Szépség

Csi-kung

Nyugalom és erő minden napra

A Távol-Keletről származó, egészségmegőrzést segítő gyakorlatok nálunk is mind népszerűbbek. Segítségükkel megteremthetjük a belső nyugalmat, új energiához juthatunk és jobban megbirkózunk a mindennapok feladataival. Cikkünk a csi-kungnak, ennek az ősi, nagy tiszteletben tartott módszernek a titkairól szól.


 

Légzés, mozgás, a képzelet ereje – ez a csi-kung három oszlopa, ezeken nyugszik ez az évszázados múltra visszatekintő távol-keleti rendszer, amely jóval több, mint puszta fitneszedzés. Manapság mind több helyen gyakorolják: menedzserkongresszuson az előadások közötti szünetben, iskolákban, óvodákban, sportstúdiókban, tanfolyamokon, munkahelyeken. Vannak olyan munkáltatók, akik munkaidőben küldik az alkalmazottaikat ingyenes csi-kung tanfolyamra, mivel tudják, hogy ez hozzájárul az emberek egészségének megőrzéséhez, és így kevesebb időt töltenek majd táppénzen.

 

 

Évezredes múltra visszatekintő hagyomány

Az árnyékboksz, a kung-fu, a shaolin szerzetesek világszerte megcsodált művészete mind azt bizonyítja, vasfegyelemmel és rendszeres, kemény gyakorlással milyen óriási teljesítményre képes a test és a szellem. Az ehhez szükséges mentális erő kifejlesztésében a csikung és a csendes csi-kung meditatív gyakorlatai játszanak szerepet, amelyek mind edzik a képzelőerőt.

 

Shaolinban nemcsak a híres kolostor csodálható meg. A kis kínai városban gyerekek ezrei látogatják a különféle harcművészeti iskolákat, ahol a tehetségesek kicsi koruktól kezdve vasfegyelemben élve sajátítják el a kung-fu és egyéb harcművészetek fogásait. Ezeken a helyeken a gyerekek egyszerű táborokban élnek, vaságyakon alszanak nagy hálótermekben, a reggeli sorakozó után már iskola előtt, majd utána szintén edzésen vesznek részt. Minden a nyilvánosság előtt zajlik, akár mosás, fogmosás vagy éjszakai alvás közben is meg lehet őket nézni. Ennek ellenére, úgy tűnik, mindegyik gyerek nagy lelkesedéssel vesz részt a munkában.

 

Manapság mind fontosabb, hogy pihenőre találjunk a stresszes hétköznapokban. A csikunghoz hasonló szelíd gyakorlatok segítenek rátalálni belső békénkre

 

Ebből kiindulva magyarázta meg egyszer egy kínai mester, mi a különbség a kung-fu, a tajcsi és a csi-kung között: „Nézzétek a fiatal harcosokat. Valamennyi becsvágyó és erős. A legtöbben abban reménykednek, hogy szerepet kapnak egy kung-fu filmben. Keményen edzenek. Ez jót tesz nekik ebben a korban. Ha idősebbek lesznek és tanulnak vagy dolgoznak, már nem lesz ennyi idejük edzésre. Akkor jön el a taj- csi ideje. Azzal az ember gyakorolhatja a harc valamennyi fontos mozgássorát, hogy ne jöjjön ki a gyakorlatból. Ezért is nevezik árnyékbokszolásnak.

 

A csi-kung még később jön. Ez a technika lassabb mozgásokból és rövidebb gyakorlatokból áll, ami jót tesz az egészségnek. Nem véletlen, hogy a csi-kungot főként idősebb emberek gyakorolják nagy előszeretettel. Kínában az egészségügyi ellátórendszer nem nevezhető éppen optimálisnak, ezért mindenkinek magának kell gondoskodnia arról, hogy lehetőleg ne betegedjen meg. Léteznek olyan gyakorlatok, amelyeket valamikor csak a császár végezhetett el, vagy az ország legfőbb méltóságai. A csi-kung azonban ma már szerencsére mindenkié.”

 

 

A csi-kung Európában is egyre népszerűbb

Ma már nincs feltétlenül kínai mesterre szükség ahhoz, hogy az ember csi-kungot tanulhasson, megfelelő képzettségű európai oktatók is dolgoznak a különböző országokban. Az oktatók és a technika gyakorlóinak többsége nő. Ez talán azzal magyarázható, hogy a csi-kung kevéssé harcias módszer, és hogy szelíd mozdulatai nem a teljesítményről és a konkurenciaharcról szólnak, hanem az érzésről és érzékelésről, a belső tartásról és a lelassulásról.

 

 

A csi-kungot bárhol lehet gyakorolni, a szabadban ugyanúgy, mint az óvodában

 

Ennek ellenére a csi-kung sokat követel is gyakorlójától: elsősorban elengedettséget és tudatos légzést, precíz mozgássorokat és képszerű vizualizációt. Ezenkívül fegyelmezettségre is szükség van, ha valaki élvezni akarja a csi-kung előnyeit. Csak rendszeres gyakorlással, a „kunggal” lendül áramlásba az életenergia, a „csi”, és segít feloldani a meridiánrendszer blokádjait. Ennek köszönhetően a szervezet energiaellátása javul. Aki erre hagyatkozva aktív marad, az sokat tehet azért, hogy megőrizze az egészségét és hosszú, egészséges életet éljen.

 

 

Így működik a csi-kung

A csi-kung segítségével képesek lehetünk arra, hogy lazítsunk és jobban érzékeljük a saját testünket. A szervezet számos folyamata magától szabályozódik, ha nyugalmi állapotba kerülünk: csökkenhet a vérnyomás, javulhat az immunrendszer működése és a vesék munkája. Léteznek speciális gyakorlatok az egyes szerv- és meridiánrendszerekre hangolva, vagy például a hát számára.

 

Minden esetben fontos azonban a csivel, az életenergiával végzett munka, azaz a kozmikus erőkhöz való tudatos kapcsolódás, ezzel az erővel való feltöltődés, összekapcsolódás a föld és az ég csijével. Ezt különösen jól érzékeljük, ha a szabadban gyakorolunk, ahogyan a kínaiak is a parkban szoktak edzeni, de a gyakorlatokat egyébként bárhol elvégezhetjük.

 

 

A Shaolin kolostor arról híres, hogy tradicionális harcművészeti képzést ad diákjainak. Már a legkisebbek is óriási lelkesedéssel vesznek részt a  feladatokban

 

A módszer egyetlen hátránya, hogy nem hat, ha csak olvasunk róla. Neki kell látnunk gyakorolni, ha eredményeket akarunk látni, akkor rendszeresen. A csi-kung azonban megkönnyíti a dolgunkat. Nincsen szükség hozzá különösebb előkészületekre vagy különleges ruházatra, felszerelésre. Bárhol csinálhatjuk, az irodai székünkön ülve vagy a konyhai hokedlin egyaránt, állva, ha csak annyi hely akad körülöttünk, hogy mozgatni tudjuk a karunkat. Aki sokat van úton, annak ez különösen nagy előny. Ennyi hely akad még a legszűkebb hotelszobában is, az áőgy és a mosdókagyló között.

 

 

A gyerekek is szeretik a csi-kungot

Egy tudományos felmérés szerint a módszer javítja a gyerekek motorikus teljesítőképességét. A gyakorlatok jótékony hatása elsősorban a koordinációs feladatoknál nyilvánult meg, a csi-kungot gyakorló gyerekek jobban teljesítettek például az olyan egyensúlygyakorlatoknál, mint az egy lábon állás, a hátrafelé való egyensúlyozás, az egy helyben ugrálás, az oldalra való ide-oda ugrálás, illetve az olyan összpontosítást igénylő feladatokban, mint a bot megragadása vagy pálcikák beszúrása. A gyerekek 82 százaléka élvezte a csi-kungot, úgy nyilatkoztak, hogy a dolog érdekli vagy nagyon érdekli őket. 80 százalékuk a legszívesebben azonnal tovább gyakorolt volna.

 

 

Az eredményeket a szülők is tapasztalták. 91 százalékuk pozitív magatartás-változást tapasztalt a gyerekénél, 87 százalékuk a motorika jelentős fejlődését, 10 százalékuk még ennél is jobb mozgásfejlődést. Egyértelmű, hogy még sokkal nagyobb sikereket lehetne elérni, ha a gyerekek rendszeresen alkalmaznák a csi-kungot.

 

 

Tudatosság és magabiztosság

A csi-kungnak a fiatalokra gyakorolt hatását használja ki az a német pszichológusok által kidolgozott koncepció, amely a Tudatosság az iskolában elnevezést viseli. A tudatossági fázisokat egy ötödik osztály normális tanítási gyakorlatába illesztették bele. A programban egymáshoz igazított tudatossági gyakorlatok követték egymást, többek között a csi-kungból, bevezetés a kognitív mintákba, illetve a „tudatos párbeszéd” gyakorlatai. A kontrollcsoportként szolgáló két másik osztály egyikében felolvasást tartottak, a másikban pedig normál módon folyt tovább a tanítás. A még kiértékelésre váró program célja, hogy javítsa a diákok önérzékelését, módszereket adjon nekik arra, hogy képesek legyenek önmagukat megnyugtatni, fokozza koncentrációjuk időtartamát, és képessé tegye őket figyelmük tudatos irányítására.

 

A shaolin szerzetesek világszerte bebizonyítják, milyen magas fokon képes az ember uralni a saját testét a keleti harcművészetek segítségével

 

Az átfogó tudatossági tréning hozzásegíti a gyerekeket ahhoz, hogy jobban érzékeljék önmagukat, minden szorongásukkal és stresszhelyzeteikkel együtt. A módszer lehetőséget ad nekik arra, hogy megnyugtassák önmagukat, bátran válaszoljanak és tudatosan alkalmazzák a képességeiket. Ez erősíti a magabiztosságukat, és azt a biztonságos tudatot adja nekik, hogy képesek megoldani a feladatokat.

 

 

Csi-kung idősebbeknek

A módszer más korosztályokban való népszerűsítéséért azonban szintén sokat tesznek a szakemberek. Németországban például olyan képzéseket indítanak, amelyeken az oktatók megismerhetik az idősebb korosztály igényeit és lehetőségeit, és megtanulhatják, hogyan igazíthatják a csi-kungot az idősotthonokban élők adottságaihoz. Bár a módszer távoli kultúrából érkezik, jól alkalmazható olyan időskori problémák ellen, mint az ízületek merevsége, és megmozgatja az izmait azoknak az embereknek, akik szinte az egész napjukat üldögéléssel vagy fekve töltik. Ezen kívül az idősek azt a nagyon fontos dolgot is megtanulhatják, hogy sokat tehetnek saját magukért olyan helyzetekben, amikor jórészt szinte teljesen mások segítségére szorulnak.

 

 Kínában az idősek rendszeresen végzik a csi-kung gyakorlatokat

 

Az idősotthonokban tartott csi-kung edzés nagy különbsége más órákhoz képest, hogy a résztvevők ülve végzik a gyakorlatokat, és az óra csak 45 percig tart. Sokan ugyanis tolószékben vagy járókerettel érkeznek az órákra, és nem tudnak sokáig állni, illetve a koncentrációs képességük is jelentősen gyengült. Könnyű gyakorlatokkal kezdenek, például olyanokkal, amelyek megmozgatják az ízületeket, kopogtatással, önmasszázzsal. Ülve is megmozgatják a láb izmait, ez mozgékonyan tartja a lábízületeket is. Időről időre szünetet iktatnak be, illetve nagyon hasznosak a „csendes” csi-kung gyakorlatai. Az ápoló személyzet visszajelzései szerint a csikungos csoport tagjai másoknál jóval ritkábban esnek el, maguk az idősek pedig arról számolnak be, hogy a gyakorlatok után javul az állapotuk, az emésztésük, jobban alszanak. Jobb lesz a kedvük is, többet mosolyognak, mesélnek, felveszik a kapcsolatot a szomszédaikkal. Sokan heteken át csak nézik, mások hogyan mozognak, aztán egyszerre ők is bekapcsolódnak a programba – az oktató ilyenkor tudja, hogy rajtuk is elkezdett keresztüláramlani a csi.

 

 

Taj-csi és csi-kung - melyik micsoda?

Az árnyékbokszolásnak, ahogyan korábban nevezték, számos stílusa és tradíciója létezik, a földrajzi régiótól és a mesterektől függően. A taj-csi szoros kapcsolatban áll a harcművészetekkel, a mozgássorokban a harc mozdulatai tükröződnek vissza. Az egyes mozdulatokat (amelyeket képeknek is neveznek) nagyon pontosan be kell gyakorolni, és az átmeneteket jól összekapcsolni. Az egész gyakorlatforma időtartama a képek számától függ. A Peking forma 24 képből áll, a Zheng Manqing-féle rövid forma 37-ből, de létezik olyan is, amelyben 108 kép van. Képzelhető, ez utóbbit milyen sok időbe telik begyakorolni.

 

A harcias páros gyakorlatok (tuj-sou) a taj-csi további jellegzetességét jelentik. Ezek során megtanulható, hogyan használjuk ki az ellenfél erejét úgy, hogy mi magunk szilárdan állva maradunk, miközben a másikat kilökjük a saját pozíciójából. Ezt főleg a fiatalok szeretik. Valamennyi forma közös jellemzője a mozdulatok tudatossága. Fontos még a puhaság és rugalmasság, a legmagasabb fokú koncentráció és koordináció, akár kontaktus alakul ki a másikkal, akár nem.

 

 

Csi-kungozásra hívja a gyerekeket ez a plakát Kínában az

 

A csi-kungnál szintén fontos a lágyság és a mozgás tudatossága, hozzá pedig a megfelelő légzés és a testben az energiaáramlás érzékelése. A csi-kung a legkülönfélébb egészségmegőrző gyakorlatok összefoglaló neve. Ezek a gyakorlatok eltérő hosszúságúak, de könnyen megtanulhatók. A csi-kungban már szó sincs harcról. A megfelelő légzésről van szó, az ízületek megnyitásáról és a meridiánok nyújtásáról. Ennek köszönhető, hogy a csi, az életenergia szabadon áramolhat.

 

Az orvosi csi-kungban emellett vannak még egészen speciális gyakorlatok a test szervrendszerei számára. Más csi-kung rendszereket meghatározott betegségeknél vesznek igénybe, például a kuolin csi-kungot rák vagy autoimmun-megbetegedések esetén.

 

A csendes csi-kungban még egy lépéssel továbbmegyünk. Ennek a gyakorlói azt tanulják meg, hogyan irányíthatják tudatosan a test energiaáramlását. Ez tehát egyfajta ősi formája a mentális tréningnek. Ha valaki rendszeresen gyakorol, akkor a módszer arra is jó, hogy új erőt adjon, belső nyugalommal ajándékozzon meg és visszaállítsa a testi-lelki egyensúlyt.

 

Megnyugtatni a légzést és a szívet

Ha szaporán ver a szívünk, ha már megint azon jár az eszünk, mi mindent kell még elvégeznünk, ha kiver minket a víz, ha megerőltetés vagy felindulás hatására felgyorsul a szívverésünk, egy egyszerű, lassú gyakorlattal visszanyerhetjük a nyugalmunkat.

 

Álljunk laza, vállszélességű terpeszben, a szoros vagy magas sarkú cipőt vegyük le. Néhányszor mozgassuk ide-oda a lábujjainkat, amíg érezzük, hogy szilárdan állunk a talajon. Utána a két kezünket tegyük vízszintesen a hasunk elé, mint két tálat, az ujjaink nézzenek egymás felé. Emeljük fel a kezünket mellmagasságba, és ott fordítsuk lefelé a tenyerünket, majd mozgassuk lefelé a kezünket. Az alhasunk magasságába érve újra fordítsuk felfelé, és haladjunk felfelé a kezünkkel. Mindezt a légzésünk ritmusában csináljuk: belégzéskor a kezek fölfelé, kilégzéskor lefelé haladjanak. Figyeljünk a légzésünkre és igazítsuk hozzá a kezünk mozgását. Belégzéskor gondoljunk az égre, kilégzéskor a földre, mivel felfelé haladva a kezünk az éggel, lefelé a földdel veszi fel a kapcsolatot. Ezek a csi-kung legfőbb energiaforrásai, a jin a földnek, a jang pedig az égnek felel meg.

 

Ez a gyakorlat megnyugtatja a csit

 

Egy idő után érezni fogjuk, hogy a légzésünklelassul és a szívünk sem ver már olyan erősen. Ha a légzésünk lecsendesedett, akkor tegyük mind a két kezünket egymásra a hasunkon, és tudatosan fejezzük be a gyakorlatot. Ezt a gyakorlatot úgy is hívják, hogy „a csi felébresztése”. Ősi módszer, hiszen Ázsiában már évezredekkel ezelőtt tudták, hogy a légzésünkkel és a képzelőerőnkkel befolyásolni tudjuk a testi folyamatainkat.

Szabó
XVIII. évfolyam 4. szám

Címkék: csi-kung, egészségmegőrzés

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.