Psziché

Testünk üzenetei: Tüdőödéma


     

    Létfontosságú szerveink egyike a tüdő. Feladata, hogy ellássa a szervezetünket megfelelő mennyiségű friss oxigénnel, és lehetővé tegye az elhasznált, szén-dioxiddal telített levegő testünkből való kiáramlását. Folyamatos körforgás zajlik a tüdőben, melynek fontos alkotóegységei a tüdő léghólyagocskáiban található kapillárisok – azaz apró vérerek, amelyekben megtörténik a gázcsere, a belélegzett oxigén beáramlik a kapillárisokba, a szén-dioxid pedig kiáramlik a léghólyagocskákba.

     

    Ez a folyamat alvás közben is zajlik, vagyis tüdőnk, a szívünkhöz hasonlóan, szüntelenül dolgozik. A kínai medicinából jól ismert szervóra szerint a tüdő hajnali 3 és 5 óra között a legaktívabb. Ilyenkor készül fel az egész napi munkára. Délután 3 és 5 óra között működési minimumon van. Természetesen a légzés a saját ritmusunknak megfelelő, automatikus folyamat, ami ebben a pihenőfázisban is zajlik.

     

    Mi történik akkor, ha folyadék kerül a tüdőbe? Egyáltalán, hogyan kerülhet oda? Hogyan befolyásolja a légzés folyamatát? A léghólyagocskákban a kapillárisokban keringő vért a kapillárist bélelő laphámsejtréteg, egy vékony kötőszöveti réteg és a léghólyagocskák szintén laphámsejtekből álló fala választja el a léghólyagocskákba beáramló levegőtől. Ha a tüdő ereiben megnő a vérnyomás, ha a vér áramlási sebessége a kapillárisokban lelassul, akkor folyadék préselődik ki a vékony kötőszöveti rétegbe, akadályozva ezzel a gázcsere folyamatát. Ezt tünetileg nehézlégzésként érzékelhetjük. Fekvő helyzetben a nehézlégzés súlyosbodhat. Igen komoly jelzés ez, érdemes rá figyelni.

     

     

    A cikket a Természetgyógyász Magazin szeptemberi lapszámában olvashatják!

    László Anikó
    XXVI. évfolyam 9. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2020. október

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.