Szépség

Csi-kung: az öt állat gyakorlata - vu csing hszi

A hagyomány szerint az állatok minuciózus megfigyelésén alapuló egészségmegőrző mozgások a nagy kínai orvos, Hua Tuo nevéhez fűződnek. Ezeknek a gyakorlatoknak a rendszeres végzése az ízületek
rugalmasságának, a koncentrációkészségnek, a kitartásnak a megőrzésével, a megfigyelt állatok pozitív tulajdonságainak átvételével ajándékozzák meg a gyakorlót. A hagyomány szerint a tanulónak a gyakorlás közben azonosulni kell az illető állat csijével, vagyis bele kell képzelnie magát az állat helyzetébe, „lelkivilágába”. Az állatokat – ugyanúgy, mint a világ egyéb jelenségeit – a hagyomány az öt elemhez kapcsolja, vagyis a gyakorlatok elsajátításával és rendszeres végzésével ezen állatok előnyös tulajdonságaira, „pozitív csijére” tehetünk szert.


A beindulás, mozgásba hozás eleme a hagyományos kínai orvoslásban a fa. A szervek közül ehhez a máj, az epehólyag, az izmok és az inak tartoznak. A fa elemhez tartozó állat a tigris, amelynek ősi erejét élhetjük át a következő gyakorlattal.

 

Lábainkat vállszélességben, párhuzamosan tartva, belégzésre mindkét kezünket lazán, tenyerünket a föld felé tartva vállmagasságig felemeljük, s vele egy időben jobb alsó végtagunkat térdben behajlítva csípőig felemeljük. Kilégzésre – a „szü” hangot hallatva – vállszélességben vívóállásba előrelépünk, mindkét tenyerünket a térdünk mellé, a földdel párhuzamosan lenyomjuk, mintha egy rugót akarnánk könnyedén összenyomni. A következő belégzésre felegyenesedünk, a bal térdünket húzzuk fel csípőmagasságba, míg a kézfejeket vállmagasságba, majd kilégzésre a bal lábbal lépünk támadóállásba, tenyerünkkel lenyomva a képzeletbeli rugót. Kilencszer ismételjük meg a gyakorlatot.

 

Erről a mozgássorról azt tartják, hogy az elemhez tartozó szöveteken kívül a tüdő betegségeiben (asztma, emfizéma) és a vállízület fájdalmaiban jó hatású (1. kép).

 

 
     
     

A következő elem a tűz, amely a szív, a vékonybél, valamint a keringés és a szellemi funkciók fenntartásában játszik szerepet. A „nagy szívhez” rendelt állat a sárkány. Alapállásból mély, lassú belégzéskor mindkét kezünket tenyérrel lefelé vállszélességben, vállmagasságig felemeljük. Ezzel egy időben jobb lábunkat a kissé behajlított bal térd előtt átkeresztezzük.

 

Kilégzéskor „ha” hangot hallatva jobb lábunkkal előrelépünk vállszélességben úgy, hogy a lábfejet 45 fokkal kifelé fordítjuk. Ezzel egy időben lazán lefelé-kifelé hajolva követjük a lábfejet kezeinkkel. Belégzéskor felegyenesedünk, a kezeket tenyérrel lefelé vállmagasságig emeljük, és közben a bal lábat keresztezzük a jobb térd előtt. Most a bal lábbal lépünk előre, és a lábfejet 45 fokban kifelé hajlítva kezeinkkel követjük az útját.



Ezt a gyakorlatot is kilencszer csináljuk meg.

 

Ez a gyakorlat a „hozzárendelt szerveken” kívül nagyon jó hatású a gerincoszlop problémáinál, valamint a hasnyálmirigy betegségeiben (2. kép).

 

 
     

A hagyomány szerint a föld elem a medve őserejével kapcsolódik össze. Ehhez az elemhez a táplálékfeldolgozás, -elosztás felelősei, a gyomor és a lép tartoznak, amelyek e mellett a kötőszövet épségéért, sőt az immunrendszer egészségéért is dolgoznak.

 

Alapállásból belégzésre mindkét karunkat könyökben behajlítva oldalra vállmagasságig felvisszük úgy, hogy könnyedén ökölbe zárt kezeink egymással szemben legyenek. Ezzel egy időben jobb térdünket csípőmagasságig felemeljük.

 

Kilégzésre, „huo” hangot hallatva, vállszélességben előrelépünk mintegy vívó-támadó állásba, s a kilégzés végén egy határozott mozdulattal kezünket 90 fokkal jobbra – vagyis az elöl lévő láb irányában – elfordítjuk.

 

Belégzésre a könyökben hajlított karokkal előreállásba fordulunk és a bal térdet emeljük csípőig, majd kilégzéskor előrelépve a bal oldalra csináljuk meg a gyakorlatot. A medve is kilencszer lép.

 

A gyakorlat az isiászos, lumbágós fájdalmakra, valamint az emésztési problémákra hat különösen jól (3. kép).

 

   

A fém elem gyakorlata a tüdőt, a vastagbelet és a bőrt erősíti. A hozzá rendelt állat a daru (néha a gólya vagy a sas), de mindenképpen a madár könnyedségét kell éreznünk.

 

Alapállás után belégzéskor mindkét karunkat oldalra emeljük a fejünk fölé, mintha repülni akarnánk. Közben jobb lábunkkal könnyedén előrelépünk. Amint lábunkat a földre helyezzük, „si” hang hallatása közben, kezeinkkel a szárny csapkodását utánozva, karjainkat a törzs mellé viszszük. A gyakorlatot a másik láb előrelépésével hasonlóan folytatjuk, kilencszer.

 

Ez a gyakorlat a „fém szerveken” kívül előnyös minden szív-ér betegségben, elsősorban a magas vérnyomás féken tartásában (4. kép).

 

 
     

Az ötödik elem a víz, amelyhez a vese, a húgyhólyag, a csontok és az ellenálló képesség, a stressztűrés is tartozik. A víz elemhez rendelt állat a majom, az éberség szimbóluma.

 

Alapállásból belégzéskor a jobb lábat felemeljük. Erőteljes kilégzéskor, a „sui” hangot hallatva, behajlított térddel könynyedén előrelépünk lábujjhegyre úgy, hogy a testsúly mintegy 70 százaléka a hátul lévő bal végtagunkon maradjon. Közben a jobb kezünk ujjait a térd felett a combunkhoz érintjük. Fejünket gyors mozdulattal jobbra fordítjuk, és bal kezünk ujjait bal fülünk közelében a fejünkhöz érintjük. Belégzéskor felemelkedünk, majd a gyakorlatot bal oldalra megismételjük.

 

A gyakorlat a kiválasztó rendszer mellett nagyon jó hatású a gerincoszlop rendellenességeinél, valamint javítja a látást is.

 

A gyakorlatokat szükség és erőnlét vonzatában többször is végezhetjük, de az előírt gyakorlatszám elvégzése után reggel minden porcikánk friss és erőteljes lesz, hosszú távon pedig a vu csing hszi az egészség megőrzésének rendkívül hatékony módja (5. kép).

 

 
     

Dr. S. P.
XV. évfolyam 11. szám

Címkék: csi-kung, öt állat gyakorlatok

Aktuális lapszámunk:
2017. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.