Szepes Mária rovata

Curriculum vitae: Szepes Mária varázslatos élete

„Tudjuk, hogy mostantól egy csillaggal több van fenn az égen” – Balog Béla


Szepes Mária (Papír Mária) 1908. december 14-én született Budapesten.

 

Apja Papír (Scherbák) Sándor színész, anyja Kronémer Mária énekes-, színésznő, művésznevén Kornai Margit volt. Édesanyja második férje Balogh Béla filmrendező, aki 1916 és 1943 között 67 filmet rendezett.

 

Szepes Mária bátyja, Papír Viktor nyelvész, író, filozófus. Jelentős életművet hagyott hátra, ami inspirálólag hatott húgára is. Egy fiútestvérük még gyermekkorában meghalt.

 

Apja 1911-ben, nem sokkal halála előtt megalapította az Újpesti Népszínházat, ahol a kis Mária már 3 éves korától gyermekszínészként játszott. Majd Papír Magda néven több némafilmben is szerepelt, köztük A megfagyott gyermekben, melyet nevelőapja rendezett. 1925-ben, 17 éves korában balettvizsgát, majd kereskedelmi érettségit tett, ami után a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgatott.

 


Szepes Béla képzőművésszel, többszörös atléta- és síbajnokkal, olimpiai ezüstérmessel 1930. december 24-én kötött házasságot (56 évet éltek együtt), ezután vette fel a Szepes Mária nevet. Mária vallásos zsidó családban nevelkedett, ám már gyermekkorában meghatározó élmény volt számára a keresztény hit, amit most férje is magával hozott. Ezt követően három évet töltöttek Berlinben, az újdonsült férj több német lapnál volt alkalmazott újságíró és sportkarikatúrista. Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanult, közben karcolatokat írt az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudta letenni, professzorát a nácik elhurcolták.

 

Hazatértük után Szepes Mária néhány évig a Budapester Rundschau munkatársaként, Szepes Béla pedig apósa néhány filmjében forgatókönyvíróként és rendezőasszisztensként dolgozott.

 

1938 májusában megszületett egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában meghalt.

 

1939-ben Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására Szepes Mária hozzákezdett legismertebb regénye – később az ezoterikus irodalom alapművének tekintett –, A Vörös Oroszlán megírásához, és 5 évig dolgozott a könyvön.

 

A beszélőfilm legsikeresebb korszakában nevelőapja filmjeihez Orsi Mária néven forgatókönyveket is írt, köztük A megfagyott gyermek újonnan forgatott változatához. A Mit bánom én és a Ne kérdezd, ki voltam slágerek dalszövegei is hozzá fűződnek.
1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán kétezer példányban, Orsi Mária szerzői néven a Hungária kiadásában. Nem sokkal megjelenése után a kiadókat államosították, és a könyvet felforgató, veszélyes műnek találták és bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. „Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni” – emlékezett Szepes Mária. A mű első német kiadása már 1947-ben megjelenhetett.

 

A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, ami a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre.

 

A művet 1984-ben adták ki újra New Yorkban, a magyar Püski Sándor jóvoltából. Még ugyanebben az évben, némi húzás után, szocreál utószóval itthon is megjelent a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában. A könyv 58 ezer példányban jelent meg, és hamarosan szét is kapkodták. Mára 12 kiadást élt meg.

 

A Vörös Oroszlán igazi feltámadása 1989-re tehető, amikor végre szabadon jelenhetett meg a mű. Azóta több kiadásban ismertette meg olvasóit az alkímia, a reinkarnáció, a karma négy évtizeden át tiltott filozófiájával. A Vörös Oroszlán külföldön több nyelven, többször is megjelent, a legtöbbször német, angol nyelvterületen.

 

Az írónő 1948-ban kezdte, majd folyamatosan érlelte és 1977-ben fejezte be A Vörös Oroszlánnál nem kevésbé fontos, ám jóval kevesebbet emlegetett regényfolyamát, a Ra­guel hét tanítványát. A mű sok életrajzi elemet tartalmaz önmagáról és Viktor bátyjáról. 
A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el írni a Pöttyös Panni sorozatát, ami rövid időn belül nagy sikert aratott, és újra és újra kiadták. A rendszerváltás óta szinte negyedévente jelentek meg nyomtatásban Szepes Mária rég megírt kéziratai.

 

 

                                    A Vörös Oroszlán                 A Vörös Oroszlán
                                Püski,.New.York,.é..n              Háttér,.Bp.,.1989

 

Tudományos-fantasztikus könyvek, regények, versek, mese- és ifjúsági könyvek tucatjai tanúskodnak tehetségéről, korlátlan fantáziájáról. Nevéhez fűződik többek között a Tükörajtó a tengerben és a Mars szekere című kötet. A számtalan gyerekkönyv közül ő a szerzője a Táltos Marci, a Boróka néni kincse és az Eleven képeskönyvnek is. Ezoterikus regényeinek köszönhetően az írónő az utóbbi évtizedben a média kedvencévé vált, és számtalan tv-filmben, DVD-n és videokazettán láthattuk, hallhattuk – ahogy rajongói elnevezték – az ezotéria nagyasszonyát.

 

Az írónő 1994-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 1998-ban pedig a Középkeresztet vehette át munkásságának kései elismeréseként. 1972-ben Arany Meteor-díjjal, 1987-ben Galaktika-díjjal, 2001-ben Arany János-díjjal jutalmazták.
Szepes Mária alapító fővédnöke az 1997-ben indult Szintézis Szabadegyetemnek. Élete utolsó éveiben havi rendszerességgel jelentek meg írásai a Természetgyógyász Magazinban, Bizarr novellák címen. A Szegedi Egyetem filozófia tanszékén művei tankönyvnek számítanak. Nemere Istvánnal önéletrajzi interjúkötetén dolgozott a 2007. szeptember 3-án bekövetkezett haláláig. 

 

Akit szeretsz, azt hagyd menni. Engedd a maga útjára. Úgy éreztem, ez nem is olyan nehéz dolog. Végül tapasztaltam, hogy az élet legsúlyosabb, legnagyobb próbája. – Angyalok éneke
Az ember összefügg a mindenséggel és benne minden élőlénnyel. Ha szabadulni akar, univerzális kötéseket kell kioldania. S a legerősebb kötődések bennünk a világhoz és emberekhez való relációk. Ezért lehet mások problémájának kibogozásán, mások ügyeinek megoldásán keresztül saját problémáink megfejtéséhez hozzájutni. – A mindennapi élet mágiája
Szepes Mária az ezoterika nagyasszonya. Tömérdek ismerettel, és a tudással szembeni olyan alázattal, ami csak a legnagyobbaknak adatik meg. Mint ahogy a sugárzó, érdek nélküli szeretet is csak a kiválasztottak jussa. Ezek birtokában válik korunk fénykibocsátó üstökösévé, aki vajúdó mindennapjaink kétségbeesett egére fest egy követhető irányt. (www.grafolizis.hu)
Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam. Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. 150 könyvem jelent meg eddig, de 200 lesz azután, ha én már levetem a testemet. 10 évre való örökség rejlik még nálam, amit megtaláltok, ha már nem leszek itt. Mert fontos, hogy az üzenetek, amelyek az én agyamon át életre keltek, eljussanak azokhoz, akiknek szükségük van rájuk e zavaros, veszte felé rohanó világban. És tudnotok kell, hogy halál nincs. Az életet kell túlélni. – www.zoldujsag.hu
Párját ritkító egyszeri jelenség: Nem sok van belőle a világon. Intézményeket pótol, lelki elsősegély-hálózatot tesz fölöslegessé, már-már bibliai módon gyógyít. Csodatevésnek is nevezhetnénk, amit művel, de egyszerűbb, ha cselekvő szeretetnek mondjuk.
(Rákos Sándor, a Csillagpor című vers-gyűjtemény előszavában)
Az átalakítás egyedül az áldozat tüzében mehet végbe. Mert hő nélkül nincs átváltozás, finomodás, fejlődés. Ebben a pozitúrában az én helyett a te, a birtoklás helyett a feltétel nélkül való adakozás, a kapzsi harácsolás helyett a mulandó javakat szétszóró önfeláldozás kerül. – A gyógyító öröm mágiája
Amiben most élünk, egy átmeneti állapot. Mindenki mindenki ellen. Borzalmas vad erők vannak. És nagyon sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy úgy érzik, nincs belőle kiút. Pedig van, de csak egyéni! Tömeg megváltás nincs! Egyénileg kell megtenned, amiért születtél, be kell töltened a jobbik szerepedet. Mert vigyázz, kínálkozik rosszabb is! – www.zoldujsag.hu
Az ember, akármilyen nagyszerű, mulandó élményben részesül, átutazóként éli át. Amit megcsodál, száguldó dimenzióvonat ablakából figyeli. Amit kíván és kiharcol magának, kölcsönkapja, és pillanatok alatt visszaveszik tőle. Pedig érzi: valahol, képzelete határtalan kiterjedéseiben a végtelen öröm tengere zúg, s benne folytatja csillagéletét a világmindenség valamennyi csillaga. – Angyalok éneke
Az ember teljes lénye az a része is, amely a tudattalanba zárul a nappali érzékelése elől. S ez a tudattalan a mindannyiunkban élő clairvoyant, aki zárt leveleket olvas el, távolba hatol, gondolatokat fog fel, és titkos érzésimpulzusokra reagál. –  A tarot bölcsessége
 

Összeállította: Görgei Katalin
XIII. évfolyam 10. szám

Címkék: ezotéria, Szepes Mária

Aktuális lapszámunk:
2017. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.