Szépség

A tiszta öröm

Hamam, szauna és társaik

 

Az izzadás nemcsak a bőrnek tesz jót, hanem a szervezet öngyógyító erőit is aktivizálja. Már ez önmagában elegendő ok lenne arra, hogy – főként a hideg és megfázással fenyegető hónapokban –visszahúzódjunk a gőzfürdőbe. Ott feltankolhatunk meleggel, zavartalanul átadhatjuk magunkat a gondolatainknak, és mintegy mellékesen visszanyerhetjük testi-lelki harmóniánkat. Közben pedig abőrünk és a szellemünk is megtisztul.  


A gőzfürdők változatai közül manapság mind divatosabb az egyszerre egészséges és spirituális időtöltésnek számító hamam, a gőzfürdő török változata. Jobban kíméli a bőrt és a vérkeringést, mint a hagyományos finn szauna, ezenkívül pedig sokan kedvelik meditatív hangulatáért. Aki belép ebbe a fürdőtemplomba, maga mögött hagyja a mindennapokat. A külvilágtól elszigetelve megtalálja a befelé vezető utat. Ugyanígy a tradicionális testlemosásoknál sem csak a test salaktalanításáról van szó, ugyanilyen fontos a szellemi megtisztulás. Csak annyi a dolgunk, hogy átadjuk és elengedjük magunkat: a víz – a világ majd minden kultúrájában a lelki tisztaság és az újrakezdés szimbóluma – elmossa a bánatot és a gondokat.

 

 

Megáll az idő

Ha odakint hideg van, különösen nagy élvezettel merülünk bele a hamam forróságába. Már a belépéskor úgy érezzük, mintha az Ezeregyéjszaka világába érkeztünk volna meg: a török fürdők többnyire gyönyörű környezetben kapnak helyet, díszes kupolájuk a csillagok világát idézik. A mozaikkal kirakott pihenőtermekben egészen különleges hangulat uralkodik, amelynek a rezgését automatikusan átvesszük. A tompa fények, a csendes mormolás, az enyhe levegő jóvoltából a hamamban mintha megállna az idő.

 

Hagyományosan a ráhangolódás a pihenőteremben kezdődik, ahol gyakran csobog egy-egy szökőkút. Ezt követően a második állomás a nedves-meleg izzadókamra (sogukluk), ahol viszonylag nem túl magas a hőmérséklet (30-40 fok, a levegő nedvességtartalma 95 százalékos), így gyorsan akklimatizálódhatunk. A levegőt rózsa- és gyógynövényaromák illatosítják, ez azonnal kellemes hangulatot teremt. A gőz és az illóolajok megnyitják a pórusokat és könnyűvé teszik a lélegzést. Ha hátradőlünk a kényelmes padokon, lassan kioldódik belőlünk a stressz. Az álmosságtól megkímél minket, hogy időről időre forró vízzel önthetjük le a karunkat és a lábunkat. Ez segít stabilizálni a vérkeringést, miközben elképzeljük, ahogyan eltűnnek a fejünkből a negatív gondolatok.

 

Lassú hőmérséklet-emelkedés

Ha a test hőmérséklete már kellően megemelkedett, akkor átmehetünk a következő kamrába, a tulajdonképpeni izzasztófürdőbe (halvet), amely öt fokkal melegebb. A hőmérséklet fokozatos emelkedésének köszönhetően elmarad a hősokk, amelyet sokan ismernek a szaunából. Ebben az atmoszférában az anyagcsere lendületbe jön: megnyílnak a pórusok, izzadságcseppek gyöngyöznek a bőrünkön, megélénkül a veseműködés, távoznak sejtjeinkből a salak- és méreganyagok. A forróság nemcsak a vérellátást serkenti, hanem az izmokat is ellazítja. Sok nőnek segít például az izzasztókúra premenstruációs szindróma esetén.

 

A szaunalátogatás elmaradhatatlan kellékei: a dörzsölőkesztyű segít megnyitni a pórusokat, az edény a hideg vizes leöntéshez szükséges, az ápoló hatású olajok pedig szaunázás utánra

 

A klasszikus oszmán gőzfürdőben még egy sor további teremmel találkozhatunk, ledörzsölésre, beszappanozásra, masszázsra és lazításra szolgáló helyiségekkel, másutt azonban ez nemigen jellemző. Az európai mintára kialakított gőzfürdőkben majd minden egyetlen, nagy kupola alatt kialakított teremben történik, ott találhatók a padok, a fali kutak és a vízcsobogók egyaránt.

 

A felhőkön lebegve

Az izzadás után a felmelegített zugokban álló, úgynevezett „köldökkőre” fekhetünk rá. Ez a többnyire nyolcszögletű, hatalmas, fűtött gránit- vagy márványkő a török fürdő központi része. Itt nyugodtan elengedhetjük a lelkünket, amíg nem szólítanak a masszázsra. A török fürdőmester – női gőzfürdőkben nő – először ledörzsöli a bőrt, ez serkenti a vérkeringést, és megszabadítja az elhalt szarulemezkéktől. Ennek köszönhetően a bőr alaposan megtisztul, rózsás, friss, sima és finom lesz. Utána következik a szappanozás, majd a lemosás, és az eredmény: tökéletes tisztaság! A beavatkozás következményeként úgy érezzük majd, mintha a felhők fölött lebegnénk. Az érzést azzal tehetjük még tökéletesebbé, ha a pihenőteremben megiszunk egy csésze török teát vagy egy pohár ásványvizet, és szánunk még magunkra egy kis időt, mielőtt újra kilépnénk a külvilágba. Az ivás egyébként is kötelező része minden izzasztókúrának, és minél több folyadékot fogyasztunk, annál jobb. A legjobb a gyógytea vagy a szénsavmentes ásványvíz.

 

Az oszmán gőzfürdő eredetileg mélyen vallásos célokat szolgált, és a mecsetek kellős közepén kapott helyet. Keleten a hamamban való tartózkodás még ma is az imádkozás ideális előkészítését jelenti, mivel lehetővé teszi a Koránban előírt rituális, folyó vízzel végzendő lemosásokat. Ezenkívül a társadalmi élet jelentős része is a gőzfürdőben játszódott le, szigorú nemek szerinti elválasztás alapján. A nők számára a gőzfürdő felkeresése egyike volt azoknak a kevés lehetőségeknek, amikor elhagyhatták otthonukat és időt szakíthattak önmagukra, beszélgethettek másokkal, egymás kölcsönös ledörzsölése közben kicserélhették a legújabb híreket.

 

 

Szibériai szauna

A törökön kívül más népek, így például a rómaiak vagy az oroszok is ismerték a gőz gyógyító erejét. Az orosz banja például izzasztó- és pihenőhelyiségből állt, amelyet kívül fűtöttek egy hatalmas, fával fűtött kemencével. A gőzt forró kövekre öntött vízzel állították elő. A finnel szemben a szibériai szaunát viszonylag alacsony hőmérséklet jellemzi (40 és 50 fok között), miközben a levegő nedvességtartalma magasabb. Szokatlan kiegészítője a vesszőmasszázs: a vérkeringés serkentése céljából a szaunázók kölcsönösen megcsapkodják egymást nyírfavesszőkkel.

 

A legjobb lehűlési módszer a hideg vízbe való ugrás

 

 

A római gyógyfürdő

A török fürdőkultúra a római hagyományokra épült a maga eltérő módon temperált helyiségeivel és medencéivel. Ezt a megoldást a modern wellness-szállodák újra felfedezték. A termálfürdőkben van hideg vizes rész, meleg helyiség (37-40 fok), amely akklimatizálódásra szolgál, forró levegős kamra (50-60 fok) meleg vizes medencével, és újabb hideg vizes medence, valamit egy körülbelül 65 fokos izzasztóterem.

 

 

Finn szauna

A klasszikus finn szaunában a hőmérséklet nemcsak magasabb (akár százfokos is lehet) és szárazabb (a levegő nedvességtartalma legföljebb tízszázalékos), mint a gőzfürdőben. A legnagyobb különbség abban áll, hogy a gőzfürdőben soha nem alkalmaznak hideg vizet, mivel ez megakasztaná az izzadás folyamatát. A szaunában viszont a hideg-meleg váltogatásának hatását használják ki: mivel a forróság után az ember hideg vízzel hűti le magát, a testhőmérséklet újra helyreáll. Ez a hirtelen hőmérsékletváltás edzi az ereket, bár a lázszintű magas testhőmérséklet és a jeges vízbe való ugrás olyan immunedzettséget igényel, amellyel leginkább csak a helybeliek rendelkeznek.

 

Tudnivalók mindenkinek

Az izzasztókúrák alapvetően majdnem mindenkinek és minden életkorban jót tesznek. Vannak azonban olyan betegségek, amikor kerülnünk kell a szaunát és a gőzfürdőt egyaránt:

 

•    vírusfertőzésnél,
•    akut lázas megbetegedésnél,
•    akut belső szervi gyulladásnál,
•    megrepedt vérerek esetén.

 

A következő betegségeknél csak az orvos beleegyezésével keressük fel a gőzfürdőt:

•    zöld hályog vagy krónikus degeneratív szembetegség,
•    epilepszia,
•    magas vérnyomás,
•    visszérbetegség,
•    szívinfarktus,
•    vérkeringési zavarok,
•    szédülési rohamok,
•    szívremegés.

-me-
IX. évfolyam 3. szám

Címkék: hamam, izzadás, szauna

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.