Szépség

Barcs – gyógyfürdő a Dráva partján

Magyarország gyógyvizei 32. rész

    Barcs a Barcsi járás természetes központja, a horvát határ és a Dráva folyó mellett helyezkedik el, közvetlenül a Duna–Dráva Nemzeti Park területén. Megközelíthető a 6-os és a 68-as főúton. Az előbbinek itt van a végpontja. A város jelentős határátkelőhely Horvátországba. Vasúton a Nagykanizsa – Pécs vonalon érhető el.


     

    A helység történetéről Barcs nevével először az 1389‒1417 közötti oklevelekben találkozunk. Ekkor a Segesdi uradalomhoz tartozott. Várát 1460-ban említették először, Bakonyai János és István birtokaként. Ettől kezdve a település és a vár gyakran cserélt gazdát. Zrínyi Miklós hadai 1664 telén közeledtek a várhoz. Hírére a törökök elhagyták a várat. Zrínyi a kiürült várat, stratégiai okokból, felégette. 1848 őszén, mikor Jellasich horvát bán hadai betörtek Magyarországra, egy csapat határőr ágyúkkal kezdte lőni a helységet. A horvátok néhány hétig táboroztak itt, míg végre a honvéd csapatok közeledtére a horvátok visszamenekültek a Dráva másik oldalára. Nagy tűzvész pusztított a településen 1857-ben. Ekkor szinte az egész település leéget. Az 1910-ben tartott népszámlálás adatai szerint 6415 lakosából 4529 magyar, 1477 német, 238 horvát volt. Ebből 5314 római katolikus, 289 református, 659 zsidó. A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya–Bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett.

     

     

    A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin júliusi lapszámában olvashatják!

     


    XXIII. évfolyam 7. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2018. december

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.