ébreszt elismerést a nőben. A nem szellemi férfi és az unalmas könyv analógiáját Oscar Wilde így festi le: „Ha pedig egy könyvet nem lehet újra meg újra elolvasván élvezni, hát az első olvasásnak sincs már valami sok értelme.”

 

A csüggedő – s ezáltal potenciáját egyre veszítő – férfi egyetlen gyógyszere, ha kitűz egy olyan, az életfeladatával analógiában álló, nemes, anyagi érdektől mentes célt, amely lehetőséget ad a megpróbáltatásra. A gyenge férfi a láthatatlanban a nő kitartottja. Ebben a helyzetben nem sok értelme van kikérni a férfi véleményét az élet nagy döntései előtt. Férfi módjára ezeket a nő meghozza maga. A szellemileg gyenge férfira csak anyagilag lehet számítani. S ha még úgy sem, a kapcsolat a nő önbecsülésének mélypontját, elférfiasodásának csúcspontját jelöli. A férfi erejének szétforgácsolása káoszhoz, kifulladáshoz vezet. Csak az Ég felé emelkedéssel, az összefogottságot érlelő próbák sora után válhat egy önmagából kiábrándult férfi teremtővé, optimistává. „Az optimista egyáltalán nem az, aki soha nem szenvedett, hanem az, aki átélte és legyőzte a kétségbeesést” – írja Szkrjabin.

 

A társában szerelemre nem talált nő nihilbe sodorja a kapcsolatot kezdettől testi vonzásra építő férfit. Szeretni nem lehet megtanulni.

 

Szeretni – a szív szentsége.

Tanulni – a fej elhatározása.

 

Alacsonyabb szintű férfiért nem lehet áldozatot hozni, mert nő szerelmet csak a nála megvalósultabb társ iránt érezhet.

 

„Egy asszony, aki fel tudja sorolni, mi minden fontosabb neki, mint az, hogy ő adjon enni annak, akit szeret, hogy jelen legyen, amikor az ételt megkóstolja, mert arcáról azonnal le akarja olvasni, nem hiányzik-e neki belőle só vagy valami más fűszer – aki nő létére képes egy ilyen felsorolásra, annak fogalma sincs arról, hogy mit jelent szeretni.” Ancsel Éva

 

A nőnek egyetlen, társán kívül eső vállalása sem áldozathozatal, csupán pótcselekvés. A fogyókúra, az újabb diploma, a vezető beosztás, a keserves éjszakák, az üresen kongó nappalok, a sok gyermek ellátása – erőlködés, mely ráadásul értelmetlen, mert nem válthatja ki azt, amiért megszületett a nő: egy férfiért odaadni mindent. A nem szerelemből házasuló asszony élete csupa hiábavaló gyötrődés. Üresen járó motor.

 

A nő szeretetképességében a nála érettebb férfi mellett tud fejlődni. „Az érdekek könnyebben kezelhetők, mint az érzelmek!” – vallja Martin du Gard. Így igaz.

 

Ám az ember a szeretetképességében való fejlődéséért született le a Földre. Az a nap, amelyen a nő nem tett semmit az imádott férfiért, illetve a férfi Istenért, üres lap az élet könyvében.

Gonda István
IX. évfolyam 4. szám

Címkék: psziché, szerelem

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.