Ínyencségek gyomnövényekből

Ka­táng­kó­ró (Ci­cho­ri­um intybus)

Szin­te min­den­hol meg­ta­lál­ha­tó va­don ter­mő gyógy­nö­vény, me­lyet már az óko­ri Egyip­tom­ban is is­mer­tek. Né­pies ne­vei: vad­ci­kó­ria, na­pra­né­ző, na­pra­já­ró, bo­dács­kó­ró; a tó­tok „na­gya­pó fü­vé­nek” hív­ják. Az ég­szín­kék vi­rá­gok kö­ve­tik a nap já­rá­sát, csak ak­kor nyíl­nak ki, ha süt a nap. Egy an­gol nép­me­se sze­rint a ...

Kék iringó - (Eryngium planum)

Kerek repkény (Glechoma hederacea)

Iga­zi ha­zá­ja Eu­ró­pa, de már Észak-Ame­ri­ká­ban is meg­ho­no­so­dott. Mi­vel a XII. sz. óta is­mert va­don ter­mő gyógy­nö­vény, majd­nem min­den­ütt meg­ta­lál­ha­tó és in­gyen gyűjt­he­tő, ezért ré­gen a sze­gé­nyebb nép­ré­teg va­gyoni hely­ze­te miatt gya­kor­ta elő­for­du­ló tbc há­zi gyógy­sze­re volt. Kül­ső­leg kis­sé ha­son­lít a bo­ros­tyán­hoz, de ro­kon­ság nincs ...

Kerti ruta (Ruta graveolens)

Le­o­nar­do da Vin­ci és Mi­che­lang­elo sze­rint az „égi ke­gye­lem fü­vé­nek” ne­ve­zett ru­ta föl­dön­tú­li ere­je ké­pes a lé­lek ké­pes­sé­ge­i­nek erő­sí­té­sé­re és a lá­tás éle­seb­bé té­te­lé­re. A ru­tag­allya­kat ré­gen az ott­ho­nok­ban pes­tis el­űzé­sé­re szór­ták szét, a tem­plo­mok­ban szen­telt­víz szét­hin­té­sé­hez ...

Kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta)

Nedves élőhelyeken, üde hegyi réteken előforduló régóta ismert gyógynövény, melyet a népgyógyászat hasmenés és viszketés ellen, valamint szájöblögető szerként használt. Henger alakú, nektárban gazdag virágzata a régi üvegmosókra emlékeztet, melyekkel a petróleumlámpák üvegét tisztították, ezért „üvegmosónak” vagy „kéményseprőnek” is nevezik.

Kis télizöld meténg (Vinca minor)

Ősi­dők óta be­csült nö­vény, mely­nek má­gi­kus ha­tást tu­laj­do­ní­tot­tak, el­űz­ték ve­le a go­nosz szel­le­me­ket. EPU­LEI­US Her­bári­um cí­mű köny­vé­ben így ír ró­la: „Se­gít az ron­tást ho­zóör­dö­gök, meg­szál­ló dé­mo­nok el­űzé­sé­ben, de tá­vol tart­ja a kí­gyó­kat és a va­dál­la­to­kat is.” Egy ré­gi ba­bo­na sze­rint a ...

Kisezerjófű (Centaurium erythraea)

Már az ókorban is fontos gyógynövénynek számított, láz, székrekedés, idegkimerültség ellen és sebgyógyításra alkalmazták. A középkorban mágikusnak hitt ereje miatt a boszorkányok és démonok elleni védelem eszközének tartották. Népies nevei: keserűfű, földepe a kisezerjófű keserű ízére utalnak.

Kökény (Prunus spinosa)

Egész Eu­ró­pá­ban meg­ta­lál­ha­tó, Ma­gyar­országon is meg­ho­no­so­dott cser­je, a ró­zsa­fé­lék csa­lád­já­ba tar­to­zik. Né­pies ne­vei: eke­aka­dály, tö­vis­fa, kö­kö­nye, bo­ro­na­fa, kö­kény­szil­va. Me­li­us J. Pé­ter Her­báriu­ma sze­rint: „ha a kö­kény­vi­rág­nak vi­zét vé­szed, az ök­le­lést, ol­dal­fá­jást, nyi­lal­lást ...

Köszvény elleni gyógynövények

Mottó: "Már öt négyzetméternyi gyógynövénykert birtokában sokat tehet az ember önmagáért, viruló egészségéért." (Maurice Messegue)